Franciaország a vírusjárvány harmadik hullámában

Először február 22-én rendelt el a francia kormányfő hétvégi lezárást Nizzában és Dunkerque-ben, ahol a járvány különösen is erőteljes jelenlétét tapasztalták. Egy hónappal később kénytelen volt ezt az intézkedést 16 megyére és állandóra kiterjeszteni. A részleges kijárási tilalom és a kereskedelmi egységek bezárása mellett iskolák bezárására ekkor még nem került sor. Az érintett megyékben a lakhelyet csak 10km-es körzetben lehetett elhagyni, megfelelő indokkal, illetve kivételes esetekben 30km-re.

Népmozgás a városokból

Minden helyváltoztatást az erre kialakított űrlapon kellett kitöltve igazolni. A kormány által március 18-án előterjesztett dokumentum nagyszámú kivéltet tartalmazott, ami annak kitöltését és ellenőrzését lehetetlenné tette. A szabályok kuszasága, nem egyszer ellentmondásai miatt az űrlap nagy felháborodásra talált így a kormány kénytelen volt visszavonni azt. Végül egy egyszerűsített igazolást is elégendőnek nyilvánítottak ahhoz, hogy napközben el lehessen hagyni a lakhelyet.

A lezárások március 18-dika után komoly népmozgást indítottak el, különösen Ile-de-France régióból. A dél és nyugati irányba, lehetőleg tengerparti városok felé haladó autópályákon szokatlanul nagy 400km-es forgalmi dugó alakult ki március 19-én. A francia vasúttársaság is hirtelen 20%-os foglalásnövekedést tapasztalt leginkább a Bordeaux, Lyon és Nantes-i vonalain. Egyes városok, mint pl. Biarritz lakossága egy-két nap alatt megkétszereződött 25 ezerről 50ezer főre nőtt.

Megjegyzendő. hogy a koronavírus járvány a kis és közepes vidéki városok iránti érdeklődők számát jelentősen növelte. 2019 Párizs és környékén élők 38%-a kívánt a régióból elköltözni, de 2020 őszén már 54%-a.Annak ellenére, hogy növekszik a nagyvárosokat elhagyni kívánók száma, a francia ingatlan piaci szakértők szerint nem történt jelentős kiáramlás a metropoliszokból, sokkal inkább befektetési céllal vett ingatlant a lakosság.

Talán nem véletlen, hogy éves szinten közel olyan jól teljesített ez a szektor, mint egy évvel korábban. 2020-ban rekord közeli, 1 millió 20 ezer tranzakcióra került sor a vírus árnyékában. A nagyvárosi kiáramlás inkább csak alkalminak bizonyult.

A francia középosztály egy része megpróbál a járvány ellenére kitörni a bezártságból. Így számosan voltak, akik az igazolások nehéz ellenőrizhetőségét kihasználva kijárási tilalom ellenére utazásba is fogtak. Spanyolországba felháborodást is szült, hogy míg a spanyol lakosság nem hagyhatja el a régiót Franciaországból jelentősebb számban érkeznek turisták. Különösen a Kanári-szigetekre utaznak tömegesen a franciák.

Egyre több az oltóanyag-gyár

2021. március 30-dikán már 95 ezer elhunytat, napi több mint 300 fő halálát regisztrálták Franciaországban. Az intenzív osztályokra 2700 főt vettek fel egy hét alatt a vírusjárvány miatt.

A súlyosan romló mutatók hatására Macron, március 31-én végül bejelentette az egész ország lezárását. Az államfő elrendelte, hogy kivételesen az iskolai szünetet minden régióban egyszerre április 12 és április 26 között adják ki és minden bölcsödét, és oktatási intézményt zárjanak be. Április 3 és április 12 között minden iskola online oktatásra állt át.

Az államfő a körülményesen induló oltási kampány felpörgetését is ígérte. Húsvétra való tekintettel a kormányzat toleranciát hirdetetett április 5-ig és nem akadályozva a régiók közötti helyváltoztatást sem. Macron bejelentése után ismét jelentősen nőtt a nagyvárosokból vidékre távozók száma. A francia vasúttársaság rekord számú, több mint 130 ezer jegyrendelést regisztrált csak március 31-én.

Rövid időre meg is bénult a honlapja az SNCF-nek. Országos szinten azonban közutakon jobban eloszlott a forgalom, így csak nagyjából 200 kilométeres torlódás alakult ki, amely nem számít kiemelkedőnek. Felmérések szerint az intézkedéseket a lakosság többsége 55% támogatta, de annak betartását csak 49% vonatkoztatta önmagára.

A társadalom jelentősen belefáradt a több mint egy éve tartó „járványhelyzetbe”. Macron elnök ezt a tényezőt részben 2022-es elnökválasztások fényében is szem előtt tartja. A súlyos negatív gazdasági hatások mellett a francia vezetés egyes, egyébként is érzékeny városnegyedekben fellángoló erőszaktól is tart, ezért próbálta maximálisan elodázni a lezárásokat. A rendőrség a szabályok betartása vonatkozásában inkább visszafogottságra kapott utasítást a külvárosokban, ahol a járvány terjedése különösen is súlyos.

