Miért és meddig szárnyal a tőzsde? 

Volt miért esni

Augusztus végén, október elején a folyamatosan új csúcsra érő főbb tőzsdeindexek esni kezdtek, és ehhez látszólag meg is volt az ok: az addigi inflációs nyomás mellé becsatlakozott az energiár-robbanás, ami már a 70-es években is megviselte a tőzsdéket, ahogy általában a gazdaságot is. Most persze jóval energiahatékonyabb az ipari termelés, mint akkor, de egy ilyen folyamat azért csak hatással lehet a cégek eredményére, így logikus volt a reakció, és már amúgy is

érett legalább egy korrekció, a piacok technikai értelemben túlvettek voltak.

Az elmúlt hetekben aztán megfordult újra a trend, a részvényárak emelkedni kezdtek, pedig a fundamentális helyzet rosszabbodott: az energiaárak tovább nőttek, az egyes alapanyagokban és félkész termékekben, mindenekelőtt csipekben jelentkező hiány sem enyhült, és egyre inkább úgy tűnik, hogy az inflációs folyamatok is tartósabbak a korábban vártnál, ráadásul a legnagyobb jegybankok még nem is igazán tudják, mit kezdjenek ezzel a helyzettel.

S&P 500 index: pár nap alatt ledolgozta a szeptemberi esést. Forrás: stooq.com

Nem apadó pénzözön

A különös jelenségre nemzetközi szinten talán épp utóbbi adja meg a választ: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még semmilyen lépést nem tett, még mindig olyan a monetáris politikája, mintha komoly deflációs veszéllyel kellene szembenézni. Továbbra is havi 120 milliárd dollárt bocsát a piacra, melyből 80 milliárdért állampapírokat, 40 milliárdért jelzálogpapírokat vásárol. Így egyszerre fűti az ingatlanpiaci túlburjánzást és a befektetési piacokon jelen lévő véget nem érő pénzbeáramlást.

Az Európai Központi Banknál hasonló a helyzet annyi eltéréssel, hogy nem határozzák meg pontosan az eszközvásárlás havi mértékét, és már csökkentettek valamelyest a korábbi ütemen. Így még mindig nagy össze áramlik a piacokra, és a befektetők a jegybanknak eladott állampapírok helyett más befektetési eszközt keresnek.

Ezt jórészt a részvénypiacon találják meg, de a belső értékkel nem rendelkező, kiszámíthatatlan és ezért rendkívül kockázatos kriptodevizákat is felkapták.

Mint forrás a patakot

Összességében úgy tűnik, hogy a nagy jegybankok által a piacra bocsátott fedezet nélküli, havi szinten dollárban több százmilliárdos összeg szerepe a részvénypiacon nagyobb, mint bármilyen más szemponté. Ahogy André Kostolany, az egykori magyar származású tőzsdeguru mondta: a pénz élteti a tőzsdét, mint forrás a patakot. Amíg ilyen ilyen óriási összeg zúdul a piacra, és a befektetők azt látják, hogy egyre rövidebb és kisebb mértékű visszaesések vannak,

addig a pénz nagyobbik része a tőzsdét fűti

(a kisebbik a kriptodevizákat, miután ott óvatosabbak az intézményi befektetők).

Ha a forrás elapad

Kérdés persze, hogy ha a jegybankok végül elszánják magukat a fedezetlen pénznyomtatás, azaz az eszközvásárlási programok kivezetésére a következő hónapokban, ahogy erre ígéretet tettek, akkor hogyan és mikor fog mutatkozni a pénz elapadása a tőzsdei árfolyamokban. 2017 végén, amikor az akkori eszközvásárlási programokat beszüntették, zuhanni kezdtek a piacok, amire a Fed meg is ijedt, és rögtön lazított monetáris politikáján, hogy a tőzsde kedvébe járjon, és ezzel ne kockáztasson jelentősebb gazdasági hatást. Most azonban, amikor az infláció kicsúszni látszik a nagy jegybankok kezei alól, ezt már kevésbé lehet megismételni.

Ami máshol rossz hír, a BÉT-en most jó hír

Ami a hazai tőzsdét, a BÉT-et illeti, kissé más a helyzet, mint a nagy piacokon. Ezt az is mutatja, hogy nálunk még korrekció sem volt az elmúlt időszakban, vagyis eltért az irány átmenetileg a nemzetközi trendtől. Ennek oka egyszerű:

míg az energia áremelkedés rossz a legtöbb cégnek, addig nálunk a második legnagyobb tőzsdei vállalatnak, a BUX-index értékét közel 30 százalékban meghatározó Molnak kifejezetten jó, így a korábban, az alacsony olajárak idején gyengélkedő részvény most szárnyal.

Ezzel önmagában is alaposan megemeli a BUX értékét, folyamatosan új csúcsra húzva azt. Ugyanakkor a még nagyobb súlyú OTP is jól szerepel, ahol az emelkedés mértéke kisebb volt, mint a Mol esetében, de a papír új örökös csúcsot döntött 19 ezer forint fölötti áron. A harmadik nagy súlyú papír, a Richter ára nem változik jelentősen, és ugyanez érvényes a Telekomra is, amely még érdemi súllyal rendelkezik az indexkosárban.

Kedvező együttállás

Eső részvény tehát nincs a nagyok között, emelkedő van, így az index értelemszerűen emelkedik. A folyamat ebben a formájában vélhetően addig tart, amíg az olajárak magasak és ettől, valamint az általános energiahiánytól nem teljesen függetlenül a finomítói rések is magasak, így a Mol számára kedvező az üzleti környezet. Az OTP esetében is találni olyan okot, amely mostani folyamatok alapján kedvező a társaságnak: az infláció visszaszorítsa miatti jegybanki kamatemelési ciklus növeli a régóta rendkívül szűk kamatmarzsot, javítva a bank profitlehetőségeit.

OTP, az elmúlt egy évben: majdnem duplázott. Forrás: stooq.com