2020. május közepén egy szűkszavú bejelentésből lehetett arról tudomást szerezni, hogy Magyarország csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapjához (Three Seas Initiative Investment Fund). A lépéssel Budapest újabb módon köteleződött el a közép-európai térség iránt, anyagi forrásokat is hozzárendelve a régió infrastrukturális, energetikai és digitális összeköttetéseinek további fejlesztéséhez.
Magának az Alapnak a létrehozásáról 2018-ban határoztak először egy bukaresti csúcstalálkozón, mely a Három Tenger Kezdeményezés (HTK) regionális formátumot volt hivatott megerősíteni. A bukaresti csúcstalálkozón a HTK-ban részt vevő tizenkét EU-s tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) képviselői vettek részt, hogy folytassák a 2016–2017 során a horvátok és a lengyelek által elkezdett munkát.
A bukaresti HTK-csúcs egyik legfontosabb hozadéka lett az a szándéknyilatkozat, mely a Befektetési Alap létrehozásáról szólt.
Létrehozásának célja, hogy a közép-európai térségben piaci és állami részvétellel az infrastrukturális, energetikai és digitális hálózatok további fejlesztése, egymással való összekötése valósuljon meg. Mindezért a HTK-ban részt vevő államok beruházási és/vagy fejlesztési bankjai saját forrásból is biztosítanak pénzügyi eszközöket – a tervek szerint az Alap kapitalizációja 3–5 milliárd euróra rúgna.
A HTK Alap luxemburgi bejegyzés után 2019 nyarán kezdte meg működését, motorja intézményi szinten elsősorban a lengyel állami beruházási bank (BGK, Bank Gospodarstwa Krajowego), amely saját maga 500 millió eurót bocsájtott az Alap rendelkezésére.
A Befektetési Alap 2020-ig bőven elmaradt a korábban kitűzött 3-5 milliárd eurós céltól, azonban az elmúlt bő fél évben a korábbi lengyel 500 és román 20 millió eurós felajánlás mellé megérkezett 2020 áprilisában az észtek szintén 20 milliós felajánlása, májusban pedig a lett külügyminiszter közlése alapján Riga is elkötelezte magát, újfent 20 millió euróval.
2020 elején született meg az a döntés is, hogy az Alap kezelését egy brit alapkezelőre, az Amber Infrastructure Group-ra bízzák.
Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter bejelentése tesz említést arról, hogy az Alaphoz a résztvevők az Egyesült Államok pénzügyi hozzájárulását is üdvözlik. A tengerentúlról nézve jelen pillanatban az Alap pénzügyi megerősítésén kívül kiemelt fontossággal az bír, hogy maga a Három Tenger Kezdeményezés felett a résztvevő kormányok vállaljanak minél nagyobb felelősséget – eltávolodva az eredeti alapítói szándéktól, miszerint a HTK a résztvevők köztársasági elnökeinek fóruma.
A Lengyelországnál kisebb államok által biztosított összeg nagysága alapján várható volt, hogy a magyar hozzájárulás 20 millió euró körül alakul. A magyar csatlakozás után azonban kérdéseket is felvet.
A 2018-as bukaresti csúcson a résztvevők elfogadtak egy olyan projektlistát, melyen csak a térség számára kiemelten fontos projektek szerepeltek – köztük öt magyar beterjesztésű (román–magyar–szlovák gázösszekötő bővítése, ZalaZONE tesztpálya, Via Carpathia közúti folyosó és magyar–szlovén gázösszekötő fejlesztése, Smart City Fórum).
Ezek közül a román–magyar–szlovák gázösszekötőn belüli magyar–román kapacitásbővítés az FGSZ és a Transgaz S.A közelmúltbeli, halasztó döntése miatt valószínűleg nem fog megtörténni, s jelen pillanatban nem látszik, hogy az esetlegesen kieső projektet a magyar fél mivel helyettesíti (legyen az újabb energetikai vagy a két másik területet érintő projekt).
Szintén nem világos, hogy a Via Carpathia magyar szakaszának építésének befejezése után a magyar fél által a Befektetési Alapnak felajánlott pénzügyi eszközök fordíthatóak-e ugyanennek a projektnek egy másik országban megvalósítandó fejlesztésére.
A magyar lépés ezen kérdések mellett is mindenképpen üdvözlendő.
A közép-európai térségnek a történelmileg kialakult kelet–nyugati infrastrukturális hálózatok mellett egyre nagyobb szüksége van egy kiterjedt észak–déli infrastrukturális tengelyre, melynek gazdasági szempontból (energiabiztonság, régiós kereskedelmi kapcsolatok bővülése) is komoly hozadéka lehet.
Ha ezt a célt még többen is magukévá teszik, a HTK és a Befektetési Alap előtt álló következő csúcstalálkozóig (Tallinn, 2020. október 19–20.) hátralévő időben mások is csatlakozhatnak az Alaphoz.
A szerző Andrássy kutatói ösztöndíjas Washington D.C-ben.
