Történelmi triplázás – körrekorderek helyett legyünk mi is „esőmenők”!

MAG2019. jún 21.Virág Barnabás

Erős kezdést hozott a 2019-es év a magyar gazdaság számára. A romló európai környezet ellenére a legfontosabb konjunktúra indikátoraink változatlanul dinamikus bővülést jeleznek, miközben a nagy hitelminősítők is egymás után javították kockázati besorolásunkat. Ráadásként a hazai gazdaságpolitika is komoly, hosszú távú stratégiai lépéseket jelentett be. A hétpontos családvédelmi akcióterv, az export- és tőkekifektetési stratégia, a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló versenyképességi javaslatai és a júliusban induló Növekedési Kötvény Program, kivétel nélkül a magyar gazdaság hosszú távú fenntartható felzárkózásának erősítését vették célba.

A magyar gazdaság 2013 óta felzárkózó pályán halad. Az idén hetedik évébe lépő konjunktúraciklus immár hosszát tekintve is közelíti az elmúlt évszázad leghosszabb hazai növekedési periódusait, míg egyensúlyi mutatóit tekintve bizonyosan egyedülálló.

Ez az első időszakunk, amikor a reálgazdasági felzárkózás a makrogazdasági egyensúly megtartása mellett következik be.

Az elmúlt évszázad sikeres felzárkózásai Európában vagy Ázsiában következtek be. Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a viszonyítási pontot legtöbbször a fejlettebb szomszédos országok jelentették. Ilyen volt Svédország a finnek számára, az Egyesült Királyság az íreknek, Németország Ausztria számára vagy éppen Japán Dél-Koreának. Hasonló módon hazánk számára Ausztria fejlettségének megközelítése jelenti ezt a hosszú távú célt. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Versenyképességi Jelentése is ezt jelölte meg, mint egy sikeres versenyképességi fordulat mellett elérhető jövőképet.

A gazdasági felzárkózás nem automatikusan bekövetkező folyamat. Minden tíz próbálkozó országból jó, ha egynek sikerül, miközben az utolérési periódusok hossza minimum 20, de inkább 25-30 év.

Ezen a ponton érdemes egy kis kitérőt tenni a számok világába, hogy érezzük milyen kihívással is szembesülünk. A legfrissebb, 2018-as adatok szerint a magyar GDP nagysága 132 milliárd euró volt, ami csak valamivel több, mint egy harmada az osztrák értéknek. Természetesen a magasabb osztrák nominális GDP-t részben a magasabb osztrák árszínvonal okozza.

Az átlagos árak (valamennyi megtermelt árut és szolgáltatást figyelembe véve) nagyjából kétszer magasabbak nyugati szomszédunknál, mint nálunk. Ezzel korrigálva kaphatjuk meg a fejlettségbeli különbségeket sokkal jobban megragadó, úgynevezett vásárlőerőparitáson számított egy főre jutó GDP értékét. Eszerint hazánk fejlettsége jelenleg az osztrák szint 55 százalékának megfelelő. Ezt a különbséget kell szűkítenünk a következő évtizedekben.


Ausztria Magyarország felzárkózása

Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis honnan érkezik majd a következő, majd az azt követő újabb 130 milliárd eurós hazai GDP? Ehhez egyszerre lesz szükség a demográfiai folyamatok javítására, az egy főre jutó hozzáadott érték, azaz a termelékenység emelésére, és végezetül az árak konvergenciájára. Ez utóbbi részben automatikus folyamat, azonban hosszú távon fontos, hogy szorosan összekapcsolódjon a második tényezővel, vagyis a termelékenység emelkedésével. Azaz az árkonvergencia a termékek és szolgáltatások jobb minőségét, a modernebb mögöttes technológiát és magasabb tudást is reptezentálja.

A magyar GDP 2013 óta átlagosan 3,5 százalékkal, míg Ausztria GDP-je 1,6 százalékkal növekedett. Ezzel átlagosan évente mintegy 2 százalékpontos növekedési többletet értünk el.

