Mennyire befolyásolja a fiatalok elvándorlását a politikai attitűd?

A különböző megközelítésekhez különböző statisztikai forrásokat, adatbázisokat, kutatási eredményeket használhatunk. Ami közös bennük, hogy főként becslésekre szolgálnak, s célként is csupán a minél pontosabb becslést tűzhetjük ki, így a migráció pontos mértékéről folyó vita még sokáig velünk maradhat. A migrációs trendekről és a fiatalok migrációs potenciáljáról korábban már írtunk itt és itt.

Nemzetközi migrációs trendek

Az Eurostat munkaerő-mobilitásra vonatkozó adatai alapján a munkaképes korú (20-64 éves) mobilis állampolgárok arányát tekintve Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyében foglalt helyet az elmúlt évtizedben. 

Az uniós adatok enyhén növekvő tendenciát mutatnak, hiszen míg 2010-ben a 20 és 64 év közötti uniós polgárok 2,4 százaléka az állampolgárságától eltérő uniós tagállamban tartózkodott, arányuk 2020-ra 3,3 százalékra növekedett.

Ugyanakkor országonként nagy eltérések tapasztalhatók, hiszen míg Németországban ez az arány 0,8 százalék volt a 2020-as adatok szerint, addig Romániában 18,6 százalék.

Legnagyobb arányban a románok és a horvátok (17,6 százalék) hagyták el szülőföldjüket, míg a német, svéd (0,9 százalék) és francia (1 százalék) állampolgárok a legkisebb mértékben.

A magyarok (4,4 százalék) a középmezőnyben foglalnak helyet olyan nemzetek mellett, mint például Észtország (5,3 százalék), Szlovákia (5,3 százalék), Lengyelország (4,1 százalék), Szlovénia (3,5 százalék) és Ausztria (3,2 százalék).

Iskolai végzettség szerint is vannak eltérések, hiszen míg Portugáliában, Görögországban, Horvátországban és Romániában a felsőfokú végzettségűek kevésbé voltak mobilisak a lakosság többi részéhez képest, addig Franciaország, Németország és Finnország mobilis polgárai az összlakossághoz képest nagyobb valószínűséggel rendelkeztek felsőfokú végzettséggel. 

A 2010 és 2020 közötti tendenciákat figyelve láthatjuk, hogy a legtöbb országban nőtt a mobilis polgárok lakossághoz mért aránya: a legnagyobb mértékben a horvátoknál (2010 és 2020 közötti különbség mintegy 7,6 százalékpont) és a románokál (7,1 százalékkal), míg a magyaroknál 3,2 százalékkal. A kivételek között a finneknél tapasztalható a legnagyobb csökkenés (-0,7 százalék).

Vagyis megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedben az uniós átlaghoz hasonló migrációs trendek voltak hazánkban is érvényesek.

Külföldi tapasztalattal rendelkező fiatalok

Minden második külföldi munkavégzési tapasztalattal rendelkező fiatal a végzettségének megfelelő beosztásban dolgozott, s elsősorban a diplomásokra volt jellemző, hogy végzettségüknél alacsonyabb beosztásban kellett dolgozniuk (55 százalék).

A 2020 őszén készült nagymintás ifjúságkutatás adatai azt mutatják, hogy a megkérdezett (15-29 év közötti) fiatalok csupán 2 százaléka rendelkezik külföldi tanulási tapasztalattal.

Az iskolai végzettség tekintetében jelentős különbség figyelhető meg, ugyanis minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel tanult már külföldön (8 általános iskolai osztályt vagy kevesebbet végzettek és szakmunkás végzettségűek: 0,6 százalék, érettségizettek: 1,5 százalék, diplomások: 7,4 százalék).

A külföldi iskolai tapasztalattal rendelkezők 17 százaléka óvodába, 26 százaléka alapfokú iskolába, 34 százaléka középfokú iskolába, 53 százaléka pedig felsőfokú iskolába járt, s minden második fiatal kapott ösztöndíjat a külföldi tanulásához.

A külföldön szerzett munkavégzési tapasztalattal rendelkező fiatalok aránya sem túl magas (4 százalék), közülük is leginkább a diplomásokra (7 százalék) és a szakmunkás képzettséggel rendelkezőkre (4 százalék) igaz, hogy dolgoztak már Magyarországon kívül. 

A kislétszámú külföldi munkavégzési tapasztalattal rendelkező fiatalok fele a végzettségének megfelelő beosztásban, 44 százalékuk viszont végzettségénél alacsonyabb beosztásban dolgozott, s csupán nem egészen 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy végzettségénél magasabb pozícióban sikerült elhelyezkednie. Főként a diplomásokra volt jellemző, hogy végzettségüknél alacsonyabb beosztásban kellett dolgozniuk (55 százalék).

A koronavírus járvány nem befolyásolta jelentősen a fiatalok migrációs terveit

Az Ifjúságkutató Intézet friss kutatása szerint a 18–29 éves fiatalok migrációs tervei nemigen változtak az utóbbi években. Negyedük tervezi, hogy a következő 1-2 évben külföldön fog tanulni vagy dolgozni egy hónapnál hosszabb ideig és tizedük tartja elképzelhetőnek hosszú távon a jövőjét Magyarország határain kívül.

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb, 2021 év végén és 2022 év elején készített reprezentatív kutatása szerint a 18–39 évesek egyötöde (21 százalék) dolgozott vagy tanult külföldön az elmúlt tíz évben egy hónapnál hosszabban.

