Edukáció vagy manipuláció? – Pénzügyi tippek a közösségi médiában
PénzügySzámos kutatás rámutat arra a paradoxonra, hogy miközben tömegek használják a közösségi platformokat arra, hogy tájékozódjanak pénzügyi témákról, mint például a hitelek, befektetések vagy a megtakarítási lehetőségek, a többség elutasítja, és kevéssé tartja megbízhatónak a közösségi médiában megjelenő tartalmakat. A felületeken órákat töltve számos impulzus éri őket, és ez befolyással van arra, hogy mit tudnak, mire vágynak, és végül hogyan döntenek a pénzügyeikben.
A pénzügyi kultúra és a közösségi média használata között szoros összefüggés van, mivel ez utóbbi egyre jelentősebb szerepet játszik a pénzügyi információk megszerzésében és a pénzügyi döntések befolyásolásában.
E platformok előnye, hogy könnyen hozzáférhető, gyors és sokszor közérthető formában nyújtanak információkat videók, posztok vagy podcastok formájában.
A közösségi média lehetőséget biztosít arra is, hogy az emberek különböző forrásokból származó információkat hasonlítsanak össze, beleértve a pénzügyi szakértők posztjait és a hétköznapi felhasználók tapasztalatait.
Azonban a megbízhatóság kérdése fontos szempont: a közösségi platformok tartalmai sokszor kevésbé szabályozottak, és előfordulhat, hogy nem hiteles forrásból származnak, ami a téves információk terjedéséhez vezethet.
Tájékozódás és bizalom, hazai kutatás
A Cofidis Hitel Monitor 2024 harmadik negyedévében megjelent országos, reprezentatív felmérése érdekes kettősségre mutat rá. A válaszolók 60 százaléka hitelfelvétel előtt saját bankjánál nézne körül elsőként, harmaduk az online pénzügyi összehasonlító oldalak, hitelkalkulátorok felkeresését preferálja. A közösségi oldalakról való tájékozódást viszont a válaszolók túlnyomó többsége elutasítja, és csupán 4 százalékuk tájékozódna innen.
A kutatás eredményei emellett azt mutatják, hogy
bár a magyarok nem tartják megbízhatónak a közösségi médiában megjelenő pénzügyi tartalmakat, ezeken a felületeken órákat töltve rengeteg hatás, vásárlásra buzdító impulzus éri őket,
és ez bizony befolyással van arra, hogy mit tudnak és ismernek, mire vágynak és végül hogyan döntenek.
Ez alól egyetlen korosztály sem kivétel, a kutatás szerint szinte mindenki (97 százalék) használ valamilyen közösségi oldalt. A témák változatosak: szórakozás, kultúra, gasztronómia – az ezeket az információkat tízből heten kérdőjel nélkül elfogadják, míg a pénzügyek a lista végén szerepelnek.
A felhasználók csupán mintegy harmada érzi hitelesnek az ismerősök, az influenszerek, vagy a különféle csoportok révén elérhető pénzügyi tudást.
A közösségi média hatásai a nemzetközi kutatások fényében
A közösségi média és a pénzügyi kultúra összefüggéseiről számos vizsgálat és statisztika áll rendelkezésre, amelyek alátámasztják a fent említett trendeket.
A pénzügyi információk forrásai
Az Accenture tanulmánya kimutatta, hogy a fiatalabb korosztályok a közösségi médiát preferálják elsődleges információforrásként, amikor pénzügyi kérdésekről van szó.
A Z generáció 48 százaléka a ezeken az oldalakon találkozik először befektetési és pénzügyi tippekkel.
A fiatalok által leginkább kedvelt platformon, a TikTokon, egyre inkább terjednek a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos edukációs tartalmak, amelyek akár több milliós nézettséget jelenthetnek.
A Listen and Learn kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok számára készülő pénzügyi oktatási tartalmak, rövid videók, 45 százaléka humoros, 28 százaléka barátságos, míg 23 százaléka komoly stílusú. Ezeket többnyire önálló influenszerek gyártják, akik leginkább pénzügyi jóléttel kapcsolatos tanácsokat osztogatnak. A TikTokon azonban nem ritka a félrevezető vagy akár veszélyes tartalom is.
A közösségi tartalmak iránti bizalom
A Deloitte által végzett felmérések szerint a közösségi médiában látott információk iránti bizalom vegyes képet mutat. Bár sok fiatal felnőtt hajlamos megbízni az online véleményvezérek ajánlásaiban,
a lakosság mintegy fele továbbra is fenntartásokkal kezeli ezek hitelességét.
Az olyan platformok ugyanakkor, mint a LinkedIn vagy a pénzügyi szakportálok, magasabb szintű bizalmat élveznek.
Pénzügyi döntéshozatal
A Bankrate 2021-es tanulmánya kimutatta, hogy az emberek mintegy harmada beismeri, hogy pénzügyi döntéseit befolyásolta valamely közösségi platformon látott tartalom.
Ez különösen igaz a kriptovaluták, a részvénybefektetések vagy a gyors meggazdagodási lehetőségek területén. A kutatás rámutat, hogy a közösségi média befolyása különösen erőteljes lehet, ha rövidtávú befektetésekről vagy spekulatív piacokról van szó.
Kritikai gondolkodás
A Pew Research Center kutatása megállapította, hogy
a felnőttek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi médián keresztül terjesztett pénzügyi tanácsok általában pontatlanok vagy hiányosak.
Ez rámutat arra, hogy bár a közösségi média információforrásként hasznos lehet, sokan szükségesnek tartják, hogy más hiteles forrásokból is ellenőrizzék az ott látott információkat.
Tanulságok
A közösségi média egyértelműen jelentős szerepet játszik a pénzügyi kultúra alakításában, de a felhasználók részéről óvatos hozzáállást és kritikus gondolkodást igényel, különösen a fiatalabb generációk esetében, akik hajlamosabbak megbízni az influenszerek vagy népszerű pénzügyi tanácsadók véleményében.
Ez a befolyás lehet pozitív is, amikor felelős pénzügyi szokásokat népszerűsít, mint például
a Pénziránytű Alapítvány diákoknak szóló Pénzbook csatornái.
Ugyanakkor kockázatot jelenthet, ha ellenőrizetlen, vagy manipulatív tanácsokra hallgatva rossz döntésekhez vagy impulzív cselekedetekhez vezet, például gyors befektetések vagy magas kockázatú pénzügyi termékek igénybevétele során.
Emellett a pénzügyi edukáció hitelfelvétel esetén kiemelten fontos, mind a hitelt nyújtó intézet, mind a hitelfelvevők számára.
A szerző: Prof. Dr. Németh Erzsébet, a Metropolitan Egyetem oktatója
