Ömlött a pénz tavaly az alapkezelői szektorba

Pénzügy2021. jan. 19.Harsányi Péter
A rovat támogatója:

Történelmi csúcsra, avagy 7000 milliárd forint közelébe emelkedett a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon. A tőkebeáramlás, a vonzó hozamok és a tavaly év során adódó kedvező beszállási lehetőségek egyaránt segítették a kezelt vagyon növekedését. Különösen közkedveltek voltak a részvényalapok, melyek vagyona harmadával nőtt.

Erős volt a december

Decemberben 3 százalékkal, avagy bő 200 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ennek eredményeképpen az év végére történelmi csúcsra, 7000 milliárd forint közelébe duzzadt a szektor vagyona.

Befektetési alapok által kezelt vagyon

Forrás: BAMOSZ

Részvényalapok

A részvényalapok nettó eszközértéke, azaz vagyona 2020 során 32,6 százalékkal 606 milliárd forintra ugrott. Az egyes alapkategóriák közül a részvényalapok bővültek a legnagyobb mértékben.

Az extrém mértékű növekedést egy sor tényező támogatta.

A február végén kibontakozott globális tőzsdei zuhanás rendkívül gyors volt. Kevesebb mint egy hónap alatt a hazai és nemzetközi részvényindexek 35-40 százalékot estek. A járványügyi intézkedések mentén a befektetők többsége nem tudott reagálni a gyors mozgásokra.

A március közepi nyomott szinteken pedig már inkább beszállási pontokat kellett keresni. Ekkor már lényegesen olcsóbbá vált a részvények árazottsága (P/E és EV/EBITDA alapon). A jegybankok és kormányzatok által bejelentett soha nem látott méretű gazdaságvédelmi intézkedések segítették stabilizálni a piacokat, a gazdaságot és a pénzügyi szektort.

Az amerikai jegybank, a Fed gyakorlatilag végtelen kötvényvásárlási programba kezdett, de az Európai Központi Bank is több lépésben 1850 milliárd eurós kötvényvásárlási program bevezetéséről döntött.

Ehhez jönnek még hozzá a jegybankok hitelezést és likviditást támogató egyéb intézkedései és a kormányzati serkentő lépések.

A központi bankok rendkívül laza monetáris politikájának hála, a kamatkörnyezet alacsony szinten ragadt. Aki hozamot akart, annak részvényt kellett vásárolnia. Ráadásul sokan láthatták, hogy mekkora tőzsdei emelkedés bontakozott ki a 2008-as jegybanki pénznyomda után. Így mindenki vásárolni kezdett a tavaly márciusi mélypontot követően, nehogy kimaradjon.

A fenti folyamatok hatására kibontakozott a történelem leggyorsabb részvénypiaci áremelkedése. Az év végére a hazai piac ledolgozta a korábbi esésének a nagyrészét, míg a nemzetközileg meghatározó amerikai és német részvényindexek nagyságrendileg 5-15 százalékkal emelkedtek 2020 egészében.

A tőkebeáramlás és az árfolyamemelkedés együttesen támogatta a részvényalapok által kezelt vagyon bővülését. Decemberben ráadásul két új részvényalap is indult, ami szintént növekedést eredményezett.

Kötvényalapok

A hazai és nemzetközi jegybankok sikeresen stabilizálták a kötvényhozamokat, megmentve ezáltal a kötvényalapok teljesítményét. A kötvényalapok vagyona 11,1 százalékkal 1500 milliárd forintra nőtt tavaly.

Ugyan nem tűnik jó üzletnek MÁP Plusz helyett kötvényalapot vásárolni, azonban például az intézményi befektetők számára nem érhető el a Magyar Állampapír Plusz.

Vegyes alapok

A részvényeket és kötvényeket tömörítő, konzervatívabbnak számító vegyes alapok esetében is kedvezően alakultak a hozamok. Ennek hatására a kategória kezelt vagyona 11,8 százalékkal 1330 milliárd forintra nőtt.

Tőkevédett alapok

A tőkevédett alapok ellenben már másfél éve súlyos térvesztést szenvednek el. Tavaly szinten 42,1 százalékkal csökkent a vagyonuk.

Ennek több mögöttes oka is van. A tőkevédett alapok esetében a zártvégű alapok lejárnak, de nem bocsátanak ki újakat, ennek megfelelően csökken a darabszám és az állomány.

Ez azzal magyarázható, hogy a tőkevédett alap csak a futamideje alatt felhalmozódó kamatokat kockázathatja, a tőkét nem vagy csak egy bizonyos, kis százalékát. Az alacsony kamatkörnyezetben már versenyképesek ezek a konstrukciók. Alig gyülemlik fel ugyanis kamat, amit kockáztatni lehetne. Emiatt a teljes tőkére vetítve jellemzően lemaradó a kategória által megtermelt hozam.

Ingatlanalapok

Az ingatlanalapok is helyreálltak a koronavírus miatti tavaszi átmeneti sokkból. A bérleti díjakat a járvány alatt is fizetni kellett, mely egy stabil és kiszámítható hozamot jelentett.

Erre szemmel láthatóan volt igény a befektetők részéről. A jegybanki és kormányzati gazdaságvédelmi intézkedések - például a hitelmoratórium – másfelől meggátolták egy nagyobb ingatlanpiaci áresés kibontakozását. A legnagyobb alapkategória által kezelt vagyon így 7,8 százalékkal 1670 milliárd forintra emelkedett.

Abszolút hozamú alapok

Az abszolút hozamú alapok döntő többségé hosszú ideje nem teremt értéket, sőt inkább befektetői értéket rombol.

Olyan alap nincs is nagyon, amelyik 10 éves időtávon veri a piacot. Ennek meg is lett az eredménye. A kategória által kezelt vagyon 10,7 százalékkal 785 milliárd forintra csökkent tavaly.

A koronavírus által okozott sokkból tehát az abszolúthozamú alapok nem épültek fel.

Abszolút hozamú alapnak nevezzük azokat az alapokat, melyek szabadon dönthetnek a piacra történő be és kilépésről, illetve a befektetési politikájuktól függően szinte bármilyen terméket (részvény, kötvény, deviza, nyersanyag) megvásárolhatnak. A származtatott abszolút hozamú alapoknak a tőzsde esésére fogadó short pozíciók felvételére is van lehetőségük.