A milliomosok a járvány idején se akarnak lemondani a luxusórákról
SikerA hagyományos óraboltok forgalma ugyan összeesett, online viszont tömegével vitték a vekkereket. A piac teljesen átalakult. Méregdrága órák keltek el az Instagramon, de ma már a nívós modelleket akár egy bejárható virtuális üzletben is be lehet szerezni.
A világ első karóráit még kifejezetten nőknek szánták. A szebbik nem ugyanis a láncra kötött órákat nem tudta hordani, hisz a női ruhákon csak ritkán voltak zsebek. Az egyik első pánttal ellátott vekker épp egy Koscowicz nevű magyar bárónőnek készült még 1868-ban. Azóta nagyot fordult a világ. Az átlagember manapság az időt inkább a telefonján szokta megnézni. A jól menő pénzemberek körében viszont a méregdrága ketyegők státusz szimbólummá váltak.
Átváltva 10-20, vagy akár 100 millió forintot se sajnálnak egy-egy mutatósabb darabra.
A luxusórák gyártói évente 7 milliárd dollárt keresnek. Az üzletüket azonban a mostani válság alaposan felforgatta. Az óraboltok ugyanis hozzászoktak a személyes eladáshoz. A forgalmuknak csupán a pár százalékát tették ki az online vásárlások. Most viszont egyik pillanatról a másikra váltaniuk kellett. A svájci Zenith a szerencsések közé tartozik. A cég vezérigazgatója Julien Tornare már a pandémia előtt is meg akarta erősíteni a társaság netes lábát. Ahogy a krízis beütött már kész terveik voltak az e-kereskedelem felpörgetésére. Az eladásba például a közösségi oldalakat is bevonták.
„Egy éve még ki gondolta volna, hogy az Instagramon keresztül fogunk majd rendeléseket kapni?”
– teszi fel a költői kérdést a cégvezér. Egy másik nagy szereplő az IWC ennél is merészebbet lépett. A szingapúri üzletüknek elkészítették a virtuális mását, ahol bárki kedvére vásárolhat. Ha szeretné ITT ön is betérhet a digitális üzletbe.
Náluk jóval felkészületlenebbül érte az új helyzet az olasz Bulgarit.
De így is volt olyan piac, ahol a járvány alatt a luxuscég óráiból háromszor annyi fogyott a neten, mint korábban.
A krízis nyertesei a brit vállalatok voltak. A szigetország „órásai” ugyanis kevésbé függnek az ázsiai vásárlóktól. Míg a svájci cégek a forgalmuk felét a kínaiaknak köszönhetik, addig a britek főleg a helyi vevőkből élnek. Így miközben a svájci Bucherer a turisták elmaradása miatt 370 embert bocsátott el a járvány alatt, addig az angol központtal működő viszonteladó a Watches of Switzerland a járvány csúcspontját viszonylag jól megúszta. Az áprilisban zárult üzleti évben 4,8 százalékkal bővültek és arra számítanak, hogy jövő tavasszal a következő esztendő értékelésénél is növekedésről fognak számot adni.
A patinás amerikai aukciósház a Sotheby's sem panaszkodhatott: az első két virtuális óravásárukon az érdeklődők átváltva 669 millió forintot költöttek el és a termékek 95 százaléka elkelt.
Az ágazatnak segít, hogy a luxusórákra sokan úgy tekintenek, mint egy befektetésre. A márkás modelleknek ugyanis az értéke nem hogy kopik, hanem még nő is az idő múlásával. A 2002-ben alapított angol luxusóra gyártónál a Bremontnál most egyenesen azt állítják: a koronavírus járvány kipattanása óta az érdeklődés még nőtt is az órák iránt.
