Csalások az azonnali fizetési rendszerekben: Rosszabbak mint a koronavírus

A pénzügyi rendszerek leginnovatívabb megoldásai között emlegetjük az azonnali fizetési rendszereket, amelyek a készpénzmentes gazdaság letéteményeseiként minden országban látható értéket adtak a nemzetgazdaságoknak, nincs ez másként Magyarországon sem.

Ám mivel pénzről van szó, szükségképpen foglalkoznunk kell azokkal a kockázatokkal, amit a csaló hálózatok jelentenek, mert a fraud jelentős károkat okozott mindenütt, ahol ezeket a rendszereket bevezették.

Időben lépni Magyarországon azt jelenti, hogy a legmodernebb technológiákat használva a magyar pénzügyi rendszernek esélye lehet arra, hogy hatékonyan védekezzen az emberek pénzére pályázó csaló hálózatok ellen, ne pedig a bűnszervezetek után loholjon, amire sajnos elég sok példa van a világban.

Szerencsére követendő gyakorlat is akad, az innovatív szemlélet, a tudás és a technológia pedig itt van Magyarországon.

Az Egyesült Királyságban 2018 és 2019 között negyvenöt százalékkal növekedett az azonnali fizetési rendszeren elkövetett olyan csalások száma amelyet a jóhiszemű számlatulajdonos hagyott jóvá.

Mindez 450 millió fontot tett ki, ebből 317 milliót a magánszemélyek sérelmére regisztrált esetek tettek ki.

Döbbenetes adat, hogy egyetlen év alatt hetven százalékkal nőtt az olyan, javarészt fiatalok nevére regisztrált számla amelyen a csalók csak keresztültoltak különböző kisebb nagyobb összeget, anélkül, hogy ezt az érintettek észrevették volna.

Ezeknek a csalásoknak a lényege, hogy az azonnali tranzakciókat kihasználva a csalásból származó pénz útját kisösszegű tranzakciók garmadája révén teszik követhetetlenné.

Mivel a rendszerben lévő bankok rá sem látnak a társ-bankok tranzakcióira, egyedül biztosan nem küzdhetnek a csalások ellen.

A tranzakciókból kirajzolódó hálózatokat a rendszer központi infrastruktúráját üzemeltetőnek van esélye felismerni és ezek alapján lehet megfelelő védelmi mechanizmusokat kidolgozni.

De még ebben a pozícióban is meglehetősen nagy kihívást jelent a csalás és a pénzmosás elleni védekezés.

Ugyanis, ha a központi infrastruktúra üzemeltetője csak a múltban elkövetett csalások megismétlődését igyekszik megakadályozni, örökké az elkövetők nyomaiban fog kullogni, akik nincsenek híján az innovatív gondolkodásnak és sosem fogják pontosan megismételni a múltbeli taktikáikat.

Ha azonban túl tágan értelmezi a gyanús tranzakciók fogalmát, legitim átutalások millióit akadályozhatja meg, amely az egész rendszerbe vetett bizalmat kérdőjelezi meg.

A megoldás egy olyan öntanuló, mesterséges intelligencián alapuló rendszer, amely képes a folyamatosan változó mintázatok közt pont jó helyen meghúzni a határt a túlzott óvatosság és a csalások között.

Évente 2 ezer milliárd dollárnyi piszkos pénzt mosnak tisztára a világon, a tranzakciók nyomon követése pedig az egyre több országban elérhető azonnali fizetési rendszerekben még nehezebb feladat.

A gyanús tranzakciók időben való azonosítása és a megfelelő értesítések nyomán történő beavatkozás kulcsfontosságú kérdés, épp

az Egyesült Királyságban vezettek be olyan rendszert, amely képes a gyanús tranzakciókat még idejében kiszűrni.

Ott az azonnali fizetési rendszer bevezetése utáni évben 130 százalékkal magasabb online bankolási csaláshoz köthető veszteséget jelentettek be és idejekorán megállapították a szakemberek, hogy mivel az azonnali átutalások nem visszavonhatók, az ellopott összegek a legritkább esetben kerülnek vissza az eredeti tulajdonosukhoz.

A tradicionális, múltbeli mintázatokat azonosító vagy akár manuális nyomon követés révén képtelenség a real-time fizetési tranzakciókat megfelelően szűrni, ezért a pénzmosás észrevétlen maradhat a banki hálózaton.

A Mastercard a brit azonnali fizetési rendszert is működtető vállalattal, a Pay.UK-vel közösen hozta létre a pénzmosási tranzakciókat és csalásokat szűrő mesterséges intelligencia alapú megoldását, üzemeltetési tapasztalatait pedig folyamatosan megosztja más országok érintett szervezeteivel.

A tipikus csaló hálózatokat automatikusan és real time módon felismerő megoldás révén a pénzintézetek házon belül tudják felfedezni a gyanús számlákat, így pedig képesek lehetnek megállítani a pénzmosási tranzakciókat, elkerülni a bírságokat és csökkenteni a reputációs kockázatokat.

A Trace Financial Crime (vagy helyi nevén MITS, Mule Insights Tactical Solution) a szektorszintű, intézményeken átívelő pénzmosási hálózatokat is képes felismerni, de még ennél is fontosabb képessége, hogy folyamatosan képes megtanulni a csaló hálózatok egyre szofisztikáltabb reakcióit a védelmi mechanizmusra.

Az adattudósok által fejlesztett algoritmus figyelmeztetést küld a pénzintézetnek a portfóliójához kötődő gyanús tranzakciókról, a tranzakciókról vizuális kimutatásokat állít elő, a pénzintézet saját illetve intézmények közötti tranzakciós térképéről is riportot készít.

A bevezetést követő hetekben, 2018-ban több ezer brit számla tüzetes vizsgálata alapján megállapították, hogy azok jelentős része bizonyult csalásra használt számlának – a megoldásnak köszönhetően több komoly hálózatot is sikerült eliminálni a rendszerből.

A meglévő rendszer továbbfejlesztett verziójában a Mastercard szinte minden országban azonnal bevethető, új csalásmegelőzési rendszert hozott létre , amely a mesterséges intelligenciára, a gépi tanulásra és az automatizált kockázatelemzésre építve már azelőtt megvizsgálja a tranzakciókat, hogy azokat benyújtanák a fizetési rendszerbe, megnyitva az utat a gyanús tranzakciók teljes megelőzése előtt.

Jelen pillanatban ez a technológiai felfogás jelent hatékony fegyvert az egyre szaporodó visszaélések ellen.

Mindez paradigmaváltást jelent a pénzügyi rendszer bűnszervezetei ellen folytatott küzdelemben, olyan technológiai ugrást, amely már nemzetgazdasági méretekben is látható csalástömeget segíthet megakadályozni.

Magyarország az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetését követően pont abban a fejlődési fázisban jár, amikor stratégiai jelentőségű a high tech anti-fraud rendszerek alkalmazása.

A szerző a Mastercard üzletfejlesztési menedzsere.