Az életre készít fel az érettségi? - Mindennapi pénzügyekről az érettségi vizsgákon

Pénzügyei mindenkinek vannak, az érettségi során azonban gyakorlatias, mindennapi pénzügyi kérdésekkel csak elvétve találkozhatunk.

A legtöbb gazdasági, pénzügyi feladat földrajzból vár a diákokra, de 2021-ben például alig több mint hétezren tettek földrajz érettségit, a kötelező tantárgyakban - mint a matematika vagy történelem - pedig jó, ha egy-egy gazdasági, de jellemzően lexikális tudást tesztelő feladat megjelenik.

Évek óta egyre hangsúlyosabb szerepet kap a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, horizontálisan (tantárgyakban elszórtan) a Nemzeti Alaptantervben is megjelennek pénzügyi, gazdasági témakörök.

Egyre több iskola és tanár ismeri fel, hogy a mindennapi pénzügyek oktatása remekül integrálható egyes tantárgyakba: például a matematika, a történelem, a földrajz és az életvitel órákba, valamint egyre több iskolában az osztályfőnöki órákon is téma a hétköznapi pénzügyi ismeretek.

A diákoknak olyan ismeretekre van szükségük például, hogyan válasszanak bankszámlát, milyen bankkártyájuk legyen, hogyan készítsenek majd családi költségvetést, hogyan számolják ki, mekkora törlesztőrészletet bír el a családi kassza, vagy például hogyan döntsenek a befektetési lehetőségek között.

A Világgazdasági fórum 2016-ban már az általános műveltségi területek közé sorolta a pénzügyi ismereteket.

Felvetődik a gondolat, hogy szüksége lehet-e egy diáknak a pénzügyi, gazdasági területen is az érettségéről való számadásra.

Az érettségi vizsgákon vajon megjelenik-e és hogyan ez a mindenki számára elengedhetetlenül fontos tudásanyag?

A Pénziránytű Alapítvány ezért áttekintette a 2015 és 2022 közötti időszak kétszintű írásbeli érettségi feladataiban előforduló, a mindennapok pénzügyeihez kapcsolódó kérdéseket.

A vizsgált időszak érettségi feladatsoraiból jól kirajzolódott, hogy a matematika, történelem és földrajz érettségi sorokban van jelen gazdasági tartalom.

Azt gondolnánk, hogy a mindennapi pénzügyi feladatok aránya a matematikában lesz a legmagasabb, hiszen ez az egyik tantárgy, melybe a legkönnyebben beilleszthetők a pénzügyi, gazdasági kérdések.

A helyzet azonban az, hogy a matematika középszintű feladatsorokban a vizsgált nyolc évből mindössze hat alkalommal jelent meg bármiféle gazdasági tartalom, s ezek legnagyobb részt inkább elméleti, makrogazdasági elemzésekre korlátozódtak. Mindennapi pénzügyi feladattal mindössze két évben találkoztunk.

Fontos lenne az is, hogy a kérdés valóban gyakorlati helyzeteket mutasson be.

Ezzel szemben a pénz témakörében kiadott középszintű matematika feladatokban például alig jelenik meg a kamatozás, többnyire csak emelt szinten kapnak a diákok a valós életre jobban hasonlító példákat. A 2019 májusi középszintű feladatsorban például az egyik kérdés, hogy Péter össze tud-e gyűjteni a megadott feltételek szerint 4 év alatt 3,5 millió forintot. A hétköznapi pénzügyi feladat azonban a továbbiakban már elrugaszkodik a valóságtól: a feladat külön kiemeli, hogy „a számlán gyűjtött összeg kamatozásával Péter nem számol.” Az egyszerű kamatszámítás mindössze százalékszámítást igényel, míg a kamatos kamat is a hatványozás általános iskolai követelményét, illetve a középiskolában a sorozatok témakörében tanultakat igényli, így középszinten sem lenne ördögtől való egy ilyen példa megjelenése.

2022-ben matematikából középszinten egyetlen gazdasági jellegű feladattal találkozhattunk, mely egy autókereskedő vállalkozás üzleti döntését alapozta meg, így nem kapcsolódott a sokak számára hasznos mindennapi pénzügyekhez. Emelt szinten, pedig az ígéretesnek induló hétköznapi vásárlási szituáció számítási példájában mindössze annak első része gyakorlatias, a feladat b, és c részei már inkább elméleti matematikai problémát boncolgatnak.

