Félezer fölé emelkedett a tőzsdeképes hazai cégek száma
Pénzügy
A BÉT akvizíciós csapata, folytatva a hagyományt, ismét megvizsgálta a tőzsdeképes hazai középvállalatok tulajdonságait. A jó hír, hogy emelkedett a tőzsdeképes középvállalatok száma, amely így már 536-ot mutat. Egy fontos év a 2019-es, hiszen talán utoljára láttunk ilyen számokat ezektől a cégektől. Egy dolog biztos, változni fog a gazdaság szerkezete, és azok jöhetnek ki jól majd ebből a helyzetből, akik stabil tőkeerős lábakon állnak, van stratégiájuk, amit egy mindenre felkészült erős szervezet támogat. Az elemzést Paulovits Ádám Márton, a BÉT vezérigazgató-helyettesi tanácsadója és Nagy Péter Gábor, a BÉT értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciós igazgatója készítette.
A sikeres és egészséges gazdaság egyik fontos pillére a hazai középvállalati szektor, hiszen e vállalati kör növekedésére lehet építeni a jövőben. A Budapesti Értéktőzsde is számos szolgáltatást nyújt ezen cégeknek, hiszen ebből a körből kerülnek ki a következő évek bajnokai. Emiatt kritikus azon cégek felkutatása, akik képesek lehetnek a növekedésre, vagy akár képesek lehetnek a tőzsdei megjelenésre is. A két fogalom erősen összefügg. Ennek megfelelően a BÉT negyedik alkalommal készítette el a tőzsdeképes hazai középvállalatok elemzését (a tavalyi elemzés itt érhető el) – az adatok elérhetősége miatt a teljes körű 2019. év végi mérlegeket és eredménykimutatásokat felhasználva.
Az elemzés célja, hogy beazonosítsa a magyarországi tőzsdeképes cégeket, majd bemutassa ezen vállalatok számszerűsíthető jellemzőit (árbevétel, létszám, kor, profitabilitás), valamint az aktuális piaci trendeket, irányokat. A tőzsdeképes magyar vállalatok azonosításának módszertanát az MNB és a BÉT szakértői dolgozták ki 2014-ben, majd a piaci tapasztalatok alapján a BÉT minimális változtatásokat eszközölt a 2017-es vizsgálatkor. Ennek eredményeképpen született meg a mostani elemzés alapjául is szolgáló módszertan: azokat a vállalatokat keressük, amelyek:
- árbevétele minimum egymilliárd forint, de nem éri el a 15,5 milliárd forintot,
- legalább 50, de kevesebb mint 250 fős létszámmal működnek,
- árbevételének éves átlagos növekedési üteme (compound annual growth rate, CAGR) hároméves visszatekintésben minimum 20 százalék,
- mérlegfőösszegük maximum 13,3 milliárd forint,
- pozitív saját tőkével rendelkeznek,
- 20 százaléknál alacsonyabb a külföldi tulajdonosok aránya,
- nem rendelkeznek állami vagy önkormányzati tulajdonrésszel.
A fenti kritériumokból látható, hogy az elemzés elsődlegesen a gyorsan növekvő, tőzsdeképes közepes méretű vállalatokról szól, az Európai Unió által elfogadott kkv definíció alapján. A nemzetközi szakirodalomban a hasonló vizsgálatoknál többféle megközelítéssel is találkozhatunk. Az általunk használt kritériumrendszer az OECD-féle „gazella-cégek” értelmezéshez áll közel, hiszen a növekedésre koncentrál, – így a jól prosperáló, magas növekedési potenciállal rendelkező, ígéretes cégek szűrésére hivatott.
Magyarországon a 2019-es adatok alapján több mint 10 ezer olyan vállalat működik, amely képes minimum 1 milliárd forintot árbevételt kitermelni egy üzleti évben. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest emelkedést látunk, ami azt mutatja, erősödik a hazai vállalati szektor.
A további szűrési kritériumok bekapcsolásával egyre inkább szűkül a kör, az egyik legnagyobb hatása a külföldi tulajdon kiszűrésének van. Ez nem meglepő, hiszen a külföldi irányítású vállalkozások kiemelt szerepet töltenek be a növekedés, foglalkoztatás és hozzáadott érték tekintetében – nem csak itthon, hanem a kelet-közép-európai gazdaságokban egyaránt. Összességében a vállalati szektor hozzáadott értékének közel felét adják ezek a vállalatok (KSH, 2018, a teljes szám 14,5 ezer vállalkozás) – első sorban a feldolgozóiparra fókuszálva. Nem csak emiatt fontos a szerepük, hanem a tőke és tudásintenzív termelési eljárások miatt is, amivel áttételesen versenyre ösztönzik a hazai középvállalati réteget is.
Hasonlóan a tavalyi évhez, a legfontosabb szelekciós kritérium a növekedési ütem volt, itt közel 5 ezer vállalatot „vesztettünk el” a teljes 10 ezres mintából. A növekedés definíciója alatt a sztenderd OECD gazella definíciót használtuk, 3 éves CAGR árbevételt vizsgálva minimum 20 százalékot vártunk el.
Minden szűrő tényezőt alkalmazva a több mint 10 ezer legalább 1 milliárd árbevételt elérő vállalat mintegy 5 százaléka maradt meg, összességében 536 darab. Jó hír, hogy az első vizsgálatunk alkalmával még csak 331 ilyen társaság volt itthon, tavaly 445, most pedig 536 tőzsdeképes hazai középvállalatot azonosítottunk. Ez azt jelenti, hogy néhány év alatt közel duplázódott a számuk! Ez az a középvállalati bázis, amire a jövő növekedését építeni lehet.
A BÉT teljes elemzése itt érhető el, amelyből kiderül, hogy miként is néz ki jellemzően a tőzsdeképes középvállalat a járvány előtti, 2019 évi adatok alapján:
- 2,64 milliárd forint árbevételt termel;
- Kft. formában üzemel;
- 32 százalékos átlagos éves árbevétel növekedést produkált az utóbbi 3 évben;
- 78 főt foglalkoztat;
- a tulajdonos életkora 51 év;
- 16 éves története van;
- 8,8 százalékos EBIT és 11,3 százalékos EBITDA marzsot produkál.
