Új egyablakos ügyintézés a NAV-nál - Itt az OSS

Mi volt a MOSS és mi most az OSS?

A Mini Egyablakos Rendszer (MOSS) 2015. január 1-jétől olyan adózóknak kínált elektronikus ügyintézési lehetőséget, akik az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást (TBE, vagyis távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatást) olyan fogyasztóknak, akik nem alanyai a hozzáadottérték-adónak (héa).

Mivel e szolgáltatások után az adókötelezettségekre 2015 óta a fogyasztó letelepedésének helyén irányadó szabályokat kell alkalmazni, a MOSS rendszer nélkül ez úgy volt lehetséges, hogy a fogyasztóinak tagállama szerinti minden egyes nemzeti adóhatósághoz külön-külön be kellett jelentkeznie, majd az ottani szabályok szerint szükséges külön bevallásokat benyújtania és befizetéseket teljesítenie.

A MOSS, mint közösségi egyablakos rendszer épp e hátrányok kiküszöböléséhez kínált alternatívát. Ha az adózó regisztrált a rendszerbe, úgy elegendő volt a portálon negyedévente egyetlen, egységes bevallást benyújtania minden tagállamra.

Ez a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer 2021. július 1-jétől egyablakos ügyintézéssé (OSS) bővült, amely az ügyletek szélesebb körét foglalja magában, és további egyszerűsítéseket tartalmaz.

A bővített egyablakos ügyintézés már három különös szabályozásra (sémára) terjed ki: a nem uniós szabályozásra, az uniós szabályozásra és a behozatali szabályozásra.

A már meglévő nem uniós szabályozás és uniós szabályozás alkalmazási köre szélesebbé vált, míg a behozatali szabályozás új alrendszerként jelenik meg.

Ezek lehetővé teszik az adóalanyoknak, hogy egy adóhatósági portálon abban a tagállamban vallják be és fizessék meg az (általában) nem a letelepedésük szerinti tagállamban fizetendő héát, amelyben azonosító számot állapítottak meg számukra (az azonosítót kiadó tagállam).

Az egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartásba vett adóalany elektronikusan héabevallást nyújt be az egyablakos ügyintézéskor.

A héabevallást a nem uniós szabályozás és az uniós szabályozás esetén negyedévente, a behozatali szabályozás esetén havonta kell benyújtani. Ha egy adóalany az egyik szabályozás alkalmazása mellett dönt, az adott szabályozás hatálya alá tartozó minden teljesítést az adott szabályozás szerinti héabevallásban kell bejelentenie. Az egyablakos ügyintézési rendszer szerinti héabevallást és a megfizetett héát az azonosítót kiadó tagállam ezután biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül eljuttatja a fogyasztás helye szerinti tagállamnak.

Milyen cégeket érinthet ez Magyarországon?

Az OSS három sémáját bármely gazdálkodó alkalmazhatja, amely nem adóalany megrendelőnek a következők szerint értékesít, illetve nyújt szolgáltatást.

A közösségi adózóknak az uniós séma az eddigi három szolgáltatásfajtán (TBE) kívül kiterjed bármely, határon átnyúló, nem adóalany megrendelőknek nyújtott közösségi szolgáltatásra, valamint a közösségi távértékesítésekre is.

A harmadik országos (EU-ban nem letelepedett) adózóknak a nem uniós séma az eddigi három szolgáltatáson kívül kiterjed bármely, EU-ban teljesített, nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásra.

A kis értékű küldemények importáfa-mentességének eltörlésével újonnan megjelenő importséma a harmadik országból származó, 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldemények forgalmát fedi le.

Miben módosulnak a távértékesítés és e-kereskedelem áfaszabályai?

A főbb változások a következők:

- A szűkített egyablakos héarendszer (MOSS) 2015-től lehetővé tette a nem adóalanyok felé távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus úton szolgáltatásokat nyújtó adózóknak (összefoglaló néven: TBE szolgáltatások vagy távolról is nyújtható szolgáltatások), hogy a héaalanykénti regisztrációjuk szerinti tagállamban számolják el a más tagállamokban fizetendő héát. A rendszer szabályai 2021. július 1-jétől kiterjednek más, nem adóalanyok felé nyújtott szolgáltatásokra is, valamint a termékek Közösségen belüli távértékesítésére (OSS rendszer).

