Profi „csendestársat” keres? Megtalálta!

Pénzügyek2018. jan 8.Növekedés.hu

Különleges ajánlattal kínál tőkét a Széchenyi Tőkealap (SZTA), amely közel sem csak startup jellegű cégekbe fektet, hanem a hagyományos iparágakba is. Lényeg, hogy öt éven belül – akár a jelenlegi többségi tulajdonosok vagy a menedzsment is – vissza tudják fizetni a hozammal növelt eredeti SZTA befektetést. A konstrukció nagy előnye, hogy relatíve alacsony, mindössze 12-20 százalék körüli az éves hozamelvárás, és tág alapítói szabadságot adhat. Igaz, ez utóbbi nem minden cégnek optimális, de a tapasztaltabb vállalkozóknak megfelelő lehet.

Egy vállalkozás indítása nagy nyereség mellett – mint az jól ismert – óriási bizonytalansággal, nagy kockázattal jár, így a bankok jellemzően akkor finanszíroznak új vállalkozásokat, vagy már működő cégek keretei közt megvalósuló, új projekteket, ha a tulajdonoso(ok) a házukat, telephelyüket is „betolják” – azaz készek elzálogosítani a várt siker érdekében. A hazai vállalkozások többsége azonban amúgy is kifeszített hitelekkel, az újonnan induló cégek tulajdonosainak pedig jellemzően vagy nincsen ingatlanjuk, vagy nem merik azt akár be is áldozni a siker reményében.

Mi is az a kockázati tőke?

Ezen, igen gyakori esetekben pedig marad a kockázati tőke lehetősége, ám ezzel kapcsolatban mind a mai napig sok tévhit és félreértés kering még a hozzáértő vállalkozók körében is. Először is: a kockázati tőke nem hitel és nem is támogatás, még akkor sem, ha az adott tőkealap valamilyen (főként uniós) támogatásból működik. Itt – jellemzően kisebbségi – tulajdonrészt adunk az alapkezelőnek, amely ezt tőkeemeléssel megszerzi, méghozzá annak a reményében, hogy 3-5 vagy több év múlva ezt minél nagyobb nyereséggel adja el. Vannak azonban e főszabálytól némiképp eltérő, speciális kockázatitőke-konstrukciók. Ilyen nálunk a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTAK) három alapja, amely szívesen fektet akár innovatív cégekbe is, de itt a hagyományos iparágak, vagy a szerényebb növekedést célzó vállalkozások is minden további nélkül szóba jöhetnek. Az SZTA egyik különlegessége, hogy uniós támogatással működik, így a tőkét a piacon jellemző 25-30 százaléknál jóval kisebb, 12-20 százalék körüli hozamelvárás mellett tudja adni. Ez pedig jobban illeszkedik a hazai piac “nehezebb” voltához, illetve ahhoz, hogy  még egy tehetséges vállalkozó sem feltétlenül tud évi 30 százalékos, vagy e feletti profitszintet „kisajtolni” mondjuk egy kis nyereségtartalommal működő gépipari cégből. Hiszen ott jóval kisebb a nyereségszint, mint például a szoftverfejlesztésben. Összességében tehát a hozamelvárás az iparági benchmarkhoz illeszkedik elsősorban.