A történelem középszintű érettségi sor tekintetében nagyon hasonló a helyzet.

A gazdasági tartalom itt is jelen van, azonban az általános pénzügyi tartalom aránya középszinten még a matematikát is alulmúlja, mindössze egyetlen évben egy 4 pontos feladat keretében jelenik meg. Örvendetes tény azonban, hogy emelt szinten fejlődés figyelhető meg: míg 2015-2017 között egyáltalán nem volt jelen a mindennapi pénzügyek témaköre, addig 2018-tól már minden évben találkozhatunk vele.

Az idei középszintű történelemérettségiben egyetlen, nem mindennapi pénzügyi, hanem gazdaságpolitikai témájú elemző esszéfeladat jelenik meg, de figyelemre méltó az emelt szintű feladatsor, melyben a 12. feladat kifejezetten a háztartások pénzügyi műveleteihez kapcsolódott.

Az említett feladatban konkrétan megjelennek pénzkezelési megoldások: a megadott forrás alapján a lehetséges befektetési formák között kell tudni választania a vizsgázónak.

Igen előremutató, hogy a földrajz érettségiben évről-évre jelen vannak az általános gazdasági ismereteket feldolgozó kérdések.

Ez a tárgy azonban nem kötelező érettségi tantárgy, így a végzős diákoknak csak kisebb része találkozhat az ismeretekkel. 2021-ben például középszinten alig több mint 6000 vizsgázó, míg emelt szinten kicsivel több mint 1000 diák adott számot tudásáról földrajzból.

Itt is igaz azonban, hogy a pénzügyi-gazdasági témákat felsorakoztató feladatok inkább a lexikális tudásra építenek, jellemzően fogalommeghatározást kérnek.

Emelt szinten azonban már találunk mindennapi pénzügyi feladatokat is: a 2020. évi májusi emelt szintű érettségi során például devizaárfolyamok összehasonlítását és átváltását kellett elvégezni. Idén középszinten a gazdasági feladatok sorában két makroszintű elemző feladat, míg emelt szinten forráselemzések és fogalommeghatározások várták az érettségizőket.

Örvendetes és előremutató, hogy az új Nat.-hoz kapcsolódó érettségi vizsgakövetelmények 2024-től a korszerű értékelési módszerek beépítésével teret adnak a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának. Földrajzból és a többi természettudományos tantárgyból például projektmunka is beadható lesz középszinten. A pénzügyi ismeretek emelt matematika fókusza átkerül középszintre, így ezek az ismeretek reményeink szerint több diákhoz juthatnak majd el. Fontos lenne azonban, hogy a lexikális tudás mellett minden tantárgy, minél több, a gyakorlati életben hasznosítható feladattal gyarapodjon.

Pénzügyi területen a legkívánatosabb az lehetne, ha a matematika, a történelem és a földrajz tantárgyak mindegyike minden évben, középszinten is legalább egy-egy gyakorlati, a mindennapi pénzügyi döntésekre épülő feladatot tartalmazzon.

Addig is az érettségi feladatokban a mindennapi pénzügyek témája jellemzően csak emelt szinten jelenik meg.

Így azok, akik egyetemi továbbtanulásban gondolkodnak, jelentősen több pénzügyi ismerettel vághatnak neki a nagykorúságnak, mint azok, akik a munka világa felé veszik az irányt.

Pedig mindennapi pénzügyi ismeretekre mindkét csoportnak szüksége van.

A felsőoktatásban tanulók számára gyakran a megélhetés, a tandíj, a Diákhitel esetleges felvétele okozhat fejtörést, a munka világába csöppenő fiatalok pedig a korábban már felsorolt mindennapi pénzügyi döntések mellett szembesülnek a bruttó, nettó bérrel, az azokat terhelő adókkal, az esetleges adókedvezményekkel és társadalmi jövedelmekkel is. Pénzügyi céljaik lesznek, meg kell tanulniuk tervezni, ismerniük kell a biztonságos befektetési formákat, s ezt a tudást már az iskolapadban meg kellene szerezniük.

A pénzügyi kultúra korai fejlesztése emellett a társadalomnak is érdeke, mivel a fenntartható, takarékos megoldásokra is nyitott, pénzügyileg tudatos társadalmak tagjainak egyéni és összesítve számított jóléte és jólléte is magasabb.

A szerző a Pénziránytű Alapítvány kommunikációs munkatársa.