- A termékek Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó jelenlegi értékhatár megszűnik, és egy új, uniós szintű, 10 000 eurós értékhatár lép a helyébe, amely alatt a TBE-szolgáltatások nyújtása és a termékek Közösségen belüli távértékesítése továbbra is héaköteles lehet abban a tagállamban, ahol az említett TBE-szolgáltatásokat nyújtó adóalany letelepedett, vagy ahol a szóban forgó termékek a feladás vagy szállítás megkezdésének időpontjában találhatók;

- A 22 euró értéket meg nem haladó küldemények behozatalára vonatkozó héamentesség megszűnik, és a harmadik területekről/ országokból importált, 150 eurót meg nem haladó belső értékű termékek távértékesítésére új különös szabályozás, az import egyablakos rendszer (IOSS) lép életbe;

- Ha az IOSS-t nem alkalmazzák, úgy a 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldemények importja esetében az úgynevezett különös szabályozás alkalmazására kerülhet sor;

- Sajátos szabályok vonatkoznak a távértékesítéseket elősegítő elektronikus felületekre(e-piacterek, platformok, stb.), amelyek az uniós sémába és az importsémába is regisztrálhatnak, mivel az elektronikus felületet a termék vevőjének és értékesítőjének kell tekinteni.

Miért érdemes regisztrálni az OSS-be? 

Az egyablakos rendszer a tagállamonként párhuzamosan jelentkező adózói feladatokat egyetlen lépésbe összevonva komoly lépéselőnyhöz juttatja használóit.

Miért és kinek előnyös az IOSS?

A 150 euró belső értéket meg nem haladó, Európai Unión kívülről, küldeményként továbbított termékek távértékesítését végzők a fogyasztás tagállamában keletkező adókötelezettségüket egyablakos ügyintézéssel, az OSS import sémájában, vagyis az import egyablakos rendszerben (IOSS) teljesíthetik.

A NAV a fogyasztási tagállamokba továbbítja a Magyarországon regisztráló adózók bevallásait és befizetéseit, mentesítve az adózót az alól, hogy egyenként kelljen ezeket lebonyolítania.

A rendszer alkalmazásának alapjául szolgáló ügylet az értékesítő által vagy nevében harmadik országból/ területről egy tagállami fogyasztónak feladott vagy fuvarozott termékek értékesítése, beleértve az értékesítő feladásban vagy fuvarozásban történő közvetett részvételét is. Az adófizetési kötelezettség abban a tagállamban merül fel, ahol a terméket a vevőnek kiszolgáltatják (rendeltetés tagállama), ezért a rendszer alkalmazásakor, termékimport címén nem kell adót fizetni a szabad forgalomba helyezés államában.

Az összetett kereskedelmi láncolatot igénylő ügyleteket végzőknek jelentős adminisztrációcsökkenést jelent az adókötelezettségek egyablakos intézése. Ugyanis a tagállami szinten széttagolt adózási feladatok egyetlen ügyfélcselekménnyel válthatóak ki: a havi bevallások és befizetések teljesítésével az adózó összes közösségi importügyletét képes lefedni.

Érdemes külön kitérni az elektronikus platformokra, amelyek más adózóknak a Közösség valamely tagállamába teljesített értékesítéseit segítik elő, azaz nem saját termékeiket értékesítik, hanem a más adózók és fogyasztóik közötti kapcsolatteremtéshez biztosítanak felületet. Az ilyen adózók közösségi jogszabály alapján ezen ügyletek fiktív értékesítőivé válnak. A jellemzően hatalmas ügyletszámot generáló gazdálkodók számára az IOSS használata ezáltal jelentős előnyt biztosít, a fogyasztási tagállamok szintjén intézendő adókötelezettségekkel szemben.

Hányan voltak regisztrálva a MOSS-ban? 

A MOSS adózóinak tevékenysége csak a szolgáltatások szűk szeletére terjedt ki. A rendszer 2015-ben indult, azóta 219 adózó regisztrált.

Meddig lehet regisztrálni? Aki esetleg későn kap észbe az később is regisztrálhat-e?

Az OSS-ba folyamatosan lehet regisztrálni, a regisztrációnak nincs határideje, hiszen a bejelentkezés az adózó döntésének függvénye. Az uniós és a nem uniós sémában bizonyos határok között lehetséges a visszaható hatályú regisztráció, amelynek alapján a kérelem benyújtási idejének függvényében a használat kezdőnapja a jelentkezés kitöltésekor maximum egy hónappal visszaállítható.