Meddig tarthat ki a forint lendülete?

A parlamenti választások eredményével a blokkolt uniós pénzek felszabadítását és a politikai stabilitást is beáraztak a piacok, ez jelent meg a forint árfolyamának erősödésében. E mellett a jegybank szigorú kommunikációja, valamint a cseh és lengyel alapkamatokhoz képest jóval magasabb, 6,25 százalékos alapkamat szintje és a jó inflációs adatok is a forintot támogatják az iráni-amerikai megállapodás elmaradása miatti olajáremelkedés ellenére is.

A magyar fizetőeszköz az elmúlt évek egyik legnagyobb egynapos erősödését mutatta, az euró árfolyam a 365-ös szinten is járt ma, ami négy éve nem látott szint. Mindez egy világpiaci ellenszélben sikerült: az iráni megállapodás elmaradása miatt ugyanis jelentősen nőtt az olaj ára.

A piacok megelőlegezték a bizalmat, de a hitelminősítők felé még bizonyítani kell: az új kabinetnek a következő hetekben (a május végi S&P felülvizsgálatig) világos üzeneteket kell küldenie a fiskális fegyelemről és az uniós kapcsolatok normalizálásáról.

A hitelminősítők májusban és júniusban valószínűleg még fenntartják a jelenlegi osztályzatokat és a negatív kilátást, és megvárják az első 100 nap konkrét intézkedéseit, de a leminősítés közvetlen veszélye a forinterősödés hatására jelentősen csökkent. 

A költségvetéssel azonban majd kezdeni kell valamit, a kockázatok ugyanis megnövekedtek az elmúlt időszakban. 

Az év első három hónapjában az egész évre tervezett hiány több mint 80 százaléka gyűlt össze, és a költségvetést eleve optimistább pályára tervezték, mint a most reálisnak látszó 1,5-2 százalékos növekedés (MNB előrejelzés: 1,7 százalék).

Az iráni háború miatt pedig nagymértékben megdrágult energiaárak a rezsivédelmi alap kiadásait is jelentősen növelik.

Közbeszólhatnak a hitelminősítők

Bár a piaci hangulat optimista, a nagy hitelminősítők (Fitch, S&P, Moody’s) módszertana konzervatívabb.

Magyarország jelenleg közvetlenül a "befektetésre ajánlott" kategória felett egyensúlyoz, de mindhárom nagy hitelminősítőnél negatív kilátással bír.

A hitelminősítők az alábbi mutatók alapján döntenek a besorolás fenntartásáról vagy rontásáról:

• A tervezett költségvetési deficit jelenleg a GDP-hez képest 5 százalék, amit a hitelminősítők fenntarthatatlannak tartanak.
• A GDP-arányos államadósság csökkenő trendjének megerősítése alapfeltétel, márpedig az idei növekedés üteme a tervezettnél alacsonyabb lehet.
• A folyó fizetési mérleg egyenlege és az energiaimportnak való kitettség továbbra is fennálló szerkezeti kitettség: az energiaárak sokat emelkedtek február vége óta, és az iráni háború függvényében ingadoznak.

Különösen az S&P Global államadósság megítélése fontos, itt a hazai besorolás BBB- (Negatív), vagyis egyetlen fokozatú lerontás a spekulatív (bóvli) kategóriába való visszaesést jelentené, ami kényszerű tőkekivonást indíthatna el a nagy intézményi alapok részéről.

Idén két hullámban várhatók a döntések, amelyek meghatározzák Magyarország tőkepiaci megítélését.

• Moody’s (május 22.): Az első nagy teszt. Itt még valószínűleg a kivárás dominál.
• S&P Global (május 29.): A legkockázatosabb időpont. Ha az új kormány nem mutat be azonnali stabilizációs tervet, fennállhat a leminősítés veszélye.
• Fitch Ratings (június 5.): Itt várható a legrészletesebb elemzés az új kormányzati struktúráról.

Amennyiben a májusi-júniusi körben a hitelminősítők nem rontják az osztályzatot, a novemberi felülvizsgálatoknál már a negatív kilátás stabilra javítása lehet a cél, feltéve, ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, és az új kormány bemutat egy hiteles, a hiányt célzó jövő évi költségvetést.

A forintot továbbra is védi a régiós átlagnál magasabb alapkamat, de most leginkább az energiaárak ingadozása - az iráni háború fejleményei nyomán - okozhat meglepetést a forint árfolyamában. 

E mellett a blokkolt uniós pénzek felszabadításáról szóló hírekre és a fiskális fegyelmet érintő jövőbeli intézkedésekre reagálhat a forint.