Az euró nem csodát hoz, hanem kereteket, de mit jelent a vállalatoknak?
Magyar euróA kormány 2030 körüli euróbevezetési célja után már nem az a kérdés, hogy lesz-e magyar euró, hanem az, hogy kik nyernek és kik veszítenek az átálláson. A hazai vita eddig főként a monetáris önállóságról szólt. Szerintünk a fejlődés szempontjából legalább ilyen fontos, mit jelent az euró a termelő vállalatoknak. Erről rendez konferenciát november 13-án a GKI és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A most erős forint az euró bevezetésekor visszafordíthatatlan felértékelődést jelenthet, és ennek hatásai nem egyformán érintik a gazdaság szereplőit. A fogyasztók olcsóbb importra, olcsóbb külföldi utazásra és alacsonyabb inflációra számíthatnak. Az exportáló vállalatok jövedelmezősége viszont csökkenhet. Az állam számára a stabilabb árfolyam és az alacsonyabb infláció kedvezőbb kamatkörnyezetet teremthet. Az átváltási árfolyam tehát nem technikai részlet, hanem elosztja a terheket és az előnyöket.
Nem az euró drágít, hanem a felzárkózás
Az exportőrök félelme érthető, ugyanis ha nincs forint, nincs leértékelés, és a romló versenyképességet nem lehet a devizaárfolyammal korrigálni. Az euró bevezetése azonban önmagában nem okoz szükségszerűen reálfelértékelődést. Ha a felzárkózó országokban a csatlakozás körül mégis ilyet látunk, annak fő oka maga a felzárkózás. A jelenség a közgazdaságtanban Balassa-Samuelson-hatásként ismert. A felzárkózó ország az exportképes ágazatokban, például az autóiparban, az elektronikában és a gépiparban gyorsan növeli a termelékenységét. Az itt növekvő bérek átterjednek a nemzetközi versenynek kevésbé kitett szolgáltatásokra, a vendéglátásra, az ingatlanpiacra és a helyi szolgáltatásokra is, ahol az árak emelkednek. A tőke- és hitelbeáramlás, a gyorsan bővülő kereslet ugyanebbe az irányba hat. Az EKB korábbi és az Európai Bizottság 2026-os elemzése egyaránt azt mutatja, hogy a termelékenységi felzárkózás a reálárfolyam robusztus meghatározója.
A régió tapasztalatai ezt alátámasztják. Szlovákiában a reális effektív árfolyam az euró 2009-es bevezetése előtti öt évben mintegy 40 százalékkal erősödött, még a korona idején. A bevezetés után enyhe reálleértékelődés következett. Lettországban a 2014-es csatlakozás után mintegy 3,5, Horvátországban 2023 után két év alatt mintegy 2,4 százalékos volt a reálfelértékelődés. Bulgáriában, amely 2026. január 1-jén vezette be az eurót, eddig nem látunk ilyet. \
Az euró tehát nem ok, hanem keret, ez a keret viszont szigorú. Saját valutával a reálfelértékelődés a nominális árfolyam erősödésével vagy gyorsabb inflációval is lezajlódhat. Euróval az árfolyam-csatorna megszűnik, a kamatdöntések Frankfurtban születnek, és a kiigazítás az árakon, a béreken és a költségeken keresztül történik. Ha a bérek tartósan gyorsabban nőnek a termelékenységnél, csak a fájdalmas belső leértékelés marad, ahogy azt Görögország a 2010-es években megtapasztalta. Hosszú távon a versenyképességet a termelékenység védi meg, akár forinttal, akár euróval.
A bizalmat meg kell szolgálni
A magyar gazdaság mintegy három és fél évig stagnált, 2026 első félévében viszont 1,7 százalékkal nőtt. Kérdés, hogy kitart-e ez a növekedés, és mi teszi tartóssá és dinamikussá 2030-ig. A növekedést egyelőre főként a lakossági fogyasztás hajtja, a beruházási fordulat még várat magára. Mindeközben gyenge a német ipari konjunktúra, a költségvetésnek pedig geopolitikai kockázatok közepette kell konszolidálnia. A GKI közel harminc éve méri uniós módszertan szerint a vállalatok és a háztartások várakozásait. Konjunktúraindexe idén január és július között 11 ponttal emelkedett, és négy és fél éves csúcsra ért. Az adatsor tanulsága, hogy tartós növekedés csak akkor alakult ki, amikor a lakossági és az üzleti hangulat egyaránt támogató volt. A bizalom azonban törékeny: ha a tények nem igazolják, gyorsan elillan. Az euró olcsóbb finanszírozást, kisebb árfolyamkockázatot és nagyobb kiszámíthatóságot ígér, vagyis éppen azt a környezetet, amelyben a vállalatok beruháznak. A piacok ezt a bizalmat már megelőlegezték Magyarországnak, az előleget azonban meg kell szolgálni. Az euró önmagában nem oldja meg a gazdaság problémáit, és hosszú távon az is számít, milyen minőségben vezetjük be. Az euró bevezetése a felzárkózás útjának egy lépése, nem a végpontja.
A vállalatok szava\\
Milyen átváltási árfolyam szolgálja a magyar termelőket? Hogyan készülnek fel a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások, és mit várnak, mitől tartanak a cégvezetők? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a GKI Zrt. és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közös konferenciája, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai támogatásával.