"Folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése"

Az MNB a közleményében azt írta: a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

2023 második negyedévében az Európai Unió gazdasági növekedése 0,4 százalékra lassult az előző év azonos időszakához képest, míg az Egyesült Államokban és Kínában gyorsult a gazdaság bővülése.

A rövid távú kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik.

A nemzetközi – különösen az európai – konjunktúra-kilátások alakulásában változatlanul jelentős bizonytalanságot okoz az elhúzódóan magas inflációs környezet, a folytatódó orosz-ukrán háború és az általánosan növekvő geopolitikai feszültség.

A globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre. A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Az olajárak újbóli és jelentős növekedése megakaszthatja a dezinflációt, és az általánosan lassabban mérséklődő maginflációs mutatók hatásaival kiegészülve arra utal,

hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan elhúzódó folyamat lesz.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság romlott az augusztusi kamatdöntés óta. A befektetői hangulatot a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások határozták meg.

A Federal Reserve (Fed) szeptemberi kamatdöntő ülése során nem változtatott a monetáris kondíciókon, míg az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázisponttal emelte az irányadó rátáját.

A piaci várakozások szerint a Fed a kamatemelési ciklus végéhez közeledik, míg az EKB elérte azt.

A régióban a lengyel jegybank 75 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette az irányadó rátáját szeptemberben, míg a piaci várakozások alapján a cseh és a román kamatcsökkentések később kezdődhetnek el.

2023 második negyedévében éves összevetésben 2,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez főként az ipari és építőipari kibocsátás és a piaci szolgáltatások mérséklődése járult hozzá,

míg a mezőgazdaság és az egészségügy, szociális ellátás ágazat teljesítménye mérsékelte a visszaesést.

A GDP felhasználási oldalán a nettó export és a közösségi végső fogyasztás növekedési hozzájárulása pozitív volt, míg a háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentősen mérséklődött.

Júliusban tovább csökkent az ipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom, míg az építőipari termelés élénkült. A feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában nőtt a termelés volumene.

A magas frekvenciás adatok alapján a harmadik negyedévben megkezdődött a hazai gazdasági teljesítmény fokozatos élénkülése.

A lakossági bizalmi indikátor továbbra is alacsony szinten alakul, a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

2023-ban az alacsony gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és az állami beruházások visszafogása állnak. Az áremelkedések miatt csökkenő reálbérek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet csökkenését eredményezik.

Ugyanakkor az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a pozitívvá váló reálbér-index is. A hazai kivitel idén is emelkedhet, míg az import mérséklődik a belső keresleti tételek visszaesése és az alacsonyabb energiaárak eredményeként, így 2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív maradhat.

Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a 2024. és 2025. évi GDP bővülését.

A kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedésünk várhatóan tovább emelkedik. Előrejelzésünk szerint a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban (-0,5)–0,5 százalék közötti tartományban várható. 2024-ben és 2025-ben egyaránt várhatóan 3,0–4,0 százalékkal bővül a hazai GDP.

Augusztusban folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 16,4 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 15,2 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index 1,2 százalékponttal volt alacsonyabb a júliusi értéknél, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek és az iparcikkek mérséklődő árdinamikájához köthetően, miközben az üzemanyagok inflációja emelkedett.

A maginfláció lassulása a termékek és a szolgáltatások széles körében jelentkezett, így a mutató 3,3 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest.

Az inflációban és a maginflációban tapasztalható átárazások megfeleltek az augusztusra jellemző historikus átlagnak.

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése. A szigorú monetáris politika, a tavalyi évinél kisebb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást.

Az éves infláció az év végére 7–8 százalékos tartományba kerül.

A jövő évre várt inflációs pálya a magasabb üzemanyagárak áthúzódó hatásához köthetően enyhén feljebb tolódott a júniusi prognózishoz képest. A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A várttól érdemben elmaradó makrogazdasági – különösen fogyasztási – pálya miatt az idei évben a 3,9 százalékos hiánycélnál magasabb hiány kialakulása várható.

A deficit pontos mértékét nagyban befolyásolja a kiadások év végi alakulása.

Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról 2023 végére 70 százalék közelébe csökken, amit évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követ.

A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulást mutat. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 júliusában egyensúly közelében alakult. Az elmúlt hónapokban érdemben javuló külső pozíciót jelentős részben a tavalyinál alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása és a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény okozza.

Mindezzel párhuzamosan a felfutó közúti jármű- és akkumulátorgyártás mellett élénk export is támogatja a külkereskedelmi egyenleg javulását. 2024-től a kiépült új exportkapacitások termelésbe állása, valamint a normalizálódó világgazdasági környezet eredményeként a kedvező külső egyensúlyi folyamatok várhatóan fennmaradnak.

Összességében a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.

A Monetáris Tanács a szeptemberi Inflációs jelentésben az alapelőrejelzés körül három alternatív forgatókönyvet emelt ki. A Tanács kockázati értékelése alapján az inflációs kockázatok fölfelé, miközben a növekedést övező kockázatok lefelé mutatnak.

A lassuló globális konjunktúrával számoló kockázati forgatókönyv az alappályához képest alacsonyabb inflációs és növekedési pályával áll összhangban. A feltörekvő piacokról történő tőkekivonást feltételező alternatív forgatókönyv magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pályával számol. A fogyasztás gyorsabb helyreállását feltételező kockázati pálya az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával konzisztens.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges.

A Tanács a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat körültekintő alakítása szükséges a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat szeptemberben pozitív tartományba kerül, és azt követően fokozatosan emelkedik.

A Monetáris Tanács az effektív ráta 100 bázispontos csökkentésével lezárta a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációját. A mai döntést követően a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá. A Tanács egyúttal a jegybanki kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről határozott, az alapkamat körüli +/- 100 bázispontos sávval.

A Monetáris Tanács mai döntése értelmében a jegybanki eszköztár átalakul és egyszerűsödik.

A tartalékszámla október 1-jétől a bankok számára korlátlanul rendelkezésre áll, és kamatozó részére a jegybank egységesen az alapkamatot fizeti. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket – a hosszú lejáratú betéti eszközt, valamint a jegybanki diszkontkötvényt – a következő időszakban az alapkamaton hirdeti meg.

A Tanács megítélése szerint az egynapos devizacsere-tenderek változatlanul fontos elemei a monetáris transzmisszió erősítésének, ezért a jegybank a továbbiakban is alkalmazza az eszközt. Az eszköz kamatozásánál a jegybank a kamatfolyosó alját tekinti iránymutatónak. A változtatások technikai részleteiről a jegybank külön tájékoztató anyagot tesz közzé a honlapján.

A Monetáris Tanács mai döntését követően megvalósult az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat összezárása. Ezzel véget ért a 2022. októberben bevezetett rendkívüli kamatkörnyezet normalizációja, és a monetáris politika új szakaszba lép.

A szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében.

A globális dezinflációt övező kockázatok megjelenése és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt óvatos monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók szükséges módosításáról.