MNB-rendelet: emelhetik a biztosítók az életbiztosítások garantált kamatát
PénzügyAz MNB megnöveli a biztosítók által a hagyományos (nem unit-linked) életbiztosításoknál adható garantált kamat maximumát. Az ügyfelek így havi kis összegű életbiztosítási megtakarításokkal 4 százalék, egyszeri díjbefizetéssel 7 százalék garantált hozamot is elérhetnek. A szerződéses feltételek szerint általában az ügyfeleket illeti az efölötti további hozam döntő része is. Az MNB-rendelet módosítása a garantált kamatú konstrukciók reneszánszát, illetve a klasszikus biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését hozhatja el. Az emelés és az egyszeri vagy rendszeres díjas szerződések eltérő kezelése egyúttal piaci versenyt fokozó hatással is járhat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felülvizsgálta a hagyományos megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által adható legmagasabb technikai kamat (garantált hozam) maximumának mértékét. Ez alapján a jegybank a rendszeres díjas, forintalapú életbiztosításoknál az eddigi évi 1,8 százalékról 4 százalékra, az 5 évnél nem hosszabb tartamú egyszeri díjas szerződéseknél 7 százalékra növeli az adható garantált kamat legmagasabb mértékét (az 5 évnél hosszabb egyszeri díjas konstrukcióknál szintén 4 százalék a kamatplafon). Az euróalapú életbiztosításoknál e mérték évi 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelkedik. Az erről szóló módosító rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
A klasszikus megtakarítási életbiztosításoknál a díjak befektetésének kockázata a biztosítóé, általában nagyobb biztosítási kockázatot tartalmaznak.
A unit-linked (befektetési egységekhez kötött) konstrukcióknál viszont az ügyfeleké a befektetési kockázat (utóbbiaknál ezért nincs is állami szintű szabályozás a kamatmértékekre) és kisebb a biztosítási kockázata.
Az elmúlt bő egy évtized a hagyományos életbiztosítások visszaszorulását és a unit-linked konstrukciók arányának bővülését hozta.
A most megnövelt, kiígérhető kamatmértékek viszont – anélkül, hogy a biztosítók hosszútávú kötelezettségvállalásaik kapcsán a biztonságos működésüket veszélyeztető túlvállalások kockázatát hordoznák – ismét a hagyományos termékek térnyerését, a biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését, összességében pedig az ügyfelekért folytatott verseny élénkülését hozhatják.
Az új maximális kamatok a módosítás hatálybalépése után kötött életbiztosítási szerződésekben köthetők ki, a lejáratig tartó teljes időszakra.
A biztosítók a piaci gyakorlatuk alapján, illetve a verseny miatt e kamatokon felül a befektetett díjrészeken elért esetleges további hozam jellemzően 80-90 százalékát is átadják ügyfeleiknek. A biztosítási termékek versenyképességét más lakossági megtakarításokkal összevetve tovább erősítheti, hogy a biztosítási összeget a lejárat előtt bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén is (további díj befizetése nélkül) teljesítik.
A különböző új kamatmaximumok meghatározásánál az MNB a hosszú lejáratú államkötvények hozamának meghatározott százalékos mértékét, a múltbeli hozamok 5 éves mozgóátlagát, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) végső határidős kamatlábát (UFR), illetve a hazai biztosítók által az elmúlt két évtizedben a matematikai tartalékon elért minimális hozamszinteket vette figyelembe.
A hazai rendszeres díjas, technikai kamatlábbal rendelkező életbiztosítási szerződések száma 2022 augusztusában mintegy 302 ezer volt (ezen belül a legnagyobb arányban a 10 éves, illetve a 20 éves lejáratot meghaladó szerződések szerepeltek). E szerződések állománydíja együttesen megközelítette a 37,5 milliárd forintot.
