MNB: stabil a magyar bankrendszer, de a lakáspiaci túlárazottság és a támogatott hitelek kifutása új kockázatokat hozhat
PénzügyA magyar bankrendszer továbbra is stabil, magas tőkeellátottsággal, jelentős likviditási tartalékokkal és erős jövedelmezőséggel rendelkezik – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavaszi Pénzügyi Stabilitási Jelentés bemutatásakor. A jegybank szerint a pénzügyi rendszer ellenálló maradt a nemzetközi bizonytalanságokkal szemben, ugyanakkor a lakáspiac túlárazottsága, a babaváró hitelprogram teljesítése és a támogatott vállalati hitelek kifutása olyan területek, amelyek a következő években fokozott figyelmet igényelhetnek.
Erős maradt a bankszektor
Az MNB értékelése szerint a magyar bankrendszer valamennyi fontos stabilitási mutatója kedvező képet mutat. A hitelportfólió minősége továbbra is jó, a tőkeellátottság magas, miközben a likviditási mutatók is jelentős tartalékokat jeleznek.
A jegybank által végzett stressztesztek alapján a bankszektor még kedvezőtlen gazdasági forgatókönyvek esetén is képes lenne megfelelni a szabályozói követelményeknek.
A vizsgálatok szerint a rendszer likviditási pufferei egy esetleges pénzügyi sokk esetén is elegendőek, miközben a tőkehelyzet is megfelelő biztonsági tartalékot jelent.
A pénzügyi piacokon az elmúlt hónapokban ismét nőtt a bizonytalanság, azonban az MNB pénzügyi stresszindexe továbbra is jóval a 2008-as pénzügyi válság vagy az orosz–ukrán háború kitörése idején tapasztalt szintek alatt maradt.
A bankok profitja továbbra is kiemelkedő
A hazai hitelintézetek jövedelmezősége továbbra is magas.
A saját tőke arányos megtérülés (ROE) több intézmény esetében megközelíti a 20 százalékot, ami európai összevetésben is erős teljesítménynek számít.
A nyereség legfontosabb forrása továbbra is a nettó kamatbevétel. Ebben jelentős szerepet játszanak az államilag támogatott hitelprogramok, amelyekből a bankszektor éves szinten több mint 400 milliárd forintnyi kamatbevételt realizál.
A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági betétek kamatozása egyre kevésbé követi a piaci kamatok alakulását.
Míg korábban a jegybanki alapkamat változásai gyorsan megjelentek a megtakarítási termékek hozamaiban, ma a háztartások jelentős része alacsony kamatozású betétekben tartja pénzét.
Az ebből adódó különbség részben a bankok jövedelmezőségében jelenik meg.
A lakáspiac jelenti az egyik legnagyobb kockázatot
A jelentés egyik legfontosabb figyelmeztetése a lakóingatlan-piacra vonatkozik.
A lakásárak az elmúlt évben országos szinten több mint 20 százalékkal emelkedtek, miközben az MNB becslése szerint az árak már 20–22 százalékkal haladják meg a gazdasági fundamentumok által indokolt szintet. Ez historikusan magas túlértékeltséget jelent.
A folyamatban fontos szerepet játszott az Otthon Start Program, amely jelentősen növelte a kedvezményes lakáshitelek iránti keresletet.
A háztartási hitelállomány egy év alatt 15 százalékkal bővült, míg az új hitelszerződések volumene közel 40 százalékkal emelkedett.
A program következtében nőtt az átlagos hitelfedezeti mutató is, amely 59 százalékról 68 százalékra emelkedett. Az MNB ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a szint nemzetközi összehasonlításban továbbra is mérsékeltnek számít.
A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy az új lakásépítések és a kínálat bővülése képes lesz-e ellensúlyozni a támogatott programok által generált keresletet.
A babaváró hiteleknél is figyelni kell a folyamatokat
A jegybank szerint a babaváró hitelprogram esetében szintén érdemes figyelni a jövőbeni folyamatokat.
A hitelszerződések mintegy egyötödénél ugyanis a vállalt gyermek még nem született meg.
Bár ez jelenleg nem jelent rendszerszintű problémát, a támogatási feltételek teljesítése a következő években fontos kérdéssé válhat.
A vállalatok továbbra is erős likviditási helyzetben vannak
A vállalati hitelpiacon az elmúlt időszakban fokozatos élénkülés indult meg.
A korábbi évek visszafogott hitelnövekedése után a vállalati hitelállomány bővülése ismét gyorsulni kezdett.
A növekedésben továbbra is fontos szerepet játszanak az államilag támogatott hitelkonstrukciók. Ugyanakkor az MNB szerint a jövőben kihívást jelenthet, hogy a támogatott és a piaci finanszírozás költsége között továbbra is jelentős különbség van.
A lejáró támogatott hitelek piaci alapon történő megújítása magasabb törlesztési terhet eredményezhet a vállalkozások számára.
A jegybank szerint ugyanakkor a vállalati szektor likviditási helyzete továbbra is kedvező.
Mind a kis- és középvállalkozások, mind a nagyvállalatok jelentős betétállománnyal rendelkeznek, így sok esetben saját forrásból is képesek finanszírozni beruházásaikat.
Az MNB úgy látja, hogy a külső finanszírozás szélesebb körű igénybevétele hosszabb távon javíthatná a vállalatok termelékenységét és hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez.
A bankszektor képes támogatni a gazdaság növekedését
A jegybank összegzése szerint
a magyar bankrendszer nemcsak a sokkok kezelésére alkalmas, hanem a gazdaság finanszírozási igényeinek kiszolgálására is.
A lakossági és vállalati hitelpiacon egyaránt élénkülés figyelhető meg, miközben a pénzintézetek tőke- és likviditási helyzete lehetővé teszi a hitelkínálat további bővítését.
A következő időszak legfontosabb kérdései a lakáspiaci folyamatok, a támogatott hitelprogramok jövője, valamint a vállalatok alkalmazkodása lesznek a változó finanszírozási környezethez.
Az MNB szerint ugyanakkor a magyar pénzügyi rendszer jelenlegi állapota megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy a bankszektor továbbra is támogassa a gazdasági növekedést.