A népesség számának eltérő alakulását is figyelembevéve az egy főre jutó GDP dinamikájában mért többletünk pedig megközelítette a 3 százalékpontot. Komoly mélypontról indulva 2013 óta sikerült megfelelő utazósebességét felvennie a magyar gazdaságnak. Jó hír, hogy a következő években ezen felzárkózási sebesség még emelkedhet is, és az egy főre jutó GDP tekintetében akár az évi 3-4 százalékos többlet is elérhető, amivel 2030-ig megközelíthető az osztrák fejlettség 80-85 százaléka.

Ahhoz azonban, hogy ez hosszú távon is fennmaradjon, a gazdaságban lévő növekedési tartalékok mobilizálására és folyamatos versenyképesség-javító lépésekre van szükség. Elemzéseink szerint tartalékaink akadnak még szép számmal:

  • A tőkeintenzitás növelése a nagyobb termelékenység kulcsa. A magyar gazdaság 2018-ban Európa második legmagasabb beruházási rátáját produkálta és az előrejelzések szerint a mutató a következő években tovább emelkedik, meghaladva a 27 százalékot (a GDP arányban).
  • A magas beruházási rátát a hitelpiac folyamatos mélyülése alapozta meg. Az elmúlt években lezajlott hitelezési fordulat ellenére a hazai banki hitelpenetráció továbbra is alacsony, a visegrádi országok átlagának fele és az osztrák adat negyede. A prognózisok szerint a hitelezés (főként a vállalati) dinamikus bővülése továbbra is fennmarad, ezzel a hitelpiacok a jövőben is a felzárkózás fontos pillérei lehetnek.
  • Új finanszírozási ágként a tőkepiacok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A BÉT megújítása már évek óta zajlik és az idei év közepétől a Magyar Nemzeti Bank a vállalati tőkepiac fejlesztését is megkezdi. A Növekedési Kötvényprogrammal a hazai nagyvállalatok 300 milliárd forintnyi friss forráshoz juthatnak fejlesztéseik és növekedésük finanszírozására.
  • Folytatódik a bérfelzárkózás. Általános vélemény, hogy a hazai bérek dinamikus emelkedése még sokáig kitart, lendületet adva a fogyasztásnak és növelve a lakossági megtakarításokat. Természetesen hosszú távon kulcs, hogy a gyors bérnövekedést a termelékenység-bővülése is kövesse.
  • Világunkban rohamos sebességgel terjednek el az új technológiák. A digitális technológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia megoldásainak átvétele és széleskörű alkalmazása exponenciálisan nagyobb előnyhöz fogja juttatni a gyorsan reagáló vállalatokat és gazdaságokat. A folyamat legfontosabb pillérét a finanszírozás mellett a K+F és megfelelő képzés jelenti.
  • A gazdaság folytatódó fehéredése is érdemi növekedési többletet jelent. A feketegazdaság visszaszorítása egyrészt segíti a fejlődéshez elengedhetetlen tisztességes versenyt, másrészt immár évről-évre jelentős többlet-bevételeket hoz a költségvetés számára, amiből az állami szolgáltatások színvonala és hatékonysága is fejleszthető.
  • A hatékony vállalatméret elérése az évtizedek óta elaprózott vállalatszerkezet mellett működő magyar gazdaságban jelentős előrelépést és termelékenység-növekményt jelentene.

Látva e rövid felsorolást és az eurózóna éppen romló növekedési kilátásait, megállapíthatjuk, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy a 2013 óta látott felzárkózásunk folytatódjon. Ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gazdasági felzárkózás hosszú távú folyamat.

Egy sportból vett hasonlattal a helyzet hasonló, mint a Forma-1-ben. Napfényes, tiszta időben sok versenyző képes egy-egy nagyon gyors kört teljesíteni, viszont az évad végén a bajnoki címet rendre az „esőmenők” nyerik. Azok a versenyzők, akik csúszós időben, kanyarban is képesek mindenkit maguk mögé utasítani. Lengyelország teljesítménye, amit a legutóbbi válságban mutatott ,a közeli példa arra, hogy tudatos gazdaságpolitikai építkezéssel sokáig kitart a kanyarban megszerzett lendület.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója