Ezen a tőzsdén idén már rekordokat lehetett keresni
PénzügyA japán tőzsdeindex 33 éve nem látott rekordra emelkedett: a Nikkei idén 18 százalékkal erősödött a jó vállalati eredmények, az alacsony infláció és a laza monetáris politika miatt. Warren Buffett vállalata, a Berkshire Hathaway is a japán részvényekre fogadott még a pandémia idején.
Szárnyal a japán tőzsde, a Nikkei index 1990 óta nem látott rekordszintre emelkedett, csak idén 18 százalékos erősödést könyvelhetett el.
A japán gazdaság az első negyedévben 0,4 százalékkal bővült negyedéves összehasonlításban (az euróövezet 0,1 százalékkal nőtt), az infláció 3,5 százalék volt áprilisban, és a japán vállalatok kifejezetten jó első negyedéves eredményekről számoltak be.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága a Covid utáni kínai nyitásból is sokat profitált, a legnagyobb exportpiaca ugyanis a kínai és az amerikai 20-20 százalékos részesedéssel.
A japán növekedést ösztönzi az enyhe monetáris politika,az alapkamat mínusz 0,1 százalék, az infláció pedig főleg a szerény béremelések és a lakosság spórolása miatt nem szállt el - az energia- és az élelmiszerárak tavalyi jelentős emelkedése ellenére sem.
Utoljára a 2014-es krími válság nyomán megdráguló olajárak idején is mindössze 3-4 százalékos pénzromlást mértek, utána pedig évekig defláció jellemezte a japán gazdaságot, a mostani inflációs felfutás is az energiaáraknak tudható be.
A Nikkei index alakulása (1991 január - 2023 május 19)
A japán részvényekre még idejében felfigyelt Warren Buffett, befektetési vállalata, a Berkshire Hathaway portfóliójában az egyik legnagyobb részt a japán értékpapírok teszik ki. Még a pandémia kitörése után vásároltak jelentős japán részvényportfóliót, akkor a tőzsdeguru úgy ítélte meg, hogy olcsók a japán papírok, és több japán befektetőházban is vásárolt részesdést. Mint látható, ez a megérzése is bejött.
A japán gazdaság jól diverzifikált, magas hozzáadott értékkel és hatékonysággal bír, és még mindig a világ negyedik legnagyobb export nagyhatalma.
Ugyanakkor az elöregedő társadalom, a magas adóterhek, a szociális kiadások nagy aránya, a nők alacsony foglalkoztatottsági szintje, és a 260 százalék feletti államadósság-GDP arány továbbra is hatalmas probléma a japán gazdaság számára.
