Miért és kik laknak tovább a Mamahotelben?

Mamahotel jelenség azt jelenti, hogy a fiatalok vonakodnak elköltözni otthonról, fiatal felnőttként, akár harminc éves kor után is a szülőkkel közös háztartásban élnek, s bár gyakran van önálló jövedelmük, mégsem kezdenek új, önálló életet.

A mamahotel mellett jellemző az úgynevezett kapunyitási pánik vagy kapunyitási szorongás, ami egy viszonylag új jelenség.

Ez azt jelenti, hogy a fiatal felnőttek nehezen és későn vállalnak felnőttes szerepeket, számukra egy szorongást jelent a felelősségteljes döntések meghozatala, így nehezen kötelezik el magukat az önálló élet, tartós párkapcsolat, a házasság és a gyermekvállalás mellett.

A kérdés az, hogy azok a fiatalok, akiket a szülők tartanak el, velük élnek, nincs vagy nincs tartós párkapcsolatuk, milyen pénzügyi kultúrával és tudással rendelkeznek azokhoz képest, akik eltartják magukat, van saját jövedelmük, önállóan, párjukkal, házastársukkal vagy gyermekükkel élnek, esetleg elváltak.

A magyar lakosság pénzügyi kultúrájának szintjéről számos tanulmány jelent meg az elmúlt években, amelyek hol a gyengeségekre, hol pedig az erősségekre világítottak rá.

Tény, hogy a pénzügyi kultúra alacsonyabb szintje számos mikro-, illetve makrogazdasági problémához vezethet, így annak fejlesztése alapvető jelentőséggel bír (Zsótér, Németh, Mészáros 2022). Fontos tehát tudni, hogy a fiatalok önállósodása, vagy éppen ennek elodázása, miképpen befolyásolja a pénzügyi viselkedést és tudatosságot.

Egy nemzetközileg is elismert hazai kutatás 2013-ban, majd megismételve 2020-ban vizsgálta a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző magyar fiatalok pénzügyi műveltségét (Luksander et al  2014., Béres et al. 2013, Németh et al. 2020) Amennyiben ezt behatóan ismerjük, úgy a jövőben beavatkozási pontokat lehet meghatározni, illetve ezekhez megfelelő eszközrendszert lehetséges kialakítani.

Mindkét kutatásban több mint kétezer hallgató vett részt. A pénzügyi kultúra szintjének meghatározásához a kutatók létrehozták a Pénzügyi Tájékozottsági Mutató (PTM), amely a kalkulációs készséggel kiegészített tárgyi tudást mutatja meg.

A kutatás kiemelten vizsgálta azokat a szocidemográfia tényezőket, amelyek befolyásolhatják a felsőoktatásban tanuló 18-25 éves fiatalok pénzügyi kultúráját. Hipotézisük szerint a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrája szociodemográfiai ismérvek mentén eltérő. A vizsgálatba bevont szociodemográfiai változókat két csoportra bontva az 1. számú táblázat tartalmazza.

1. 1. táblázat: A vizsgálatba bevont szociodemográfiai ismérvek

Eredmények: jelentős különbségek

Kiderült, hogy a vizsgált korosztály pénzügyi kultúrájának szintjét számos befolyásoló tényező együttesen határozza meg (nem, életkor, családi állapot, származás, lakás körülmények, gyerekvállalás, képzés jellege, szintje, oktatásban töltött idő, diplomák száma, külföldi tartózkodás).

Szinte minden tényező esetében statisztikailag igazolható a különbség a hallgatók pénzügyi ismeretei között az egyes szociodemográfiai ismérvek mentén (2. táblázat).

2. táblázat: Szociodemográfiai ismérvek és eredmények

Önállóság és felelősség

Az eredmények azt mutatják, hogy a felsőokatásban tanuló fiatal férfiak átlagos pénzügyi ismeretszintje meghaladja korosztályuk nő tagjainak átlagos szintjét. Továbbá azok, aki idősebbek, magasabb szinten tanulnak, levelező tagozatosak és pénzügyi-gazdasági szakon végzik tanulmányaikat, a várakozásoknak megfelelően magasabb pénzügyi tudással rendelkeznek.

Érdekes eredmény, hogy az első generációs diplomások, és akik tanultak, éltek külföldön szintén jobbak a pénzügyek területén. Mindez a tanulás és a tapasztalatszerzés fontossága mellett már utal az önállóság és a tudatosság összefüggéseire is.

De térjünk át a kinduló kérdésünkre,: hogyan hat a „Mamahotel” jelenség a pénzügyi tudatosságra. Az eredmények egyértelműek. A „Mamahotel” egyáltalán nem tesz jót a pénzügyi tudatosságnak és műveltségnek.

Azok, akik otthon laknak, szüleik tartják el őket, nincs gyermekük, házastársuk, önálló jövedelmük szignifikánsan alacsonyabb teljesítmény nyújtanak a pénzügyi kultúrát mérő teszten. Az eredmények arra utalnak, hogy az önálló, felelősségteljes élet segít mozgósítani szocializációnk során öntudatlanul, majd az iskolában tudatosan elsajátított pénzügyi tudást és tudatosságot.

Már az is sokat jelent, ha a fiatal felnőtt kiköltözik a mamahotelből, és a bevételeit saját magának kell beosztania.

Ha a már felnőtt fiatal kinyitja az élet kapuját, lesz saját jövedelme, családja, felelős pénzügyi döntéseket kell hoznia, úgy a pénzügyi tudatossága jelenősen erősödik. A kutatás azt mutatja, hogy a legmagasabb PTM értéket az elvált férfiak érték el. Úgy is mondhatnánk viccesen, hogy a Lét hatátozza meg a lét, vagy helyesen a tudatot. A pénzügyi kihívások nagyon meg tudják erősíteni a pénzügyi tudatosságot.

Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi szocalizáció és edukáció akkor lesz igazán eredményes, ha a gyermekeknek érettségüknek és tudásuknak megfelelően lehetőséget adunk saját, felelős pénzügyi döntések, pénzügyi műveletek meghozatalára, a fiatal felnőtteket pedig arra motiváljuk, hogy ne féljenek kinyitni az élet kapuját.

A szerző a Metropolitan Egyetem professzora.