Készpénz és elektronikus fizetés: természetes szimbiózis

Pénzügy2024. júl. 4.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Minden statisztikai adat arra utal, hogy a készpénz használata Magyarországon is fokozatosan csökkenő volumenű, ám arról egyáltalán nincs szó, hogy a digitális fizetési megoldások egyeduralkodóvá válnának a pénzfogalomban. Épp ellenkezőleg: az emberek számára rendelkezésre álló fizetési opciók választéka folyamatosan bővülni fog.

Így lehet sommázni a fizetési piac trendjeit annak kapcsán, hogy az év elején rövid időre politikai beszédtémává vált a készpénz használatának alkotmányba emelése.

Az elektronikus fizetési forgalom fejlődési lehetőségei, trendjei és korlátai a politikai felvetésektől függetlenül aktuálisak.

A hazai pénzügyi szolgáltatók jórészt költséghatékonysági megfontolásokból az elmúlt években a kisebb településeken a fiók- és ATM-hálózatuk átalakításába kezdtek, amelynek következtében a lakosság nem elhanyagolható részének a készpénzhez való hozzáférése is megváltozott. Ezt a helyzetet maga a jegybank is igyekezett orvosolni az ATM-ek minimális, lakosságarányos sűrűségére vonatkozó rendeletével, a kormány pedig a kereskedői pénzvisszatérítési (cashback) programokat lehetővé tevő szabályozói eszközökkel.

A szakmai képviselői felhívják a figyelmet, hogy a fogyasztók számára legkedvezőbb megközelítés, ha a fizetési megoldások választékát ösztönzik a gazdaságban és ennek a választéknak az egyik eleme a készpénz.

Természetesen nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a politika részéről felmerült a készpénzhasználat alkotmányos jogként való rögzítése, ám éppen ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy mi a helyzet a hazai fizetési forgalom területén.

Miért fontos még mindig a készpénz?

Azt nagyon fontos leszögezni, hogy a készpénzhez való azonnali hozzáférés igénye nem csak nálunk él: több országban – például Nagy-Britanniában – is előírják a pénzügyi szolgáltatóknak, hogy biztosítsák a megfelelő elérési csatornákat, leginkább azoknak a rétegeknek a védelmében, akik valamilyen okból nem férnek hozzá az elektronikus fizetési szolgáltatásokhoz.

A digitálisan nem aktív társadalmi rétegek részéről mutatkozó – egyébként jogos – igényeken túl a készpénzhez való ragaszkodásnak mélyről gyökerező kulturális aspektusai is vannak: az emberek többsége minden körülmények között biztonságos és gyors fizetőeszközként tekint a készpénzre, amelynek a hozzáférhetőségét nem korlátozhatják technikai hibák sem

– erre mutatott rá 2023-ban a Mastercard Digitális Fizetési Indexe is.

A tanulmány mindemellett megállapította, hogy az elektronikus fizetés infrastruktúrája Magyarországon fejlett, de a tudás és a használat terén még van helye a növekedésnek.

A stabilitásról és biztonságról szóló meggyőződést pedig a készpénzhasználat (és tartás) nyilvánvaló hátrányai sem mindig tudják ellensúlyozni. Nem véletlen tehát, hogy a készpénz még mindig jelentős – bár fokozatosan csökkenő – szeletét adja a háztartások pénzügyi eszközeinek Magyarországon is, a súlya még mindig hat-hét százalék között mozog a portfólióban.

Egyre többet használjuk a digitális csatornákat

Kétségtelen tény, hogy Magyarországon az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult az elektronikus fizetési forgalom. Ennek rendkívül fontos mérföldköve volt az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 2020 márciusában történt bevezetése: ennek révén ugyanis az átutalásos tranzakciók túlnyomó többsége néhány másodpercen belül teljesül.

Szintén nagy előrelépést jelentett az érintésmentes fizetések, a mobiltárcás fizetés, és az online kártyás fizetés megjelenése és elterjedése is.

Mindezek – és a digitális fizetési infrastruktúra folyamatos fejlődése – nyomán az elektronikus pénzforgalom volumene látványos növekedésnek indult Magyarországon.

Az egyik – a témáról szóló prezentációkban sokszor felidézett – fontos pillanat 2020. IV. negyedéve volt, amikor a belföldi bankkártyás vásárlások volumene először haladta meg a készpénzfelvételekét.

Szintén figyelemre méltó fejleményként értékelhető, hogy 2023-ban lassú ütemben ugyan, de már csökkent a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon, és 2024 januárjában már „csak” nem egészen 8100 milliárd forintot ért el.

Bőven maradt még fejlődési potenciál

Az elektronikus fizetési forgalom gyors növekedése ellenére is látszik ugyanakkor, hogy a készpénz szinte teljes visszaszorítása még hosszabb távon sem reális Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank „Pénzforgalom 2030” nevű stratégiájában azt a célt fogalmazta meg, hogy a teljes hazai pénzforgalmon belül „az elektronikus tranzakciók aránya széles körű, általános használatösztönzés esetén legalább 60 százalék, további célzott intézkedések esetén pedig legalább kétharmad legyen” a következő évtized elejére.

Ettől pedig még igen messze vagyunk: az MNB stratégiájában szereplő adatok szerint 2022-ben valamivel 35 százalék felett járt ez az arány.Figyelemre méltó az az adat is, amely szerint az online pénztárgépet használó szektorokban a tranzakciók számának több mint a harmada, értékének pedig több mint fele bonyolódott elektronikusan: ez ugyan nagyon szép teljesítmény, de egyben arra is rámutat, hogy a készpénz még változatlanul domináns eleme a hazai fizetési forgalomnak.

Az elektronikus fizetési forgalom nemzetközi szinten is elismerésre méltó fejlődésen ment keresztül az elmúlt években Magyarországon. Az is nyilvánvaló, hogy a digitalizáció mind kényelmi-, mind költségszempontból alapvető érdek, tehát üdvözlendő cél, hogy a fizetések minél nagyobb hányada az elektronikus csatornákra terelődjön. A teljes körű digitalizáció, vagyis a készpénz kiszorítása viszont sem a szabályozóknak, sem a szolgáltatóknak nem célja. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy mindenki számára elérhető választási lehetőség legyen az elektronikus fizetés és a készpénz használata egyaránt

– vonta meg a mérleget a Növekedés.hu-nak Martinovic Boris, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős  public policy igazgatója.