Az alapítók visszavásárolhatják a teljes üzletrészüket

Az alacsonyabb hozamelvárás mellett további hatalmas előnye az SZTA konstrukcióinak, hogy itt közel sem csak külső befektetőnek adja el az alap a tulajdonát, hanem tulajdonképpen az alapítóknak/menedzsmentnek biztosít lehetőséget arra, hogy kivásárolják (persze az SZTA hozamával növelt, azaz elvárt magasabb áron) 3-5 év múlva az SZTA üzletrészét. Az alapítói kivásárlás preferálása megadja a lehetőséget arra, hogy a teljes üzletrész a befektetési időszak végén visszakerüljön eredeti tulajdonosához. Ráadásul az SZTA mindig kisebbséget kér, és az első konstrukciójában 60-120 millió forintos befektetést is tud kínálni, tehát közel sem csak az erősebb, hanem akár az induló cégek is „futhatnak egy kört” az SZTA-nál, hátha a befektetési bizottság befektetésre érdemesnek találja a projektet. Itt is jól jön az innovációs tartalom, de sokkal lényegesebb, hogy az üzleti tervben jól előre jelezhető bevétel, és persze a megfelő nyereségtartalom biztosítható legyen. Mivel lényegében itt is sztenderdizáltak a feltételek, egy kellően jól előkészített projekt esetén a döntés és a tőkeemelés pár hónapon belül megtörténhet. Nagyobb vagy nemzetközi piacra készülő cégeknek is érdemes próbálkozni, ahol 500 millió forintig terjedő befektetés jöhet szóba. (Ezen konstrukciónál kitétel, hogy a társaság öt évnél fiatalabb, nem összefonódás útján jött létre, nem más vállalkozástól vesz át tevékenységet és működése során még nem fizetett osztalékot.), szintén kisebbségi részesedésért cserébe. Lényeges, hogy idén az SZTA 8 milliárd forint pluszforrással 22 milliárd forintos alappá bővül, korábbi tevékenységéhez hasonló fókusszal. Az Alapkezelő 20 milliárd forint tőkével létrehozta ezen felül a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapot, amelynek célja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi, főként a Magyarországgal határos országok (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) vállalkozásaival való tartós gazdasági együttműködésének fejlesztése. A közép-magyarországi vállalkozások számára új alapként elérhető a 8 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett Irinyi II. Kockázati Tőkealap, amely az Irinyi Terv célkitűzéseivel összhangban álló fejlődési pályát kitűző kis- és középvállalkozásokba fektet maximum 240 millió forint tőkét, jellemzően 4-5 éves befektetési időszak alatt. Az Irinyi II. Kockázati Tőkealap elsődleges fókusza a korai és növekedési fázisban lévő, iparfejlesztéshez kapcsolódó cégeken van, hangsúlyozva az ipar digitalizációja, az ipar 4.0. és a hazai beszállítói szektor támogatását.

Kisebbségi tulajdon, monitorozó szerep

És pár szó az eredményekről: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap első befektetési időszakában (2016. december 31-ig) 89 vállalkozásba 94 tőkebefektetést hajtott végre, amellyel a hazai kockázatitőke-piac legaktívabb, illetve a legnagyobb cégportfólióval rendelkező tőkebefektetőjévé vált. A 2013 és 2016 közötti hazai kockázatitőke-befektetések egyharmada az ő nevéhez fűződik. Működésének első öt éve alatt az addig befektethető, európai uniós forrású tőkekeret teljes összegét kihelyezte, forrásabszorpciója meghaladta a 100százalékot (a visszaforgó forrásokat is beleértve). Az alap vezetése büszke arra, hogy befektetései mellé 4,5 milliárd forint privát tőkét vont be és mai napi 26 exitet hajtott végre. Fontos megjegyezni, hogy számos, startupokra szakosodott alaphoz képest az SZTA kevéssé gyakorol szakmai kontrollt, irányítást, megelégszik a monitorozó szereppel. A szakmai irányítást a cég maga kell megoldja, vagy keresni kell olyan társ-befektetőt, aki munkáját, kapcsolatrendszerét teszi oda a projekt sikere érdekében. Azaz az SZTA konstrukciói inkább a régi „csendestársakéhoz” hasonlóak, persze azzal, hogy igen szigorú pénzügyi ellenőrzés és jelentési kötelezettség „jár” a befektetés mellé, és probléma esetén (a várt számok nem teljesülése, esetleges visszaélések) az SZTA is ugyanolyan keményen lép fel, mint bármelyik, érdekeit védő kockázati tőkés. Ám mivel állami forrás és uniós támogatás is van az alap mögött, így – mint említettük – a hozamelvárások a piacinál jóval szerényebbek, a befektetés méretétől, és a céltársaság jellegétől (innovációs tartalom, iparág) függően.

SIKERSZTORIK
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Hol élnek a leggazdagabbak? Még mindig nyugaton
Az USA-ban 607 milliárdos él, a világ húsz leggazdagabb emberéből tizennégy. De egyre több V4 országbeli dollármilliárdos lesz. A magyarok a lista végén vannak.
Siker2019. márc 14.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
A leggazdagabb orosz nők
Oroszországban a gazdag milliárdosok többsége férfi, ismert oligarchák, acélipari, olajipari csoportok tulajdonosai. Vannak azonban olyan nők is szép számmal, akik vagy alanyi jogon, vagy esetleg éppen egy előnyös válás révén immár önállóan is százmilliárd forint körüli vagyonnal bírnak.
Siker2018. júl 15.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.