Itt volt már az ideje, hogy épüljön egy felhőkarcoló Budapesten! Jöhet a többi!

Nincs 150 éve, hogy Pest, Buda és Óbuda egyetlen nagy várossá állt össze. De ez idő alatt is óriásit változott a főváros képe. Gondoljunk csak bele: a múlt század hajnalán még a Parlament közvetlen szomszédságában is falusias viskók árválkodtak.

De a nagyvárosok már csak ilyenek. Az egyetlen, ami állandó bennük az a változás.

Ezért természetesen elkerülhetetlen volt, hogy előbb utóbb a Bazilika és az Országház méreteit is lepipálva, itt is felüssék a fejüket a 100 méternél magasabb toronyházak. Az egész történetben az a legmeglepőbb, hogy ennyit kellett várni az első fecskére.

Az épület, amely végre ledönt egy építészeti tabut azzal, hogy az 1904-ben elkészült Parlamentnél is magasabbra merészkedik, a MOL torony lesz. Ha jövőre a tervek szerint elkészül akkor egész pontosan 143 méter magasra fog érni.

Csak hogy tisztázzuk: a magas épületek készítése nem számít múló hóbortnak. A múlt építészeiről is elmondható, hogy ha valami reprezentatívat akartak emelni akkor igyekeztek méretben is nagyot alkotni.

Az európai középkorban először a templom és a vártornyok nyúltak az égig. Az egyik rekorder a lincolni székesegyház volt az azóta elpusztult 160 méteres tornyával.

Később aztán, ahogy megjelentek a modern felvonók, az állami- és az irodaépületek is a magasba törtek. New Yorkban az első 100 méteres székház a XIX. század végén készült el egy biztosítási cégnek.

Az építészeket és persze a megrendelőket az a természetes emberi vágy hajtotta, hogy valami grandiózusat alkossanak.

Ebből a fajta ambícióból pedig Budapesten se volt hiány. Ezért épülhettek a századfordulón az egy-két emeletes barokk házikók helyére olyan óriások, mint a Klotild- vagy a New York-palota. Nagy tervekből pedig a két háború között se volt hiány. Ha nem üt ki a második világháború valószínűleg az Új Városháza épülete lett volna az első "igazi" nagy felhőkarcoló a városban.

Az Új Városháza egyik látványterve

A világégés elmosta a terveket. A rendszerváltás után viszont újra beindult a nyüzsgés: több befektető is szeretett volna toronyházat építeni a fővárosban.

Csakhogy a városvezetők fejében ekkorra kialakult egy teljesen elfuserált nézet, amely szerint Budapest látképe már kész van. Az új épületek nem tűnhetnek ki túlságosan.

Évszázadokon át változott a város sziluettje, de most valamiként eljutottunk oda, hogy már nem szabad hozzányúlni.

Nyilván mindebben van egy leheletnyi igazság. Az egyértelmű, hogy Budapest történelmi magja óriási érték, amelyet fölöslegesen bontana meg egy új, kolosszális épület. Aligha vitatja bárki is, hogy az Operaház vagy a Bazilika szomszédságában semmi szükség egy felhőkarcolóra.

De mégis mit védünk mondjuk az Árpád-híd pesti hídfőjénél a városképen? Mert hogy az elmúlt évtizedekben többek között itt sikerült megtorpedózni a felhőkarcoló építéseket.

A 65 méteres Duna Towert például eredetileg kétszer ekkorára akarták építeni. Csakhogy a városképi szabályozás közbeszólt. Az elv úgy tűnik az volt, hogy Budapest meglehetősen unalmas külterületein nem lehet nagy, látványos épületeket készíteni, mert azok megzavarnák a városképet.

Úgyhogy megőrizve régi arculatát Észak-Pest továbbra is olyan semmitmondó maradhatott, mint annak előtte.

Közben Budapest mellett szépen lassan elment a világ. Varsóban a rendszerváltás óta már négy olyan irodaházat is építettek, amely 200 méternél magasabb.

Nyugat-Európában sorra bizonyítják az építészek, hogy a felhőkarcolók is lehetnek egészen egyediek. Az 1,4 milliós Milánóban például van egy kettős torony, amelyet csak „függőleges erdőnek” vagyis Bosco Verticale-nek hívnak. A pompás épület-együttest nevéhez híven nagyrészt növények borítják.

A Bosco Verticale Milánóban

Londonban pedig a Gherkin már majdnem olyan ikonikus része a városképnek, mint a Big Ben.

Budapest külterületein viszont eddig a "merjünk kicsik lenni" elv érvényesült. A városkép tele lett szemetelve kis, nyomott tornyokkal. Budapest úgy fest mintha szégyellné, hogy egy európai nagyvárosnak számít. Remélhetőleg a MOL torony után újabb felhőkarcoló projektek fognak napvilágot látni. Bár itt meg lehet jegyezni, hogy a MOL torony még nem is igazi felhőkarcoló, hisz nem éri el a 150 méteres magasságot. Mindenesetre ha a járvány miatt megborul az irodapiac, akkor lehet hogy a jövő felhőkarcolói már nem irodaházak, hanem lakótornyok lesznek.

A későbbiekben arra viszont jobban lehetne figyelni, hogy a toronyházaknál a megjelenés kellően látványos és egyedi legyen.

A MOL torony egyik látványterve

A szerző a Növekedés.hu munkatársa.