Kulisszatitkok és érdekességek a forint 75 éves születésnapja alkalmából

Augusztus elsején ünnepeltük nemzeti fizetőeszközünk, a forint forgalomba kerülésének 75. évfordulóját, ezért augusztusban a Magyar Nemzeti Bank számos eseménnyel emlékezik meg a jubileumról – mondta el Durkó Annett a „75 éves a forint - 75 év 75 történet” című könyv online bemutatóján.

Hozzátette,

a fizetőeszközünk 75 évének, illetve történelmi előzményeinek kiemelkedő eseményeit, fontos történéseit egy ismeretterjesztő könyv formájában örökítették meg.

Az ismeretterjesztő kiadvány létrejöttében a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Pénzverő Zrt, a Pénzjegynyomda Zrt, a Diósgyőri Papírgyár Zrt és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai működtek közre.

Arra helyeztük a hangsúlyt a 75 történet kiválasztása során, hogy ne száraz, unalmas pénztörténeti ismereteket gyűjtsünk csokorba, illetve próbáltuk azt megragadni, hogy minél közérthetőbb, minél gazdagabban illusztrált leírások szülessenek egyrészt a forintról, másrészt annak egészen a középkorig visszanyúló történeti előzményeiről, amelyek könnyen befogadhatók, akár az iskolások számára, akár a pénztörténet iránt érdeklődő fiatal felnőttek, vagy az idősebb korosztály számára is

– mondta el Bódi-Schubert Anikó, az MNB Készpénzlogisztikai igazgatóságának főosztályvezetője.

Úgy válogatták össze a rövid leírásokat, történeteket a forintról, hogy olyan ismereteket, kulisszatitkokat, kevésbé közismert információkat közöljenek, amelyek eddig vagy nem láttak napvilágot, vagy ebben a kontextusban még nem kerültek ismertetésre.

A könyvben szó esik arról, hogy milyen döntések születtek a Magyar Nemzeti Bankban, aminek végterméke az a bankjegy, amivel ma fizetünk.

A pénztörténeti előzményeknél bemutatásra kerül többek között, hogy az Anjou-korban használt aranyforintoknak milyen magas presztízse volt az akkori középkori Európában, vagy, hogy a trianoni tragédia után megtépázott Magyarországon svájci segítséggel, az akkor frissen alapított Magyar Nemzeti Bank hogyan hozta létre, hogyan alapította a máig magyar bankjegyeket gyártó pénzjegynyomdát.

Ismertetik azokat a bankjegy és érme terveket is, amelyek mind 1946-ban, mind pedig a szabad Magyarország megszületésekor, 1990-es évek elején az átfogó forint és érmecsere kapcsán tervek formájában a döntéshozók asztalára kerültek, de mégsem valósultak meg.

Leleplezik azt is, miért van húszezer forintos bankjegyünk.

Arról is szó esik, hogy miért vonta be a Magyar Nemzeti Bank az egy, illetve kétforintos érméket, miért lett sok átalakulás után újra bankjegyből érme a kétszáz forintos, az emlékérmék esetén melyek azok a pénzverő által gyártott érmék, amelyekre különösen büszkék nemzetközi összehasonlításban, hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány a bankjegyek és érmék iránti keresletet, vagy miért különösen nagy vívmány az azonnali fizetési rendszer.

A múlt-jelen-jövő hármas egységet megtartva igyekeztek felépíteni a kötetet

– hangsúlyozta.

A kötet szerzőinek célja, hogy rávilágítsanak azokra a fontos történetekre, amelyek segítségével a hétköznapi emberek jobban megérthetik a jegybanki döntéseket, hogy milyen szempontokat kell mérlegelniük, amikor egy fizetőeszközt bevezetnek, egy pénzrendszert működtetnek.

1946-ban nem a semmiből jött hirtelen a forint elnevezés, hanem ennek hosszú tradíciója volt

– emelte ki Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának szakmuzeológusa. Amikor 1946-ban arról döntöttek, hogy forintnak hívjuk a hiperinfláció után bevezetendő pénzrendszert, akkor tudni kell, hogy ennek komoly előzményei voltak – mondta el.

Fontos üzenete a kötetnek, hogy a forint nemcsak fizetőeszköz, hanem minden funkcióját betölti: ugyanúgy felhalmozási eszköz, értékmérő eszköz.

A forint, mint pénznek a különböző dimenzióit, különböző funkcióit is ismerteti a kötet

– tette hozzá Bódi-Schubert Anikó.

A kiadvány kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, de a magyar bank,- és pénztörténet iránt érdeklődők az MNB honlapján online „kézbevehetik” a lapozható formátumot.