Piaci anomáliák okozták a Gamestop-botrányt

Káros korlátozás

Az egyik legérdekesebb esemény, hogy kipukkadt a Gamestop lufi, de olyan beavatkozásra került sor , ami példátlan az értékepapírpiacon. 2008-ban a shortokat próbálták tiltani, hogy ne essen a piac, pedig most láttuk, hogy leginkább a shortok miatt emelkedett az ár, ezért a részvényvásárlást korlátozták.

Virág szerint nem egészséges az árfolyamokat akadályozni, korlátozni a piacot, mert az csak nehezíti a folyamatok lezajlását, azt, hogy az árfolyam kitombolja magát. Nem véletlen, hogy a BÉT-en is eltörölték a 15-20 százalékos napi limitet, mivel ez sokszor még fel is erősítette a hisztérikus folyamatot, több napra elhúzva.

A shortok szabályozása

Nálunk a shortok szabályozása szigorú és egyben észszerű: csak olyan részvényt lehet eladni, amit valakitől kölcsön is lehet venni, ráadásul azt sem többszörösen. Ahol viszont nincs ez így, ott előfordulhat az a torz helyzet, hogy több részvényt adnakk el shortra, mint ahány részvény van összesen. Ez történt a Gamestar esetében, is ilyenkor szinte törvényszerű, hogy bármilyen gyenge is a cég fundamentuma, ennyi pozíció zárása zavart okoz, hisz abnormális és ráadásul kényszerű vételi nyomást eredményez átmenetileg.

Az ilyen részvényeket, ahol extrém shortállomány van, könnyű befolyásolni: ha sikerül annyira megindítani az árat, hogy a shortosok egy része nem tudja fedezni veszteségét, akkor már be is indul a spirál felfelé. Most annyi volt a különlegesség, hogy a kis befektetők indították el vételeikkel az árfolyamot, és kényszerítették ki a shortosokat, extrém áremelkedéssel.

Ami viszont hallatlan, hogy a folyamat közben a Robinhood brókercég és néhány másik is, egyszerűen megtiltotta a részvényvásárlást. Ilyennek nem szabadna történnie, ugyanakkor Virág szerint arra is kellene megoldás, hogy ne legyen tömeges piacbefolyásolás, bár, ha ezt kisbefektetők milliói teszik, nem lehet ellenük fellépni.

A baj gyökere az, hogy lehetséges a 140 százalékos shortállomány, szerencsére nálunk ez nem lehetséges.

Richter

A hazai piacon a Richter az a blue chip, amivel a legtöbb pozitívum történt, nagyon bejött a húzótermék, a Vraylar. Tény, hogy egy idő után majd más is használhatja a hatóanyagot, de addig sokkal nagyobb a felfutás, a belőle várható árbevétel, mint korábban várták, így akár a papír Virág Ferenc szerint többet, akár 10 ezer forintot is érhet.

Kétségtelen, hogy egy termékre épül most a stratégia, de ha sok pénz jön belőle, és ügyesen akvirál a cég, akkor nagyon szépen tovább lehet haladni.

A készpénzállomány most is igen szép, sok mindent lehetővé tesz, kérdés, hogy mekkora osztalék lehet, mennyi fizet ki ebből a cég. A Richter korábban ötvözte a növekedési és osztaléksztorit, jó esély van rá, hogy ezúttal is így lesz, de ha nagyon jó akvizíciós lehetőség adódik, ami sok pénzt emészt fel, érdemes lehet akár az osztalék kárára is előtérbe helyezni a növekedést a szakember szerint.

OTP

Az OTP-vel kapcsolatban aggodalmasabb Virág Ferenc, a moratórium hatását túl nagy bizonytalanságnak tartja, és az is nyomasztja, hogy lényegében nem tudni, milyen gazdasági kárt okozott vagy okoz még a járványhelyzet, mielőtt teljesen lezárul, ráadásul a korlátlan jegybanki pénznyomtatás is okozhat még gondokat a jövőben.

Telekom

A Magyar Telekomnál az osztalék kardinális kérdés, a február döntő lesz, valamilyen jelzést adnia kell a társaságnak, mit tervez. Virág szerint lehetne bőven emelni az osztalékon a cég jelenlegi, egyébként jó számai mellett. A Telekomban nincs növekedési sztori, értelmetlen a pénzt túlzottan visszatartani. A német tulajdonosnak látnia kell ezt, pláne, hogy a piaci, befektetői nyomás is egyre nagyobb ebben az irányban.

Mol

A Molt a piac eddig úgy ítélte meg, mennyi készpénzt tud termelni, és ebben most kedvezőtlen változást lát Virág Ferenc. A korábbi egymilliárd dolláros cashflow helyett félmilliárdos létszik, viszont a mostani árfolyam nagyjából meg is felel ennek.

A teljes műsort itt lehet meghallgatni.