A Párizstól északra található két megye, Seine-Saint-Denis és a Val d’Oise a leginkább sújtott terület az országban, ahol legtöbb érzékeny negyed is található.A francia hatóságok bíznak, abban, hogy az átoltottság növekedésével a járvány 2021 nyarára lépésről lépésre lehetővé teszi az élet normális kerékvágásba történő visszatérését. Franciaországban az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal (Pfizer-BionTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen) oltanak.

A folyamat 2020. december 27-én indult el, de a késlekedő szállítmányok, a lakosság kezdetben inkább oltásellenes hangulata és a szervezési hiányosságok miatt hosszan gyenge eredményt tudott felmutatni ezen a területen a párizsi kormány. Április 8-án Franciaországban 10 millióan kapták meg az első oltást.

A kormány június közepéig 30 millió állampolgár beoltását kívánná megvalósítani. Jelenleg már francia hadsereg is beszállt a vakcinák beadásába, illetve több helyen (pl. stadionokban) óriás oltóközpontokat hoztak létre, ahol naponta 2000 főt tudnak oltani. A kormányzat abban is bízik, hogy nem lesznek fennakadások már a szállításokban, illetve, hogy Franciaország területén gyártott vakcinákat is tudnak majd hamarosan használni. 2021. április 7-től a Pfizer-BionTech oltások gyártását meg is kezdték.

250 millió dózis előállítása a cél az év végéig. Rövid időn belül a Moderna, a Janssen és a még engedélyezésre váró CureVac is gyártóegységekkel fog rendelkezni Franciaországban. Orosz hírek szerint, bár ezt a francia gazdasági minisztérium nem erősítette meg, a Szputnyik V oltást is – annak Uniós engedélyezése után – fogja gyártani majd az országban.

Gazdasági hatások

Franciaország számára nagy problémát jelent a járvány gazdasági és társadalmi következményei. A közpénzügyi miniszter 2021. március 17-én tett kijelentése szerint 2020-ban a koronavírus járvány nagyjából 160 milliárd eurójába került az államnak.

2021. április 4-én Bruno Le Maier gazdasági miniszter bejelentette, hogy az éves gazdasági növekedést a korábbi 8%, majd 6% helyett 5%-ra prognosztizálja, amennyiben a lezárások feloldásra kerülnek május elején. Ez megegyezik nagyjából a Francia Nemzeti Bank előre jelzésével is. Az államháztartási hiányt a GDP 9% lehet és nem 8,5%, amint azt még decemberben prognosztizálták.

A gazdasági miniszter szerint 2027-re tudja majd Franciaország ismért 3% alá szorítani a hiányt. A francia szuverén államadóság a múlt évi 115%-ról 118%-ra növekedhet 2021-ben. Bruno le Maire kijelentette, hogy a vállatok támogatása havi 11 milliárd eurójába kerül az államnak a lezárások idején. Elemzők aláhúzzák, hogy a munkanélküliség növekedése is várható, 2021 végén az éves összesítésben 9% fölé emelkedhet a mutató.

A koronavírus járvány politikai hatásai is jelentősek, különösen az elnökválasztások közeledtével. Macron elnök ugyan elődjeinek azonos időszakához képest jobb népszerűségi indexszel rendelkezik, de így is észlelhető a lassú csökkenés. 2021 januárjában még 36%-os, áprilisra viszont 33%-os támogatottságot mérték a közvélemény kitatók. Az államfő számára a járvány kezelése meghatározó a 2022-es elnökválasztások perspektívájában, de pengeélen táncol, mert míg egyik oldalon a lezárásokra buzdítják az egészségügyi szakemberek, társadalmi és a gazdasági tényezők a szigorú szabályozások elkerülése felé próbálják kényszeríteni.

Felmérések azt mutatják, hogyha újabb mandátumért indul a jelenlegi államfő Marine Le Pen-el kerülhet szembe 2017-hez hasonlóan ismét a második fordulóban.

Egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel tudja legyőzni majd ellenfelét, mint öt évvel korábban. További jelöltek is okozhatnak meglepetést, mint például Xavier Bertrand. Macron számára fejfájást okoz a júniusban esedékes regionális és megyei választások kérdése is.

Az államfő megpróbálja a járványra hivatkozva őszre halasztani ezt az eseményt, mert ez az elnökválasztási kampány szempontjából előnyösebb, de az ellenzék maximálisan ellenezi ezt a politikai manővert. A kérdésről április 13-14-én dönthet a parlament.

Franciaországban a vírus elleni küzdelem Macron és ezen keresztül Európa jövője szempontjából is meghatározó. Ha nyárra nem sikerül kézzelfogható eredményeket elérni és a járványt látványosan visszaszorítani, annak jelentősebb politikai következményei is lehetnek 2021-ben éppen úgy, mint 2022-ben a franciaországi voksolásoknál.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.