Egyre többet ér a Revolut, de sok bosszúságot is okoz a felhasználóinak

Pénzügy2021. aug. 31.Növekedés.hu

A kereskedelmi bankok sokáig előszeretettel temették az orosz alapítású, londoni fintechet, mondván a turizmus világméretű visszaesése miatt öngyilkos stratégia a nagy veszteségek árán vállalt ügyfélkör-bővítés. Ám az immár 33 milliárd dollárra értékelt cég még mindig fejleszt, igaz közben érthetetlen bosszúságokat is okoz az ügyfeleinek.

Van-e értelme a rossz üzeneteknek a céges világban? Vagyis profitálhat-e egy vállalkozás abból, ha rosszakat mondanak róla? A válasz határozottan az, hogy igen.

Ha egy légitársaságról elterjed, hogy nagyon minőségi a szolgáltatása, udvariasak a munkatársak, sok csomagot lehet szállítani a normál repülőjegyekkel, az jó reklám. De ha egy fapados repülős cégről elterjed, hogy nagyon kekecek a munkatársai, kellemetlen és kényelmetlen az utazás, az elsőre rossz reklámnak tűnik, de ha kifordított logikával ebből az tudatosul a fogyasztóban, hogy biztosan azért ilyen rossz a szolgáltatás, mert tényleg olcsó lehet a jegy, akkor lehet, hogy többen kezdik az adott légitársaságnál a böngészést legközelebb.

Hasonlóképpen, ha egy nagy élelmiszerkereskedelmi láncnál jó akciók vannak, az pozitívum. Ha pedig az járja be a világsajtót, hogy összeroppant egy anyuka, mert olyan gyorsan pakolták a megvásárolt termékeket, hogy nem bírta eltenni azokat, az elsőre rossz reklám. Ám, ha a hír úgy folytatódik, hogy az adott cég azért olyan olcsó, mert kizsigereli, hajtja a munkavállalóit, akkor megint csak elképzelhető, hogy az olvasókban a jó fogyasztói ár üzenete is megtapad. De mi lehet pozitív abban, hogy cikkünk tárgya, a Revolut nagyon veszteséges, vagy, hogy olykor hetekre megállítja az utalásainkat? Talán semmi, de járjuk ezt egy kicsit körbe!

Egy egészen különleges cég

A Revolut tényleg érdekes cég. Igazi marketingsiker, mert szinte pillanatok alatt fogalommá vált Európában az alig hat éve, oroszok által alapított fintech. A 10 millió ügyfelet már rég elhagyták, sőt, ma már nagyban közelednek a 20 millió felé és az egyre globálisabb szolgáltatással Indiát is megcéloznák.

Ma az Európában mindenhol egy értelmes kérdés, hogy „neked van Revolutod?”, de ki kérdez ilyet más fintech-kel, vagy más európai bankkal kapcsolatban ilyen természetességgel?

Az eredettörténetről csak annyit, hogy két rendkívül okos orosz fiatal, Nyikolaj Sztoronszkij és Vlad Jacenko együtt dolgoztak Moszkvában. majd Londonban a pénzügyi szférában, és mára ott tart a sztorijuk, hogy amikor a SoftBank és a Tiger Global is beszállt a vállalkozásba, már 33 milliárd dollárra jött ki a cég kapitalizációja. Nemcsak a két alapító lett dollármilliárdos, de több, részvényekkel is rendelkező alkalmazott is kőgazdag lett.

Praktikus szolgáltatás

Aki szokta használni a Revolut-kártyát, tudja, hogy valóban egyetlen okostelefonnal felszerelve, rendkívül praktikus a rendszer.

Kikérjük az étteremben a számlát, megnézzük, hogy mekkora összeget kellene euróban, dollárban, szerb dínárban, horvát kunában, vagy ki tudja milyen pénznemben kifizetni, és 2 perc alatt a telefonunkon számlát nyithatunk abban a pénznemben, a számla összegének megfelelő pénzt átválthatjuk és kifizethetjük a számlát.

Mindezt a kereskedelmi banki kártyás fizetésnél sokkal kedvezőbb árfolyamon.

Sokan hallottak már erről, vagyis arról, hogy tényleg érdemes kipróbálni, főleg a külföldi utazásoknál a pénzügyi szolgáltatást, mert pofonegyszerű és költséghatékony vele a különféle devizák közötti ugrálás.

