Kiváló évet zárt az Erste, és idén még jobb évre készülnek
PénzügyAz új hitelkihelyezés több mint 40 százalékkal csökkent tavaly az Erste Banknál, de idén – többek között a CSOK Plusz miatt – már fellendülés tapasztalható a lakossági hitelezésben. A bank 115 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárta az évet.
Az új hitelkihelyezés több mint 40 százalékkal csökkent tavaly az Erste Banknál, de idén – többek között a CSOK Plusz miatt – már fellendülés tapasztalható a lakossági hitelezésben. A bank 115 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárta az évet.
Részben egyszeri hatásoknak is köszönhetően rekord eredménnyel zárta a 2023-as évet az Erste.
A hitelállomány az egy évvel korábbi szinten maradt, míg az új kihelyezés a lakossági hiteleknél a negyedével csökkent, a cégek esetében pedig tavaly a felére esett vissza a 2022-es teljesítménnyel összevetve.
Az Erste működési bevételei 2023-ban – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 39 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi adatot.
Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 12 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll, amely a kamatkörnyezet jelentős változása miatt 2022-ben csökkentette (-21 milliárd), míg 2023-ban jelentősen növelte (+43 milliárd) a működési bevételeket
– ismertette Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a 2023-as eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.
A működéssel kapcsolatos kiadások csaknem 7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
Az Erste működési eredménye jelentősen, 204 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 125 milliárd forintról.A költség/bevétel arány december végére 33 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 43 százalékról. Az adózás utáni nyereség így 2023-ban 115 milliárd forint lett, míg 2022-ben 53 milliárd forint profittal zárt a bank.
Az Erste kiemelten foglalkozik a tavaly nagy számban elszaporodott csalási kísérletekkel. Ennek keretében közel 28 ezer csalási kísérletet akadályoztunk meg 2023-ban, ezáltal csaknem 12 milliárd forint értékben védve meg ügyfeleink pénzét. A biztonságos bankolás közös érdekünk
– tette hozzá Jelasity Radován.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 2023 végén egy százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az új finanszírozás volumene tavaly 41 százalékkal maradt el a 2022-es teljesítménytől. Az NPL-ráta 2,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,8 százalékról.
Visszaesett a lakossági új hitelezés
A teljes lakossági hitelállomány 7 százalékkal nőtt egy év alatt, az új kihelyezések értéke azonban 26 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a jelzáloghitelek és a Babaváró hitel iránti kereslet visszaesése miatt.
Az új hiteleknél már a 6 százalék alatti hiteleket is lehet találni. A CSOK Plusz hatása már az idei hitelezésben látható.
Az új lakáshitelek folyósítása 46 százalékkal esett vissza a 2022-es eredményhez képest, míg a Babaváró hitel iránt 30 százalékkal csökkent a kereslet. Ezzel szemben a személyi kölcsönöknél 4 százalékkal nőtt az új folyósítás, míg a kisvállalkozók esetében 23 százalékkal ugrott meg a kihelyezés az egy évvel korábbihoz képest.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – tavaly év végére 5516 milliárd forintra nőtt, ami 17 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A megtakarításokon belül a befektetések aránya 70 százalékra nőtt a 2022. végi 63 százalékról.Az Erste Befektetési Zrt.-nél a befektetett és kezelt vagyon tavaly a piaci átlagot meghaladó mértékben gyarapodott, 2023 végére 22 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A privátbanki üzletág tavaly év végén már ezermilliárd forintos vagyont kezelt.
A vállalati hitelezésnél elérhették az alját
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 8 százalékkal csökkent egy év alatt, december végén 1132 milliárd forint volt.
A visszaesés főleg a beruházási kedv mérséklődésének, illetve az államilag támogatott hitelek visszaesésének is köszönhető.A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 2 százalékkal gyarapodott, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 5 százalékkal csökkent, míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 18 százalékkal zsugorodott 2022 végéhez képest.
Az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúltak külső forráshoz.
Tavaly az új kötvények és hitelek volumene 51 százalékkal maradt el a 2022-es teljesítménytől.