A szupergazdagok így akarják kijátszani a halált

Szüntessük be a halál intézményét. Évezredek óta elkövetett végzetes hibáról van szó. Valaki elhitette, hogy ennek így kell lennie: az ember azért jön a világra, hogy 10, 30, 80 év elteltével meghaljon. Ez a legnagyobb botorság. Akkor miért élünk?

A legtöbben életükből 40, 50 évet fáradságos munkával töltenek, és amikor végre megengedhetnék maguknak, hogy vegyenek egy nyomorult tehenet, egy házat, egy hálósipkát, és az Állomás utcában letelepedhetnek pihenni megüti őket a guta. Helyes ez így?

írta annak idején nem kevés iróniával Márai Sándor. A halál legyőzése és az élet meghosszabbítása régi vágya az emberiségnek. Jelenleg is rengeteg projekt fut egymás mellett, amely igyekszik kitolni az emberi élet hosszát. A Google társalapítói Larry Page és Sergey Brin például milliókat ölnek a Calico nevű biotechnológiai cégükbe, amely az öregedéssel próbálja felvenni a harcot.

De hasonló kezdeményezésekbe teszi a pénze egy részét az Oracle szoftvercég milliárdos alapítója Larry Ellison is.

Akadnak gazdagok, akik nem számítanak rá, hogy még az életükben megszületik a nagy áttörés.

Ezért inkább lefagyaszttatják a testüket, abban bízva hogy pár évtized vagy esetleg néhány évszázad múlva oda jut a technika, hogy nem csak hogy fel tudják őket ébreszteni, de utána még hosszú vagy akár örök életet is élhetnek.

Mindez nem holmi újfajta hóbort. A legrégibb, még ma is működő társaság, amely emberek hibernálásával foglalkozik még 1972-ben jött létre. Az arizonai Alcor Alapítványnál több mint 180 ember van rozsdamentes tartályokban elhelyezve. Rajtuk kívül emberek hibernálásával az amerikai Cryonics és az orosz KrioRus foglalkozik még, de az említett hármasból az Alcor a legsikeresebb.

Jelenleg ezeknél a társaságoknál valamivel több mint 300 ember van lefagyasztva.

A hibernálásra csak a halál után kerülhet sor. Előtte akkor se ha ebbe az alanyok beleegyeznének. Ha megoldható akkor rögtön a halál beállta után percekkel nekilátnak a fagyasztásnak. A holttestek kezelése után folyékony nitrogénbe teszik őket, ahol mínusz 196 fokon tárolják a halottakat. A hűtésre azért van szükség, mert az ha jól csinálják, megtudja állítani a sejtek roncsolódását.

Aki hibernálásra adja a fejét annak mindez átváltva 71 millió forintjába kerül.

Bár lehet spórolni, ha nem az egész testünket, hanem csak a fejünket fagyasztatjuk le. Akik ezt az opciót kérik azok általában abban reménykednek, hogy a jövőben a fej kifagyasztása után az agyat betudják tenni majd egy mesterségesen létrehozott testbe, amelyben az agy tovább élhet.

Az Alcornak mindenesetre hamarosan jó sok acéltartályt kell majd kezelnie, mivel eddig több mint 1800-an fizettek be náluk a hibernálásra. Aki belép az ügyfeleik sorába annak egyébként pusztán a tagságért is kell fizetnie évi 176 ezer forintot.

Ha gazdag lennék én is kipróbálnám

mondta a Newcastle Egyetem egyik tudósa Roman Bauer. „Még akkoris, ha csak egy százalék esély van rá, hogy a hibernálás működni fog. Ez még mindig több a nullánál. De mivel nem vagyok vagyonos, nem vághatok bele” - tette hozzá.

Az eddig lefagyasztott emberek között ott van egyébként a neves baseball játékos Ted Williams és a két éves Matheryn Naovaratpong is, aki a legfiatalabb hibernált ember a világon. A thaiföldi kislány agydaganatba halt meg.

A családja viszont bízik benne, hogy a jövőben az orvosok fel tudják majd éleszteni és kezelni fogják a betegségét.

Talán 200 vagy 2000 év múlva felkelek és egy egészen új élet fog várni rám. Nem tudok elképzelni ennél izgalmasabbat

nyilatkozott a Daily Star Sunday-nek az Alcor egyik ügyfele.

Ám nem mindenki ennyire lelkes. Tim Gibson, aki eredetileg 20 évesen fizetett be a hibernálásra, most 47 éves korára rendre azon kapja magát, hogy elbizonytalanodik, hogy mindez tényleg kell-e neki. Saját bevallása szerint egyre kisebb a vágy benne, hogy meglátogassa a jövőt.