Olcsón készültek, mégis kasszasiker filmek lettek

Siker2020. jan 26.P.S.

Kockázatos üzlet a filmgyártás, különösen ott, ahol a producerek a saját pénzüket és egzisztenciájukat viszik vásárra. Az alábbi filmek gyártói biztosan sok pezsgőt felbontottak, hiszen minimális költségvetésből tettek szert busás nyereségre.

A filmiparban is alapvetés, hogy senki, a legtapasztaltabb producer-mogulok sem tudhatják soha, miből lesz a siker. Könnyű is lenne annak, akinek a zsebében van a bölcsek köve, nem lennének látványos bukások, sem középszerű alkotások. Egy befektetőnek, illetve szaktekintélynek csupán jó megérzései lehetnek, de így is gyakran előfordul, hogy egy hatalmas kritikai és anyagi sikerfilm buzgó lemásolása nagyot hasal a pénztáraknál.

Nem véletlenül mondják az álomgyárban, hogy annyit érsz, amennyit a legutóbbi filmed. Nincs recept, nincsenek trendek, csak sziporkázó ötletek és tehetséges alkotók, akiknek néha olyasmi kerül ki a kezük közül, amit imád a szakma és a közönség is. És ha ezek ráadásul aprópénzből forogtak, akkor teljes a boldogság.

Rocky (1976)

Sokan nem is gondolnák, hogy Sylvester Stallone Oscar-díjas. Nem színészként nyerte el a rangos elismerést természetesen, hanem forgatókönyvíróként, a Rocky történetéért. Az élete nagy mérkőzésére készülő bokszoló remekül felépített sztorija az egész világon kasszasiker lett, annak ellenére, hogy ha nem is százezrekből, mint a Parajelenségek, de mindössze egymillió dolláros költségvetésből készült.

Mindenképpen szép teljesítmény tehát a 225 millió dolláros bevétel, ráadásul Stallone Oscarján kívül még két másikat is nyert a film, tehát a szakma is elismerte.

A Rocky egyik producere volt a hollywoodi legendának számító Irwin Winkler, aki bár gazdag szakmai életútja során olyan projektek útját is egyengette, mint például A Wall Street farkasa, ám ennyi befektetésért ilyen búsás hasznot semelyik más filmje után sem kaszált. A Rockynak számos folytatása látott később napvilágot, hasonló recept szerint, de azok, noha sikeresek voltak, nem tudták megismételni az alapmű bombáját.

Bazi nagy görög lagzi (My Big Fat Greek Wedding, 2002)

Tudjuk, hogy Tom Hanks remek színész, és feltehetően kényelmesen megél az így keresett vagyonából, de hogy jön ő mindenki egyik kedvenc görögös vígjátékához? Úgy, hogy feleségével, Rita Wilson színésznővel együtt ők láttak fantáziát a főszerepet is eljátszó Nia Vardalos forgatókönyvében, ezért rábíztak 5 millió dollárt, ami köztük szólva aprópénz, hogy készítse el a filmet, amiben segítségére volt Joel Zwick rendező.

A többi pedig már filmtörténelem, hiszen a kedves humorú, szellemes és intelligens vígjátékot imádták szerte a világon, így nem is csoda, hogy végül 368 millió dollárnál hagyta abba a kassza csengése, csinos jövedelmet hozva a gyártó stúdiónak és a Hanks házaspárnak.

Elveszett jelentés (Lost in translation, 2003)

Sofia Coppola színészként nem futott be nagy karriert, ám szerencsére maga is belátta ezt, és arra gondolt, megpróbálja inkább a kamera másik oldalán, mint legendás édesapja. Első játékfilmje, a Bill Murray morózus karakterére építő Elveszett jelentés rögtön berúgta az ajtót, kritikai és anyagi értelemben egyaránt.

Elveszett jelentésBill Murray és Scarlett Johansson a tokiói éjszakában

A furcsa kis film saját jogán, felmenői árnyéka nélkül repítette Sofiát a kultrendezők sorába, ráadásul busásan megtérült, hiszen 4 millió dolláros gyártási költségeire 120 milliót csinált a nagyvilág filmszínházaiban. Sokat elmond arról, mennyire meg nem jósolható a siker, hogy az Elveszett jelentés producer-gárdája nagyon aggódott amiatt, hogy a nehezen behatárolható műfajú filmet sem néző, sem kritikus nem fogja érteni. Nem így lett, bár a mű valóban sokféleképpen értelmezhető. Talán éppen ezért is olyan jó.

Parajelenségek (Paranormal Activity, 2007)

A The Blair Witch Project sokkolta a mozik közönségét 1999-ben, és csak azért nem szerepel első helyen a listán, mert 60 ezer dolláros költségvetésével éppen négyszer többe került, mint a hasonló alapokon nyugvó Paranormal Activity. Igen, a mindenkire a frászt hozó horrorfilmet 15 ezer dollárból készítették el az alkotói, és 193 milliós bevételt ért el.

Az igazsághoz tartozik, hogy a szellemi elődjének számító boszorkányos sztori 248 millió dollárt termelt, ám arányaiban mindenképpen a javarészt szobabelsőkben játszódó Parajelenségeké az elsőség.

Az ismeretlenségből előtörő Oren Peli rendező a későbbiekben mindössze egy filmet dirigált, természetesen egy misztikus horrort, ám producer-társával, Jason Blummal bebizonyították, hogy a jó horror sokkal inkább működik egy zseniális ötlettől és a zsáner profi felépítésétől, mintsem a pénztől.

Gettómilliomos (Slumdog Millionaire, 2008)

Danny Boyle jó párszor eltalálta már a tutit, gondoljunk csak Trainspottingra vagy A partra, és a Gettómilliomossal is majdnem megtízszerezte a bekerülési költségeket. 15 millió dollárba került az azóta kultusz-státuszba érett film, és 141 millióval zárta az elszámolást. És bár leszögeztük, hogy a biztos siker receptjét senki sem ismeri, ezen film kapcsán is elmondhatjuk, hogy az eredeti történet, a hozzáértő, személyes művészi kidolgozás és az egyetemesen érthető állítások sokat hozzátesznek ehhez.

Freida Pinto számára meghozta a világhírt a Gettómilliomos

Bár arra is van példa, az öncélúan puffogtatott CGI-akciók, az unalomig ismert sztorikról sokadjára lehúzott bőrök ritkán ütik át a plafont, és ha meg is térülnek az ilyen filmek, alig-alig lesznek kultfilmek vagy hangos kritikai és közönségsikerek. Ez persze, jó hír mindazoknak, akik valami eredeti ötletet dédelgetnek az elméjükben vagy az íróasztal-fiókjukban, hiszen mint látjuk, nem mindig a pénzen múlik a siker.

Whiplash (2014)

A roppant fiatal Damien Chazelle igazi sztárrendezővé avanzsált első filmje után, ami hollywoodi mércével kifejezetten alacsony, hárommillió dolláros büdzséből készült, ám Oscar- és Golden Globe-díjak garmadáját zsebelte be. Az egyértelműen a remek történetre és a zseniális színészi alakításokra épített, technikailag egyszerű film 48 millió dollárt hozott be a mozikban, ami elmarad ugyan az előzőekben említett alkotások százmilliós nagyságrendjétől, azonban a szép hosszú producer-lista tagjainak így is volt min osztozniuk. 

Érdekes, hogy egy sokkal kevésbé ismert és elismert, igazából meglehetősen olcsó szórakoztatást nyújtó film, A bűn éjszakája című pszicho-thriller a másik tagja a hárommillióból forgatott kasszasikereknek, ráadásul ez a riogató-mozi 89 millióval zárta a kasszát. Mégis a Whiplash marad sokak számára az etalon, hiszen mélyebb tartalmával, szellemiségével immár a klasszikusok között szokás emlegetni.

Széttörve (Split, 2016)

Különösen érdekes ez a film, már csak abból a szempontból is, hogy Hollywood egykori istenített fenegyerekének, M. Night Shyamalannak a nagy visszatérése az élvonalba. Pedig a Hatodik érzékkel, bombabiztosan kezdő rendezőzseni roppant látványosan indult el a lejtőn, hogy majd’ másfél évtizedig csak gagyik kerüljenek ki a kezei közül, ám a Splittel ismét bebizonyította kiéhezett rajongótáborának és világnak, hogy korai lenne még leírni.

SplitM. Night Shyamalan

Ahogy azt is bizonyította megint, hogy egy eredeti, remek alapötlet többet ér a vaskos dollárkötegeknél. A többtucat személyiséggel rendelkező sorozatgyilkos történetét a zsigerekig hatoló hangulat és James McAvoy kitűnő játéka viszi el, így a forgatásra elég volt mindössze 9 millió dollár. A könyvelés pedig végül 277 millióval zárult. És M. Night Shyamalant végre újra az A-ligában üdvözölhetjük!

Tűnj el! (Get Out, 2017)

Egy másik besorolhatatlan, afféle crossover mozi, amivel sokat kerestek a befektetők. A horror, thriller, dráma és fekete humor szokatlan keverékét adó filmben sem hittek teljes vállszélességgel a producerei, ennek ellenére elkészülhetett, hiszen a büdzséje mindössze 4,5 millió dollárra rúgott.

Amikor persze, az alkotók díjátadóról díjátadóra jártak, és számolgatták a 255 millió dollárt, amit a Tűnj el!-lel kerestek, kisimultak a ráncok a homlokukon.

A rendező, Jordan Peele, aki egyébként színészként is szép életművet tudhat maga mögött, egy csapásra az álomgyár kedvence lett, ami természetesen jobb anyagi lehetőségekkel is jár, ezért a tavaly bemutatott Us című, szintén remek második filmjét már combosabb költségvetésből forgathatta.