Tele vannak a gyerekkórházak ügyeletei – mi ennek az oka?

Egyre több gyerek betegszik meg és szorul kórházi kezelésre ezekben a hetekben, aminek szerencsére nem a Covid az elsődleges oka. De akkor mi?

Az őszi-téli időszakban mindig megszaporodnak a különféle felső légúti vírusok, és a gyerekeket ez idén már közösségekben éri. Ami a megszokotthoz képest más, az az, hogy ezt megelőzően volt másfél év, amikor zártabban és óvatosabban éltek a családok, és így a gyerekek nem voltak kitéve azoknak a kórokozóknak, amelyek most elérik őket. A megszokottnál idén kicsit korábban is érkeztek a szokásos – főleg légúti – vírusok.

Melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek a gyerekeknél jelenleg?

Gyakori a gégegyulladás (laringitisz), a hörghurut (bronhitisz), az asztmás fulladás. De már megjelentek a tüdőgyulladások is, amik szezonálisan egy kicsit később szoktak jönni, és már a komplikáltabb szövődmények sem ritkák.

Influenza is előfordul már?

Erről még kevés az adatunk, mert a rutin vizsgálatok közé nem tartozik az influenzavírus kimutatása. Alapvetően a szokásos légúti vírusokra gyanakszunk a felső légúti tüneteknél, illetve a koronavírust tudjuk rutinvizsgálattal kizárni vagy megerősíteni. Egyre nagyobb számban előfordulnak covidos esetek, de a nagy tömeg most nem emiatt, hanem az említett egyéb fertőző megbetegedések miatt jelenik meg a gyermekorvosi ambulanciákon és a kórházakban.

Amit még kiemelnék, az az RSV, ez a vírus főleg a kis csecsemőknél nagyon veszélyes. A fertőzés a legapróbb hörgőszakaszokat érintő gyulladást (bronhiolitiszt) okoz. Sokszor intenzív osztályos ellátást, időnként gépi lélegeztetést is szükségessé tesz.

Általában néhány évente szokott ilyen halmozódás lenni, mint amit most tapasztalunk, de inkább télen, viszont most már október vége óta sok gyereket kellett és kell kezelnünk ilyen vírusfertőzés miatt szerte az országban.

A kisgyerekes szülők elmondásai alapján a hányással, hasmenéssel járó vírusok is megérkeztek. 

Igen, nagyon sokféle vírus kering, a légúti vírusok mellett megjelentek már szintén egy kicsit a megszokottnál hamarabb ezek a vírusok is, amelyek gyakran magas lázzal, kiszáradással jelentkeznek a gyerekeknél.

Mindez együtt mekkora többletterhelést jelent a gyermekkórházaknak?

Míg máskor egy-egy ügyeletben 3-4 gyereket kell felvenni vírusfertőzés miatt, most akár 8-10-et is.

Van elegendő hely az új esetek számára?

Mindent megteszünk azért, hogy akinek kórházi ellátásra van szüksége, azt fel tudjuk venni. A kórházakon belül gyorsan forgatjuk a betegeket, és egymás között is folyamatosan egyeztetünk.

A koronavírus mennyire nehezíti meg ezt a helyzetet. Mindenhonnan azt halljuk, hogy a Delta-variánst sokkal több gyerek is elkapja.

Ez így van, a korábbinál több pozitív esetet találunk azoknál is, akiknek nincs vagy alig van tünete, de más okból kórházi kezelésre szorulnak. Ezért is

nagyon várjuk, hogy a kicsiket is lehessen oltani koronavírus ellen, de fontos lenne az is, hogy a jelenleginél sokkal több tizenkét év feletti gyerekek is megkapja az oltást. Ennek a gyerekek védelme érdekében van óriási jelentősége, de az is fontos, hogy ne tudjon keringeni a vírus.

Van-e a Delta-variánsnak speciális tünete a gyerekeknél? Mennyire jellemző most a sokszervi gyulladás?

Kevés még a tapasztalat, rövid az eltelt idő, de úgy tűnik, hogy több a tünetes kisebb gyermek. A sokszervi gyulladásos tünetegyüttes az akut fertőzés után egy hónappal jelentkezik, ezért ez most még nem tapasztaljuk, de óvatosak vagyunk és nagyon figyelünk az érkezésére.  

Mit javasol azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke valamilyen felső légúti betegség tünetét mutatja? Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulniuk?

Jellemzően nem azok a valóban intő jelek, amelyek látványosak, vagy amiket ijesztőnek találnak a szülők. Sokszor aprónak tűnő tünetek jelzik, hogy nagyobb a baj: például, ha a gyerek sápadt, a szeme aláárkolt, nagyon sír, vagy éppen egy korábban sírós gyerek egyszeriben nagyon csendessé válik. Az pedig egyértelmű, hogy ha egy gyerek fullad, aluszékonnyá válik, magas láz mellett még hány is, esetleg tartósan hasmenése van, és nem iszik, akkor mindenképpen orvoshoz kell vinni.

Az utóbbi esetekben a kiszáradás veszélye nagy, ezt észre lehet venni abból is, hogy a nyelve, a szájszéle száraz, a gyerek nem könnyezik síráskor. De önmagában egy hurutos nagyobb gyerekkel, vagy olyannal, akinek csak hőemelkedései vannak, esetleg csak egyszer-egyszer szökik fel a láza néhány napig, de más komolyabb tünete nincs, nem kell azonnal kórházba rohanni.