Bár a klasszikus bankok kongatták a vészharangokat, hogy a modell nem fenntartható (egyelőre gigantikus veszteséget termel a cég), ám az ügyfelek joggal mondhatták, hogy kit érdekel, ha a tulajdonosok csak a pénzüket égetik, ha nem bírják ezt a dömpingárazást, akkor még mindig ráérünk váltani, marad majd elég bank, illetve kártyakibocsátó, addig azonban élvezzük az árelőnyt.

Ez nem olyan, mint a nappanelemgyártás, hogy amennyiben a kínaiak támogatott árral hódítják meg a piacot, a többi, európai gyártó kiszorulhat a piacról. A Revolutnak úgyis marad egy csomó versenytársa.

A pénzmosás elleni intézkedések

A cég tehát egyelőre fejleszt és költ, mert ügyfélbázist épít, kapitalizációt növel, de nem a gyors jövedelmezőségre törekszik.

Vagyis köszöni, jól van, járja a saját útját.

És tényleg folyamatosan fejleszt: kínál egy eurós utasbiztosítást egyszerűen, Stay néven szállásfoglalást is ad, van már kamatozó betét, lehet venni részvényeket, kriptókat, a bankokhoz hasonló betétesvédelem is van, ahol elérhető, vagyis szinte havonta jelent be valamilyen szolgáltatás-bővítést a cég.

Igaz ezek egy része csak egy adott országban érhető el az ügyfelek számára. A kamatozó betét például a brit ügyfeleknek, a banki betétesvédelem a cseheknek.

Csak sok a panasz

A Revolut ettől függetlenül időről időre negatív hírekkel is bekerül a sajtóba, vagy legalábbis a nagy lakossági felhasználói fórumokra. Például akkor, ha leáll, ha akadozik a szolgáltatás, vagy, ha egy erőszakosan megkövetelt verziófrissítés akár egy átváltás közben is megakadályoz egy műveletet.

Ennek ugye az a különleges kockázata, hogy sokan továbbra is külföldi utazások alatt használják leginkább a Revolut-kártyájukat, ott pedig nem biztos, hogy a drága internetet szeretnék az ügyfelek a frissítésre használni, sokan szívesen megvárnák, amíg eljutnak az ingyenes wifi környezetébe. Vélhetően azért

a legtöbben nem csak egy Revolut-kártyával vesznek részt utazásokon, vészhelyzetre előkapható a régi plasztik.

Egy igazán kellemetlen jellemző

A szolgáltatás igazi rákfenéje azonban továbbra is egy ennél bosszantóbb probléma, amelyet alapvetően egy jó cél, a pénzmosás elleni küzdelem indukál. Ám egy pénzügyi szolgáltatónál semmi nem lehet aggályosabb, bizalomrombolóbb, mintha a jóhiszemű ügyfél azzal szembesül, hogy nem fér ideiglenesen a pénzéhez.

A magyar ügyfeleket is rendre elérő gyakorlat szerint (erről nemzetközi fórumokon is olvasni) sokan, ráadásul általában relatív nagyobb összegekkel dolgozó ügyfelek, járnak úgy, hogy a Revolut hetekig ellenőrzi, nem engedi ki az utalásaikat, fagyasztja a számlákat.

Sokszor olyan régi ügyfelek járnak pont pórul, akik megkedvelték, sokat használták a cég szolgáltatásait, majd egy nagyobb ügylet (külföldi munkavállalás után, itthoni életkezdet, lakáseladás) révén szokatlanul nagy, milliós összeggel is a Revoluttól utalnának.

Ám a cég a pénzmosási törvényre hivatkozva, dokumentumokat kér a pénz eredetéről, és hiába a jövedelemigazolás, a saját számlák közötti pénzmozgás, a legális eredet, elég lassan szabadul fel a számláról újra a pénz.

Ennek több negatív következménye is lehet, ilyenkor ugyanis a kétségbeesett ügyfél olyan információkat is megoszthat a szolgáltatóval, amelyet amúgy nagyon nem szeretne, csak férjen már hozzá a pénzéhez.

Ráadásul, például egy lakásvételnél nagyon komoly veszteséget, a vásárlás elmulasztását, kötbérkötelezettséget is okozhat egy ilyen „jegelés”. Végül aztán megoldódik a helyzet, de ezen ügyfelek keserű tapasztalata az a rossz típusú marketing, amelyben tényleg nincsen semmi pozitívum. Aki így jár, annak érdemes a Revolut Help Centre-nél kezdeni a tájékozódást, majd kénytelen-kelletlen végigcsinálni a procedúrát.