Más kutatásokkal egybecsengően inkább a férfiak (25 százalék), mint a nők (18 százalék) rendelkeznek külföldi tapasztalattal.

Az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve pedig inkább a felsőfokú és alapfokú végzettségűek (28 százalék és 22 százalék) dolgoztak vagy tanultak külföldön az elmúlt évtizedben. 

A 18–39 évesek többsége inkább nem tervezi, hogy a következő 1-2 évben külföldön fog tanulni és/vagy vállal munkát egy hónapnál hosszabb ideig, csupán egyötödük (20 százalék) nyitott a kérdés iránt.

Közülük is főként a férfiak (24 százalék), a középfokú végzettségűek (24 százalék), valamint a fővárosiak (28 százalék). A legfiatalabb korosztály (18–29 évesek) negyede (26 százalék), és a 30 és 39 közöttiek 13 százaléka gondolkodik abban, hogy a közeljövőben szerencsét próbálna külföldön.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány a migrációs tervekre túl nagy hatást nem gyakorolt, hiszen a korábbi nagymintás ifjúságkutatás adatai is hasonló arányokat mutattak: 2020-ban rövidtávú külföldi tanulást a megkérdezett fiatalok 7 százaléka, s rövidtávú, vagyis pár hetes vagy hónapos, valamint ingázással érintett munkavállalást a 18–29 évesek kevesebb, mint egyötöde (18 százalék) tervezett.

2020 őszén hosszútávú, pár éves munkavállalást tervezők aránya 21 százalék volt. Külföldi letelepedést a fiatalok 10 százaléka tervezett 2020-ban, s a legfrissebb adatok szerint ez az arány sem változott jelentősen, ugyanis kizárólag külföldön a megkérdezettek 13 százaléka képzeli el személyes jövőjét, s ha csupán a legfiatalabb korosztályt (18–29 évesek) nézzük, ez az arány még alacsonyabb (12 százalék). 

A migráció társadalmi percepciója a politikai attitűd tükrében

Az Ifjúságkutató Intézet vizsgálata azt mutatja, hogy a közvetlen mellett a közvetett külföldi tapasztalat, sőt a politikai vélemények is hatással vannak a jövőtervekre. A közvetett hatások és a politikai vélemények hatása összetett.

Az nem okozhat meglepetést, hogy akik tanultak vagy dolgoztak már külföldön, magasabb arányban gondolkodnak külföldi lehetőségeken. Azonban a közvetlen tapasztalatok mellett a közvetett, ismerősök általi tapasztalatok is befolyásolják a terveket. 

A 18–39 évesek 57 százalékának van olyan ismerőse, aki külföldön dolgozott vagy tanult, de azóta visszatért Magyarországra.

A 40 év felettiek több mint egyharmadának (35 százalék) van 40 évesnél fiatalabb, külföldről hazatérő ismerőse.

A külföldi tapasztalattal rendelkező, hazatérő ismerős a rövid távú terveket pozitív módon befolyásolja, a külföldi letelepedéssel kapcsolatos tervekre viszont ellenkező hatással van.

A rövid távú tervek esetében inkább bátorítólag hat a külföldi tapasztalattal rendelkező, hazatérő ismerős, ugyanis az ilyen személyt az ismerősi körükben tudók 22 százaléka inkább tervezi, hogy a következő 1-2 évben külföldön fog tanulni és/vagy vállal munkát egy hónapnál hosszabb ideig.

A már hazatért ismerős azonban ellenkező hatással van a hosszú távú tervekre, ugyanis akiknek van ilyen ismerőse, egytizedes (8 százalék), akiknek nincs, kéttizedes (21 százalék) arányban tervezik végleg elhagyni Magyarországot.

Más megközelítésből is az látszik, hogy a külföldi letelepedést tervezők kisebb részének (41 százalék) van olyan ismerőse, aki külföldi tapasztalattal rendelkezik, és már visszatért Magyarországra. 

A politikai vélemények és a migrációs tapasztalatok figyelemreméltó összefüggést mutatnak, a kormányfő munkájával elégedett válaszadónak harmadának (30 százalék) van külföldi tapasztalata, míg az elégedetlenek közül csupán egyötödnek (19 százalék). Az elégedettek hattizede számolt be arról, hogy van olyan ismerőse, aki külföldi tanulás vagy munka után hazatért, míg az elégedetlenek közül csak minden második (53 százalék). 

A migrációs potenciálra is hatással van a politikai attitűd, ugyanis az elégedettek negyedakkora arányban terveznek rövidtávon és feleakkora arányban hosszútávon külföldi tartózkodást.

A legtanulságosabb eredményeket mégis a negyven év felettiek esetében tapasztaljuk. A kormányfő munkájával elégedett negyven év felettiek hattizedének nincs olyan fiatal ismerőse, aki jelenleg külföldön tanul vagy dolgozik, míg az elégedetlenek pont fordítva, ugyanilyen arányban számoltak be arról, hogy van ilyen fiatal ismerősük.

A kormányfő munkájával elégedettek az elégedetlenekhez képest nagyobb arányban nyilatkoztak arról, hogy van olyan 40 év alatti ismerősük, aki az elmúlt 10 évben külföldön dolgozott vagy tanult, de azóta visszatért Magyarországra (35 százalék – 29 százalék).

Feltételezhetjük tehát, hogy a politika megítélése nem pusztán a migrációs terveket befolyásolja, hanem az idősebb (40 év feletti) generáció esetében azt is, hogy miképpen észlelik a fiatalok elvándorlásának kérdéseit.

A szerző az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatója.