Az egyetemi modellváltás történelmi lehetőség Magyarországnak - Bódis József írása
MAGA magyar felsőoktatás minden szereplője számára világos, hogy a következő évek egyik legfontosabb nemzetépítési programja egyetemeink megújítása és megerősítése lesz. Hazánk versenyképességét jelentősen befolyásolja az, hogyan és milyen eszközökkel tudunk reagálni az egyre határozottabban megjelenő digitális és globális kihívásokra. A világméretű vetélkedésben ugyanis az a nemzet végezhet az élmezőnyben, amelyik a legkorszerűbb és a gyakorlatban a legjobban hasznosítható tudást adja át a következő generációnak. Magyarország a felsőoktatás megerősítésével érhet el előkelő helyezést e megmérettetésben, és válhat a kormányzati szándékoknak megfelelően közép-európai tudásközponttá.
A tudásba befektetni nem pusztán lehetőség, hanem jelentős haszonnal járó kötelesség. A hozamon, a megtérülésén túl azonban erkölcsi parancs is a döntéshozók, az egyetemi polgárok és minden magyar számára. A felsőoktatás működésének modernizációja, a kor igényeihez igazítása, a magyar tudástőke színvonalának emelése nemzetstratégiai kérdés, hiszen közös jövőnk minősége, gyermekeink, unokáink jóléte múlik rajta.
Az idei tanévnek ebből a szempontból komoly ígérete, hogy az egyetemi modellváltási programmal történelmi lehetőséget biztosítson Magyarország számára.
A cél, hogy a jövő sikeres és nyertes nemzetei közé tartozzunk, módot teremtve fiataljaink számára a korszerű tudás megszerzésére. Ám a koronavírus okozta világjárvány idején azt is meg kell jegyezni, hogy megfelelően tervezhető, kiszámítható tanévkezdés nem lehetséges a biztonság nélkül.
A járvány elleni védekezés eddigi eredményeinek köszönhetően az oktatás már elsősorban nem digitális keretek között, jelenléti formában folytatható. A felsőoktatás ágazati irányításának célja, hogy a 2021/2022-as tanévben ismét tartósan normál munkarendben működhessenek az intézmények.
A védelmi intézkedések legfontosabb eleme a sikeres magyar oltási program. A felsőoktatási intézményeknek ösztönözniük kell hallgatóikat, oktatóikat és munkatársaikat egyaránt, hogy felvegyék a koronavírus elleni védőoltást, hozzájárulva általában véve a járvány leküzdéséhez. Fontos, hogy a védőoltás már elérhető a nem magyar állampolgárságú hallgatók számára is. A kollégiumokat, diákotthonokat egészséges, tüneteket nem mutató, lehetőség szerint a koronavírus elleni védettségüket igazoló személyek vehetik igénybe. A külföldről érkező, jelentős számú hallgatóra vonatkozó szabályok is világosak és határozottak, legyen szó karantén-kötelezettségről, tesztelésről, az esetleges elkülönítésről vagy éppen az oltás felvételéről.
A magyar felsőoktatás komolyan kivette és kiveszi a részét a pandémia elleni védekezésből, erősítve a szakmaiságon, felelősségtudaton és szolidaritáson nyugvó társadalmi kohéziót és kölcsönös bizalmat, ami e küzdelmes időszak hosszú távon ható, komoly hozadéka lehet.
A biztonságos tanévkezdést az is szavatolja, hogy a felsőoktatásban résztvevő diákok négyötöde már megkapta a koronavírus elleni oltást. Az orvos- és egészségtudományi területen pedig szinte teljes az átoltottság, így a klinikai gyakorlatok is rendben elindulhattak.
A magyar felsőoktatási intézmények tehát zökkenőmentesen nyithatták meg kapuikat régi és új hallgatóik előtt egy olyan tanév küszöbén, melyben a kormány szándékai szerint várhatóan 1000 milliárd forint jut a felsőoktatásra: 650 milliárd a felsőoktatás finanszírozására, több mint 300 milliárd pedig fejlesztésekre, innovációkra.
A hazai intézmények ambiciózus elképzeléseit, terveit és egyben a versenyképesség iránti elkötelezettségét jól jelzi, hogy összesen 2700 milliárd forintos fejlesztési forrásigényt nyújtottak be a következő évekre. Az ütemezetten folyó beruházások, például az infrastrukturális korszerűsítések vagy a tudományos és innovációs parkok fejlesztése által felsőoktatásunk teljes mértékben megfelel majd a 21. századi igényeknek.
A felsőoktatási főösszegek megduplázódtak 2014-hez képest, 2021-ben a GDP közel 1,2 százalékát fordítja a magyar kormány az egyetemekre. Miközben az EU tagállamok átlaga csak 0,8 százalék, a 2022-re tervezett, közel 1000 milliárdos felsőoktatási költségvetés a majdani GDP 1,7 százalékát teszi ki.
A hosszú tervezés és együttgondolkodás eredményeképpen, a közös célok és erőfeszítések mentén elért finanszírozási arány példátlan a magyar oktatás történetében.
Az egyetemi modellváltás irányait a 2016-ban elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban szakpolitikai stratégia öt esztendeje rögzítette. Az új struktúra versenyképesebbé teszi az egyetemeket azáltal, hogy a piac elvárásaihoz igazítja a képzési kínálatot és tartalmakat. A korábban soha nem látott fejlesztések célja az, hogy a magyar tudás, innováció, tehetség bázisán a gazdaság és a közszolgáltatások igényeire nyitottabb, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködő egyetemeink legyenek. A fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független magánjogi formában biztosítják a közfeladatok hatékony ellátását.
Az új működési modell lényege, hogy az állam, mint a közösségi célok elérésében elsődleges stratégiai partner, hosszú távú finanszírozási garanciákkal, további támogatással biztosítja a közfeladat-ellátás korszerű, a nemzetközi gyakorlatban is bevált formáját.
2021 szeptemberében a hallgatók közel 70 százaléka, azaz több mint 180 ezer fiatal kezdte meg a tanulmányait a 21 modellváltó intézményben. Az egyházi fenntartású intézményekben további 30 ezer hallgató szerezhet diplomát.
Ahhoz azonban, hogy a hallgatók érdekeit szolgálva az oktatás minősége szavatolható legyen, szükség van az egyetemi oktatók anyagi megbecsülésére is. 2017-ben 14 ezer oktatót, kutatót és tanárt érintett a kormány komplex felsőoktatási béremelési programja, amit a modellváltáshoz kapcsolódva tovább szeretnénk folytatni. Ez két lépcsőben, 2021 szeptemberében és 2022 januárjában megvalósuló 15-15 százalékos béremelést jelent, és kiterjed az állami és egyházi fenntartású intézményekre is.
A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben útjára indított, 220 milliárd forint összegű országos felsőoktatási kollégium fejlesztési terv is. A fejlesztések mellett kezelni kell az egyes intézmények problémás kollégiumi finanszírozási helyzetét. Az elhibázott, pazarló PPP-konstrukcióknak a kiváltására eddig közel 70 milliárd forintot fordított, a következő hónapokban további mintegy 50 milliárd forintot fordít a költségvetés. Csak a tavalyi év végén közel 6 ezer kollégium hely került így az egyetemekhez, jelentős előrelépést hozva a fiatalok lakhatási szükségleteinek színvonalas kiszolgálásában.
A megkezdett változtatások sikereit jelzi, hogy a felsőoktatási hallgatók száma 2018 óta emelkedik: a felvételizők száma 2020-hoz képest idén 10.370 fővel növekedett, a külföldi hallgatók száma pedig 2013-hoz képest 2020-ig közel kétharmadával nőtt.
A hallgatói normatíva több mint 40 százalékos emelése mellett külön figyelmet érdemel a doktori képzés megújítása is.
A határon túli magyarok szülőföldön maradása érdekében 2021 szeptemberétől 10 anyaországi felsőoktatási intézmény folytat képzést magyar nyelven a Kárpát-medencében, közel 3 ezer külhoni magyar hallgató részvételével, magyar állami ösztöndíjas finanszírozásban.Ez a stratégiai léptékű fejlesztéscsomag azt a célt is megfelelően szolgálja, hogy a magyar egyetemek javítsanak helyezéseiken a világ felsőoktatási intézményeit rangsoroló listákon. A Times Higher Education (THE) listáján 11 magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában. Ez a kiváló eredmény megerősítheti a magyar egyetemi polgárokat, sőt, az egész társadalmat, hogy a megfogalmazott ambiciózus célok mentén jó irányban halad a magyar felsőoktatás fejlesztése. A modellváltásnak és az egyetemi polgárok színvonalas, elkötelezett munkájának köszönhetően egyre jobban szerepelhetnek majd egyetemeink a nemzetközi versenyben, még vonzóbbá téve a leendő hazai és a külföldi hallgatók, kutatók számára a magyar felsőoktatást.
A szerző az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.
