Azoknak a vállalatvezetőknek egy része is elégedetten dőlhet hátra az év végén, akik a leghangosabban méltatlankodtak a járvány kitörésekor. A fejlesztési források hatalmas lökést adtak azoknak a cégeknek, amelyek szembementek az árral, és voltak elég bátrak ahhoz, hogy előre meneküljenek.
Onnantól kezdve, hogy a koronavírus-járvány márciusban Magyarországra is begyűrűzött, sokan hetekig, hónapokig azon görcsöltek, agonizáltak , hogy mindennek vége, cső dbe megy a vállalkozásuk, s velük együtt a komplett magyar gazdaság is lehúzhatja a rolót.
Jó néhányan borúlátóan szembesültek a nehézségekkel, mondván, a keserű 2020-as tapasztalatok után alighanem 2021 is további lejmenetet, vagy legfeljebb stagnálást tartogat.
Az első hullám idején eltérő narratívák mentén azon is hosszasan ment a vita, hogy az egyének szintjén kell támogatást nyújtani, vagy inkább az emberek mögött álló munkáltatók hóna alá kell nyúlni.
A turizmus-vendéglátás vagy a rendezvényszervezés esetében az első változattal van dolgunk, hiszen ezek a területek a pandémia legnagyobb vesztesei, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy számtalan termelő-szolgáltató vállalatnál érdemes a beruházások fenntartásába, sőt újabbak indításába fektetni, hiszen ezek az értékteremtő, versenyképesség- és hatékonyságnövelő fejlesztések jelentik az előre menekülést, a jövőt.
A pandémia hatására történő természetes szelekció végén könnyen jöhet egy olyan felismerés, hogy talán mégsem kell annyi taxis, masszőr vagy éppen személyi edző, avagy egy nagyobb vidéki városban nincs szükség 50 étteremre , lehet, hogy 30 is elég.
Csak a legerősebbek maradhatnak fenn, a többieknek sajnos átmenetileg be kell zárni, van, akinek végleg.
Van azonban ellenpélda, például ér el úgy idén rekordévet egy általam ismert rendezvényipari cég, amely a megváltozott helyzetben az online események hátterének biztosítására helyezte a hangsúlyt a kameráktól, mikrofonoktól kezdve minden egyes technológia részletig.
De az ellátási lánc rövidülése arra is rávilágít egyúttal, hogy magas hozzáadott értéket előállító, importhelyettesítő termékeket gyártó magyar tulajdonú cégből jóval több kell.
Szerencsére a bevezetőben említett össznépi kesergés után csakhamar azzal lehetett lépten-nyomon szembesülni, hogy a magyar vállalkozások felvették a kesztyűt, a többség nemhogy megtartotta meglévő piacait, hanem újakat is talált.
A Magyarok a Piacon Klub tagságának többségéről is elmondható: nemhogy a 2019-es bázisidőszak pénzügyi mutatóit hozza árbevételben, profitban, hanem még nő is 10-20-30 százalékot.
Ami legalább ilyen fontos, a legtöbb helyen közben az alkalmazottak létszámát sem kellett megnyirbálni.
És nemcsak azok a cégek szárnyalnak, amelyek gumikesztyű és/vagy fertőtlenítőszer gyártás ára, forgalmazására rendezkedtek be, hanem a feldolgozóipartól a mezőgazdaságig cégmérettől függetlenül a versenyszféra számos szereplője a kisebbtől egészen a mamutig.
Összeköti őket, hogy már az idén az átmeneti nehézségek ellenére is beruházásokban gondolkodtak, ami a jövő évre hatványozottan igaz lesz.
Mindezt alátámasztja a 2020-as év két slágerpályázata, a KKM és a HIPA által közösen felügyelt versenyképesség-növelő támogatás (VNT), illetve az ITM és a PM égisze alá tartozó GINOP-1.2.8.
Az utóbbi mintegy 4000 piaci szereplőt ösztönzött átlagosan 100-200 milliós projektre a Covid idején, míg a VNT- ben hozzávetőleg 1200, átlagban jó félmilliárdos beruházás kezdődött el, s a kiírásból fakadóan szükségszerűen be is kell fejezni egy éven belül ezeket a fejlesztéseket.
Mindez több mint ötezer fajsúlyos beruházás lenyomata, azoké a vállalkozásoké, akik hisznek magukban és a jövőben. Úgy, hogy a népszerű VNT mindössze kétszer 15 percig volt nyitva, a nagy tolongás miatt ugyanis ilyen gyorsan le kellett zárni.
Ráadásul a java még hátravan, hiszen az új uniós ciklus keretében januárban több mint 400 milliárd forintnyi pályázat válik elérhetővé, 2021 egészét tekintve pedig összességében 2000 milliárd forint értékű új konstrukcióról beszélhetünk.
Az ünnepek alatt nyugalom van, mindenki családi körben kapcsolódik ki, pihen, de a cégvezetők többségének már az van a fejében, milyen beruházásokba vághat majd bele 2021-ben.
És közben azt se felejtsük el , hogy a fejlesztési források felhasználásának multiplikatív hatása van a GDP-re, azaz nemcsak az adott évben növeli a projekt a gazdaságot , hanem azt követően, az általa elért hatékonyabb termelési szint miatt is. Egy biztos, sem ma, sem a következő években nem a látvány- és kényelmi beruházások korát éljük, minden egyes állami forrású vagy uniós társfinanszírozású projektnek a versenyképesség növelését kell szolgálnia.
A szerző a Magyarok a Piacon Klub elnöke.
