Befektetői trendek Magyarországon

A Budapesti Értéktőzsdén tapasztalható folyamatokat tekintve az évet három blokkra lehet osztani: az első harmadban növekedés volt megfigyelhető, ezt az év középső részében enyhe csökkenés követte, hogy aztán év végére ismét felfelé íveljenek a mutatók.

Idén összességében 16 százalékos árfolyam emelkedést könyvelhetett el a tőzsde a 2018-as évhez képest.

Ennek fő oka a befektetői bizalom növekedése, amely annak ellenére volt jelen, hogy számos nemzetközi kockázat befolyásolta a hangulatot: Donald Trump tevékenységétől kezdve, az USA és Kína között dúló kereskedelmi háborún és a Brexit várható következményein át a német gazdaság lassulásáig. A mérleg másik serpenyője viszont, amelyen olyan tényezők álltak, mint a külföldi piacokat tápláló jó vállalati teljesítmények, az alacsony kötvénypiaci kamatok és az európai viszonylatban is kiemelkedő magyar növekedési szint, erősebbnek bizonyult.

A hazai piac stabilitásához a BUX index mindenkori formája nagyban hozzájárul. Bár az index némileg lemaradásban van a tőzsde általános növekedéséhez képest, így is képes megbízhatóan előnyös számokat, kedvező hozamokat biztosítani a befektetők számára. A BUX motorja a blue chip részvények teljesítménye: mind a négy kibocsátó esetében stabil fundamentumok figyelhetők meg, az árfolyamokat pozitívan befolyásoló vállalati sztorikkal.

Érdemes figyelemmel követni a kisebb papírok, akár a középvállalatok számára kialakított BÉT Xtend piac kibocsátóinak árfolyamait is, hiszen a kkv szektor gazdaságban betöltött szerepe a piacgazdaság kialakulása óta egyre hangsúlyosabb. A GDP 70-75 százaléka jelenleg ezeknek a vállalatoknak köszönhető, valamint az ország foglalkoztatásának feléért is felelősek. A szektor evolúciója folyamatos, amelyet a következő 5-10 évben a generációváltás jelensége várhatóan még tovább stimulál; emellett a szektor növekedési potenciálja is jelentős: országszerte 3-5 ezer olyan középvállalat működik, amely tőkebevonás segítségével sikeres növekedési sztorit lenne képes megvalósítani.

Esetükben szintén az erős fundamentumokat érdemes keresni: a célárfolyam dinamikus növekedése, a kedvező piaci körülmények és a sikeres nemzetközi terjeszkedés jelentik azokat a zöld lámpákat, amelyek alapján megéri e kibocsátók felé fordulni. Amiatt is érdemes megfontolni a kisebb kapitalizációval rendelkező, ám fejlődő középvállalatok papírjaiba való fektetést, mivel a nagyvállalatokhoz képest gyorsabb, dinamikusabb növekedési ívüknek köszönhetően egy esetleges piaci visszaesés általában kevésbé érinti őket.

Különösen az aktuális, fokozott érdeklődésre számot tartó szektorokban tevékenykedő vállalatok tehetnek szert erős befektetői bázisra.

A következő évek befektetői aktivitását négy trend határozhatja meg: a generációk közti vagyonátrendeződés és öröklődés; az olyan Ipar 4.0 megoldások, mint a Big Data, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, az önvezető járművek és az IoT (Internet of Things); az 5G által vezérelt telekommunikációs evolúció; valamint a zöld energia, a Smart City projektek és az elektromos autók fémjelezte környezetvédelmi folyamatok térnyerése.

A lakossági befektetők számára új lehetőséget ad portfóliójuk diverzifikációjának elősegítésére a 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Plusz.

A szuperállampapírként emlegetett MÁP Plusz előre meghatározott hozamot, egyben kockázatmentességet ajánl, automatikusan újra befekteti a kamatot és annak visszaváltási feltételei is rendkívül előnyösek.

Ugyan a kötvény bevezetése alapvető, meghatározó befolyással bír a befektetési döntésekre, a szakértők szerint a következő évek legjobb megtakarítási lehetőségét a részvényekbe való, kockázattal járó fektetés jelenti – ehhez pedig szükséges megtalálni azokat a szektorokat, eszközöket, amelyek révén jó hozamokat lehet elérni. A kamatkörnyezet és az infláció alakulásának is érdemes figyelmet szentelni: előnybe kerülhet az a befektető, aki a piaci körülmények változását lekövetve fekteti devizába megtakarításainak egy részét, vagy befektetési termékének árfolyamkockázatát.

A befektetők közötti különbséget sok esetben nem az összeállított befektetési portfólió, hanem az azoknak keretet adó értékpapírszámlák jellemzői jelentik. Ezen a területen is folyamatos a fejlődés, a legelterjedtebbnek számító NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) és TBSZ (tartós befektetési számla) számlák egyre kedvezőbb feltételek mellett biztosítanak hozamot a befektetők számára: a kamat- és árfolyamnyereség adó mindkettő esetében elkerülhető. A NYESZ esetében ehhez még vételi díjmentesség és a személyi jövedelemadó visszaigénylésének lehetősége is társul, a TBSZ pedig az osztalékadó alóli mentességgel és a NYESZ-hez képest egyszerűbben teljesíthető számlanyitási feltételekkel kecsegtet.

A Budapesti Értéktőzsde nagy hangsúlyt fektet a befektetési döntések támogatására: a 2017 végén indított elemzés-árjegyzés program keretében négy befektetési szolgáltató immár 14 részvényt elemez rendszeres időközönként. Ezzel amellett, hogy informálják a befektetőket, az elemzett kibocsátók számára is hozzáadott értéket nyújtanak.

A fenti témák a BÉT Akadémia november 5-én és december 4-én megrendezett előadásainak keretein belül is terítékre kerültek, ahol olyan pénzügyi vállalatok képviselői osztották meg tapasztalataikat a közönséggel, mint a Random Capital, a KBC Equitas, az MKB Bank, az Erste Befektetési Zrt., vagy a Generali Alapkezelő.

A BÉT Akadémiáról részletes tájékoztató itt található.