Itt a ranglista: a sereghajtók között vagyunk az innovációban

Az Európai Bizottság komoly gondokat lát a magyar kutatás-fejlesztés területén, amelynek kijavítása nélkül egyre jobban lemarad a versenyben hazánk - derül ki a legfrissebb európai innovációs listából, ahol Magyarország a 23. helyen áll.

A listához fűzött, országokra lebontott ajánlás-csomagban az Európai Bizottság Magyarország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, és annak részeként az idei konvergenciaprogramról fejti ki véleményét.

Ebben megállapítják, hogy a kutatási és innovációs kapacitások növelése javíthatja Magyarország szerény innovációs teljesítményét, növelheti a termelékenységet. Hangsúlyozzák:

kevés a szabadalom, nagyon kevés védjegyet jelentenek be, az innovatív vállalkozások száma pedig igen csekély.

A kisebb vállalkozások körében különösen alacsony szintű az innováció, ami gátolja a globális értékláncban való részvételünket. A magánszektor K+F tevékenysége néhány nagy, főleg külföldi tulajdonú vállalatra koncentrálódik, és nagyvonalú kormányzati támogatásban részesül. A tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés támogatása hozzájárulna az innovációs teljesítmény és a technológiaátadás javításához. A leggyengébb pontszámot a humánerőforrás területén kaptuk. Az EB szerint a közfinanszírozású kutatás minősége a gyengébb hatékonyságú K+F-politika és az alulfinanszírozás miatt alacsony:

az állami szektor K+F kiadásai jóval az uniós átlag alatt vannak. 

Hasonló következtetés vonható le az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsorból is: a 28 tagállam közül mindössze öt áll gyengébb lábakon ebben a tekintetben, mint Magyarország.

A lista négy kategóriába osztja az országokat: innovációs vezető országok, erős innovátorok, mérsékelt innovátorok és szerény újítók.

Magyarország a 14 országot tartalmazó harmadik kalapba került, ott csak Lettországot, Lengyelországot és Horvátországot előzi meg. A negyedik csoportba pedig csak Bulgária és Romániába került.

A legjobban újító ország Svédország, majd Finnország, Dánia és Hollandia következik. Az erős innovátorok csoportját Luxemburg vezeti, majd Belgium, az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria következik, s egyetlen egykori szocialista országként Észtország is belefér még ebbe a kategóriába.

A legújabb eredmények alapján az EU egy hajszállal lehagyta az USA-t a K+F területén, de elmarad a vezetőnek számító Dél-Korától, Ausztráliától, Kanadától és Japántól, így globális szinten az ötödik helyen áll. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az európai innovációs rangsor megjelenését követően közleményt adott ki, amelyben elismeri, hogy az európai innovációs rangsorban hazánk stagnáló innovációs teljesítménnyel került a 28 tagállamból a 23. helyre.

A problémát a minisztérium többek között abban látja, hogy a kutató- és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, a kutatási eredmények pedig nem hasznosulnak megfelelően.

Ugyanakkor egyetért az EB-ajánlás azon megállapításával, hogy a hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága gyenge, illetve hogy annak fejlesztése az egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívás, ami előttünk áll.

A megoldás egyértelműen az innovációs politika megújítása, amihez azonban új típusú intézkedésekre van szükség. Fontos feladat a minisztérium szerint a hazai vállalkozások támogatása annak érdekében, hogy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú tevékenységet folytassanak.

Cél, hogy több kutatási program induljon, a kormány a jövő évtől 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI-re fordított állami forrásokat.

A már eddig megtett lépések között említette a minisztérium az alap- és alkalmazott kutatások és az innováció egységes finanszírozását megteremtő Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Alap létrehozását, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működésének ügynökségszerű átalakítását, valamint a versenyképességet és teljesítményt előtérbe helyező 2020-2030-as Nemzeti KFI Stratégia kidolgozását.

Az ITM szerint további lépésekre is szükség van, hogy ne maradjunk le a vetélytársaktól. Ezért az intézményrendszer és finanszírozás nemzetközi mintákon alapuló megújítását szolgáló javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés, amelyek a kormány tanácsadó testületeként működő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felállítását, az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat létrehozását célozzák.

A minisztérium elemzése szerint a magyar innovációs politika három fő kihívásnak kell megfeleljen.

El kell érni, hogy az állami finanszírozású kutatási helyek kutatási eredményei jobban hasznosuljanak a gyakorlatban, javítani kell a hazai vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményét, és végül erősíteni kell a KFI-rendszer szereplői közötti együttműködést.