Miért nem Rubik Ernőé a Rubik-kocka joga?

Rubik Ernõ MTI Fotó: Ujvári Sándor

Aligha van ismertebb magyar termék, mint a Rubik kocka (eredetileg bűvös kocka), vagy világszerte ismert angol nevén a Rubik's Cube, amiből 350 milliót adtak el világszerte.

Ha a feltaláló mindegyiken keresett volna ezer forintot, akkor ma ő lenne Magyarország leggazdagabb embere. Nem irreális elképzelés, hiszen a feltalálónak van egy csomó egyéb sikerterméke és a „Rubik” márkanevű játékból világversenyeket rendeznek, a versenyeket közvetítették a tévék, komoly reklámértékkel, sok millió szakkönyvet is eladtak elsősorban a kirakási metódusokról.

Gazdag lett, de nem annyira

Ifjabb Rubik Ernő (azonos nevű édesapja ismert repülőmérnök volt, ezért sokszor így olvasható a neve), a magyar feltaláló alighanem jómódú ember. A kétezres évek elején még rajta volt a magyar gazdagokat összegző százas listán, az akkori szerkesztők 1-2 milliárd forintra becsülték Rubik Ernő vagyonát. Azóta ugyan kikopott a listáról, de mivel komoly, megfontolt ember, biztosan nem herdálta el a pénzét, ráadásul a mai napig aktív. A céginformációs rendszer adatai alapján a vezető mérnöki cégének tavalyi teljesítménye után 2018-ban 753 millió forint osztalékot vett fel.

Rubik Ernő tehát biztosan gazdag, de azt is kár lenne tagadni, hogy a kor magyar viszonyaiból adódóan, igazán mégsem ő aknázta ki a nagy találmány anyagi hasznát.

Nem panaszkodik

Ő maga ritkán nyilatkozik, és az biztos, hogy nyilvánosan soha nem elégedetlenkedik emiatt. Pedig alighanem, ha tíz évvel később találta volna fel a kockát, ma sokszorosan gazdagabb lenne. Szerény ember, véleménye szerint aki énekes, vagy táncos és a sikereihez a megjelenése is hozzátartozik, az szerepeljen, mutassa meg magát, de egy feltaláló nem való a médiába.

Azért olykor már elmesélte a kocka születésének történetét.

A kockát a fiatal egyetemi tanársegéd 1974-ben fejlesztette ki, eredetileg tanítási segédeszköznek, amolyan szemléltető darabnak készítette, de ahogy a tárgyak térbeli mozgásán gondolkodott, maga is felismerte, hogy olyan tárgyat talált fel, ami túlmutat a tanórákon.

Hazai értékesítés

Ezért 1975-ben levédette. Van egy olyan legenda, miszerint Rubik Ernő üzleti érzék hiányában azonnal átengedte a nagy hasznot egy külföldi cégnek, de valójában ez nem így történt. Vagy nem pontosan így.

Rubik Ernő sokáig próbálkozott a gyártással itthon. 1977-ben Magyarországon már lehetett is kapni a kockát, a Politechnika vállalat gyártotta, és nagyon népszerű is volt a termék.

A sajátos magyar ipari kapacitásokra és hiánygazdaságra jellemző módon, a magyar gyártók, a vállalat mellett téeszek melléküzemei, kis gmk-k is foglalkoztak már vele, egyszerűen nem tudtak elég gyártókapacitást adni. Az itthoni piacot még csak-csak lefedték a kis sufnigyártók, de exportra nem lehetett így bazírozni.

Eladta

A kockát ekkor már régóta figyelte, sőt 1979-től már Rubik Ernőt is megismerte egy Tom Kremer nevű brit vállalkozó.

Tom Kremer és Rubik Ernő a kockával.

Kremer nem véletlenül volt boldog.

Kremer tökéletesen beszélt magyarul, a magyar anyanyelvű, zsidó származású családja ugyanis a második világháborúban menekült el Kolozsvárról. Kremer rendkívül kalandos életet élt, lelkes cionista volt, ott volt a megszülető Izrael államban, majd Afrikában tanult, volt futballbíró Angliában, de a hetvenes évektől a Seven Towns (hét torony) nevű játékvállalatát egyengette.

Magyarul, angolul, németül és franciául is folyékonyan beszélt, ami nagyban segített abban, hogy a vasfüggöny két oldala között értékesítési hidat építsen.

Rubik Ernővel jól megtalálta a hangot és végül közösen vitték világpiaci sikerre a kockát, amelyből 350 milliót adtak el világszerte. Eközben rengetegen meggazdagodtak a kockából, maga Rubik Ernő is, de ő csak „egy” lett a haszonhúzókból, és talán nem kapott szerepének megfelelő súlyt a nyereségből.

Sikerek, kudarcok

Sok siker és sok nehézség tarkította a kocka történetet. A termék világszerte sikeres lett, sokan a „logikai játék” elnevezésű, ma már világszerte a játékboltok külön polcait elfoglaló játéktípus megszületését is hozzá kötik.

Versenyeket rendeztek a legkülönfélébb gyorsasági kategóriában, és mára már a világrekorderek 4-5 másodperc alatt kirakják a kockát, ami a feltaláló szerint az éles szem, a kézügyesség, a memória, a koncentráció és egy speciális belső tudás együttes eredménye lehet csak. A feltalálót elismerte Magyarország, sok kitüntetést, még Kossuth-dijat is kapott.

További fejlesztések

A termék itthon is népszerű lett. Ebben a korban, amikor még nem az okostelefonokat nyomkodták az utazók, sokszor lehetett a vonaton, vagy a BKV-buszon is látni fiatalokat, ahogy csavargatták a kockát.

Rubik Ernő nem állt le, nem ült a babérjain, folytatta itthon és még egy rakás nagyon sikeres játékot fejlesztett ki, például egy kígyót, vagy a Rubik's Magic-et, amit 1986-ban már sokkal professzionálisabban, a Matchboxszal közösen dobott ki a nemzetközi piacra. Rengeteg egyéb terméke is volt, amelyek bár a kocka sikerét már nem tudták megismételni, de a különböző térbeli mozgásokat modellező játékok, mind ismertté váltak, legalábbis a negyvenes-ötvenes éveikben járó magyarok közül nem találunk olyat, akinek, ha megmutatjuk a termékek képét, az ne lenne ismerős, még ha esetleg azt nem is tudják az illetők, hogy Rubik Ernő fejlesztéseiről van szó.

Négy évtized

Rubik Ernő, a róla elnevezett kocka feltalálója és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) együttműködési megállapodást írnak alá egy Budapesten épülő, az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum létrehozásáról 2012-ben MTI Fotó: Beliczay László

Ma már a kocka több, mint 40 éves, paradox módon a születésnapot nem itthon, hanem egy amerikai kiállítással ünnepelték (a New York melletti Liberty Science Center és a Google együttműködésében). A Rubik-kockáról a mai napig sokat olvasni, nemrég valaki ejtőernyőzés közben rakta ki, elkészült egy kockakirakó robot, de a pár éve beharangozott Rubik-múzeummal még adós Magyarország.