Hamar elkapkodták a zöld hiteleket

Vegyes képet fest a 2022-es év a fenntarthatóság szempontjából. Bár jelentős haladás történt technológiai és szabályozási oldalon, a tavalyi évben megtapasztalt szélsőséges éghajlati jelenségek, a felmelegedés megfékezéséhez további lépések szükségesek – olvasható a jegybank 2022. évi Zöld pénzügyi jelentésében.

A jegybank a kedvezőtlen gazdasági környezet mellett is fenntartotta zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely segítette a bankok fenntartható hitelezését. Egy év alatt a zöld vállalati hitelállomány volumene így 50 százalékkal nőtt (miközben a teljes vállalati hitelállomány 15,5 százalékkal). Megugrott és tavaly év végére megközelítette a 100 milliárd forintot a lakossági zöld hitelek volumene. Az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában részt vevő hitelek egy év alatt így összességében 88 százalékkal, 427 milliárd forintra nőttek.

A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programban résztvevő hitelek háromnegyede a megújuló energiához kötődik, bár a jegybank a programban résztvevő finanszírozási célokat tavaly diverzifikálta. Jelentős eredmény viszont, hogy az elektromobilitásra vonatkozó kedvezmény révén elindult itthon az elektromobilitási hiteltermékek fejlesztése is.

A Zöld Otthon Program (ZOP) sikere után a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) zöld megújítása támogatja az ingatlanállomány energiahatékonysági javulását.

A ZOP 2022-ben mintegy 8 600 háztartásnak segített, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen, vásároljon. Idén április 1-jétől zöld hitelcélok esetén az MFL termékek választásával részesülhetnek érdemi kedvezményekben a fogyasztók.

A jegybank felmérése szerint a jelenleg is fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló bankok közel fele már tervezi a zöld MFL-lel való indulást, akár 0,25-0,5 százalék kamatengedményt adva egyéb lakáshiteleihez képest.

A zöld tőkepiacokon a Növekedés Kötvényprogram keretében 539 milliárd forint névértékű kötvény került piacra, míg a hazai zöld állampapírok kibocsátása 2022 végére 1640 milliárd forintra nőtt. Változatlanul alacsony viszont az ESG alapok aránya: ezek továbbra is új terméknek számítanak, idő kell, hogy a befektetők rátaláljanak e befektetésekre.

Tavaly jelentősen fejlődött a pénzügyi szektort érintő fenntarthatósági közzétételi európai uniós szabályrendszer. Ennek alkalmazásában az MNB kiadványokkal, publikációkkal, konzultációkkal támogatja az intézményeket.

Az idei évben a jegybank – a hazai fenntartható pénzügyi keretrendszer pontosítása és az intézmények zöld átállásának támogatása érdekében – tervezi a hitelintézeti zöld ajánlás nembanki szektorokra való kiterjesztését, s a hitelezési ESG kérdőívre vonatkozó minimumsztenderd megfogalmazását is.

Emellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a felügyeleti módszertanban, s ennek nyomán az intézményeket érintő konkrét felügyeleti vizsgálatok során is.

Az MNB honlapján Zöld Pénzügyi Termékkereső platformot indít a lakossági ügyfelek hiteles tájékoztatására, az átláthatóság, összehasonlíthatóság, illetve a termékinnovációk erősítésére. Elsőként a fenntartható befektetési termékek, befektetési alapok, unit-linked eszközalapok és önkéntes nyugdíjpénztárak feltételeit hasonlíthatják össze az érdeklődők. A következő fázisban az áttekinthető konstrukciók köre tovább bővül.

A termékkereső az alapadatok mellett bemutatja a hozam-kockázati mutatókat, a javasolt befektetési időtávot, a visszatekintő hozamokat és teljes költségmutatókat is.

Ezeket fenntarthatósági információk egészítik ki, pl. a termék „világoszöld” vagy „sötétzöld” jellegéről, az esetlegesen nem ESG eszközökbe történő befektetések mértékéről, vagy éppen az EU Taxonómia rendeletének való tervezett és valós megfelelés arányáról. A kereső tartalmazza az adott termék által megcélzott fenntarthatósági teljesítménymutató cél- és tényértékeit is.