Tovább fejlődik a hazai pénzforgalom – indul a qvik
PénzügyA Magyar Nemzeti Bank 2024-es Fizetési rendszer jelentése megállapítja, hogy tovább javult a pénzforgalom hatékonysága. A hazai elektronikus pénzforgalom fejlesztendő területeinek többségén előrelépés történt az elmúlt évben, szélesebb ügyfélkör fizet rendszeresen elektronikusan, és a gazdaság minden területén bővült az elektronikus fizetési megoldások használata. A pénzforgalmi szolgáltatások költségei továbbra is magasak a lakosság és a kereskedők oldalán egyaránt, ami hátráltathatja a jövőbeli fejlődést. Az Azonnali fizetésre épülő, 2024-ben minden ügyfél számára ingyenesen elérhetővé váló qvik szolgáltatások bevezetésével olcsó, biztonságos és hazai alternatívát teremt a jegybank a legtöbb fizetési helyzetben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es Fizetési rendszer jelentése szerint az elmúlt évben tovább nőtt a hazai pénzforgalom hatékonysága, minden főbb fizetési helyzetben emelkedett az elektronikus fizetési módok forgalma és aránya. 2023-ban a bolti vásárlásoknál 5 százalékpontos növekedéssel 39 százalékra emelkedett az elektronikus fizetések részesedése, a számlafizetéseknél pedig a 76 százalékos elektronikus arány 3 százalékponttal magasabb az előző évinél.
Az online kereskedelemben is bővült az elektronikus fizetések használata és emelkedett az átutalási forgalom is.
Az MNB elektronikus pénzforgalmi stratégiájának fő célja, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban lebonyolított összes tranzakciónak legalább a kétharmada elektronikus legyen.
A cél elérése érdekében a pénzforgalom több területén is további fejlődésre van szükség, a fejleményeket pedig mostantól a Fizetési rendszer jelentésben publikálásra kerülő Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszerrel méri és értékeli az MNB. A fejlesztendő területek többségén előrelépés történt az elmúlt évben, egyes esetekben azonban nem volt érdemi változás.
Az ügyfelek 49 százaléka használja már aktívan a számláját fizetésre, és egyre többen részesítik előnyben az elektronikus fizetést. Az innovatív fizetési megoldásokat használók aránya nagymértékben emelkedett, így a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya elérte a 23 százalékot, ezzel együtt pedig az innovatív szolgáltatások használata is gyakoribb lett.
A lakosság ismeretei a főbb pénzforgalmi szolgáltatások esetén magasak. Az elektronikus fizetések bővülésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult, az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel.
A lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazási szerkezete továbbra is hátráltathatja az elektronikus pénzforgalom fejlődését, a tranzakciós díjak magas aránya jelentős többletköltségeket okoz az ügyfeleknek.
Ezzel összhangban a lakosság költségszintje továbbra is magas és jelentős különbségek vannak a hasonló fizetési szokású ügyfelek költségei között. A legkisebb forgalmú kereskedőknél emelkedtek az elektronikus fizetések elfogadásának költségei, így náluk az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot.
Fontos az árazással kapcsolatos ismeretek növelése, mert sok esetben már jelenleg is elérhetőek olcsóbb alternatívák a lakosság és a kereskedők számára egyaránt.
Az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban, az elektronikus pénzforgalom azonban még így is biztonságos.
Az MNB továbbra is aktív szerepvállalást vár el a bankoktól, ugyanis a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat.
Ezekkel párhuzamosan az MNB is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését. Megkezdődött a GIRO-ban a központi visszaélés monitorozó rendszer kiépítése, és számos kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs projekt keretében. A visszaélések megelőzésére vonatkozóan a bankok számára fogalmazott meg elvárásokat az MNB, melyet ajánlásban tett közzé.
A stabilan és megbízhatóan üzemelő Azonnali fizetésre alapozva az MNB 2024-től új fejezetet nyit az elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésében.
Az Azonnali fizetésre épülő új, modern mobilfizetési szolgáltatások qvik márkanév alatt 2024-ben ingyenesen és automatikusan elérhetővé válnak az összes lakossági ügyfél számára, így a legtöbb fizetési helyzetben egy új fizetési alternatíva jön létre. A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket jelentenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési lehetőséget tudnak kínálni a vásárlóiknak.
Az MNB az új fizetési márka megismertetése érdekében tájékoztatási kampányt indít az ügyfelek, valamint inkubátorprogramot a kereskedők és számlakibocsátók számára, így támogatva a qvik szolgáltatások minél szélesebb körű bevezetését.
A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban is.
A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat. A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amely eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. A megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB.
