Az Eurostat friss jelentése szerint 2020-ról 2021-re Magyarországon volt a legnagyobb, 2,1 százalékpontos az adócsökkentés.
2021-ben így a GDP arányos adóterhelés 34 százalékra csökkent, ami a 27 ország között a 20. helyet jelenti.
A 2020 évi 36,1 százalékos értékkel még a 17. helyen voltunk, vagyis a rangsorban is 3. hellyel javítottuk a pozíciónkat. Önmagában azonban nehéz szakmai véleményt megfogalmazni egy adócsökkentésről. A kérdés ugyanis az, hogy az adócsökkentés mennyivel járul hozzá a gazdaság modernizációjához, versenyképességének javításához.
Ennek megítéléséhez pedig érdemes megvizsgálni az adózás szerkezetét, illetve azt, hogy az egyes tipikus, a modernizációt és a versenyképességet javító kiadásokra mennyi pénz jut.
A főbb adótípusok megoszlás néhány országban 2020-ban és 2021-ben a teljes adóterhen belül
A táblázatban azt látjuk, hogy a cégek nyereségadó hozzájárulása a teljes beszedett adóhoz Magyarországon a legalacsonyabb.
A teljes adóterhelésen belül a cégek két tipikus adóterhe együttesen is Magyarországon a legalacsonyabb, a háztartásoké pedig a legmagasabbak. 2020-ról 2021-re mindkét adótípus aránya enyhén csökkent a teljes adóterhelésen belül.
Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált adófajták a teljes adóterhen belül kb. 60 százalékot tesznek ki. Nem vizsgáltuk pl. a jövedéki adó arányát, mert erre nem áll rendelkezésre magyar adat. Az adók fontos forrásai a versenyképesség javításának, hiszen a kormányok az adóbevételekből finanszírozzák az oktatási és egészségügyi ráfordításokat, amelyek segítik azt, hogy olyan nagytudású és egészséges munkavállalók álljanak a cégek rendelkezésére, akik a céges versenyképesség javításán keresztül a gazdaság egészének modernizációjához hozzájárulnak.
De milyen kapcsolatok láthatók az adók alakulása és az oktatási, valamint az egészségügyi ráfordítások között? A következő két ábrán a GDP arányos adóbevételek, valamint a GDP arányos oktatási és egészségügyi ráfordítások alakulását látjuk 2012 és 2021 között.
1. ábra. GDP arányos adók 2012-2021 (%) Forrás: Eurostat
2. ábra. GDP arányos oktatási és egészségügyi ráfordítások 2012-2020 (%) Forrás: Eurostat
Az 1. ábra szerint a GDP arányos adóterhelés csökken, a 2020 évi érték 2,9 százalékponttal alacsonyabb a 2012 évinél. A 2021 évi pedig, mint korábban láttuk, még alacsonyabb: 34 százalékos.
A 2.ábra szerint az állami oktatási ráfordítások a 2014 évi enyhe emelkedéstől eltekintve, 2014-2018 között stagnáltak, 2019-2020-ban pedig csökkentek, és 2020-ban már 0,3 százalékponttal alacsonyabbak az EU-s átlagnál, miközben a cseh és az osztrák érték 0,4, a lengyel 0,5 százalékponttal magasabb a magyar értéknél. Vagyis az adócsökkentéssel egyidőben csökkentek az állam oktatási ráfordításai. Az állami egészségügyi ráfordítások – a 2020 évi kiemelkedő COVID-os ráfordítás kivételével – csökkenő tendenciát mutatnak.
Hozzá kell azonban tennünk, hogy ezek az adatok csupán az állami ráfordításokat mutatják. A KSH adatai szerint a magán egészségügyi kiadások nálunk jelentős arányt, 25-30 százalék körüli értéket képviselnek a teljes egészségügyi ráfordításon belül.
A 2020 évi magyar érték egyébként 1,6 százalékponttal alacsonyabb az EU-s átlagnál, és 2,8 százalékponttal a cseh és az osztrák értéknél. A lengyel és a szlovák adat a magyarnál is alacsonyabb (5,4 és 6,3 százalék). .(Az ábrán azért nem szerepelnek a 2021 évi állami oktatási és egészségügyi ráfordítások, mert azok még nem állnak rendelkezésre az Eurostatban.)
A csökkenő, elsősorban céges adóterhelés mellett meg kell említeni, hogy a magyar kormány jelentős beruházás támogatást is ad a cégeknek.
Ez 2011-2020 között a GDP 1-2 százaléka között mozgott, vagyis az állam oktatási és egészségügyi ráfordításához mérve jelentős arányt képviselt. Végül érdemes felfigyelni arra is, hogy Magyarországon a kormány GDP arányosan továbbra is jelentős összeggel gazdálkodik: a teljes állami kiadás 2020-ban a GDP több, mint felét, 51,6 százalékot tett ki. A cseh érték 47,2, a lengyel 48,7, a szlovák pedig 45,6 százalék.
A versenyképesség javulásához azonban, ahogyan azt az előttünk járó országok példája mutatja, nem elég a céges beruházások állami támogatása és az adók csökkentése.
Hiszen az IMD legfrissebb, 2022 évi versenyképességi tanulmánya szerint Magyarországot jelentősen lehagyják versenyképességben a cégeket kevéssé támogató és az adókat sokkal magasabban tartó országok, mint például Ausztria, Németország vagy Csehország. A versenyképesség legfontosabb forrása ugyanis a nagytudású és egészséges szakember. Ezek az országk pedig sokkal többet fektetnek be a humán vagyon erősítésébe.
