A davosi vezérigazgatókat elbűvölte az AI

Vegyük például Nicola Mendelsohnt, a Meta Platforms vezetőjét, aki megjegyezte, hogy „az AI mindennek a középpontjában áll”, és megjegyezte, hogy a közösségi médiavállalat AI-fejlesztései máris pozitív eredményeket hoztak a hirdetési partnereik számára. Aztán ott volt Larry Summers, az Egyesült Államok korábbi pénzügyminisztere, aki kijelentette, hogy az AI felfedezéseinek köszönhetően „a lenyűgöző technológiai lehetőségek pillanatába” léptünk, de arra is figyelmeztetett, hogy ez „a kormányok számára az gigászi kihívások pillanata”, hogy mindezt az energiát a megfelelő irányba tereljék.

Az egyik előrejelzés, amelyet Arthur Mensch, a Mistral mesterséges intelligenciával foglalkozó cég munkatársa adott, az volt, hogy a következő évben a mesterséges intelligencia a nagy nyelvi modelleken túl a „rendszerek” felé fog fejlődni, amelyek

kapcsolódnak az adatokhoz, kapcsolódnak az eszközökhöz, és képesek lesznek ténylegesen elvégezni dolgokat Ön helyett.

A Mistral jelenleg Európa egyik legizgalmasabb AI-cége, amely a Microsoft támogatásával 6 milliárd dolláros értéket ért el. Mensch azt tervezi, hogy komoly konkurenciát állít az OpenAI-nak, a nagy nyelvi AI-modellek ismert fejlesztőjének.

De melyek azok az egyéb AI-alkalmazások, amelyek megváltoztatják az iparágakat és az egész gazdaságot, ahogyan 2025. felé haladunk? Csatlakozzon hozzánk egy áttekintésért.

Pénzügyi szolgáltatások

A bankszektort Davosban a Lloyds vezérigazgatója, Charlie Nunn képviselte, aki elmondta, hogy az [AI]

lehetővé teszi számunkra, hogy megvédjük az ügyfeleket, és segítsük őket abban, hogy többet hozzanak ki a pénzügyi szolgáltatásaikból.

Valóban, a banki ügyfelek most gyorsan és zökkenőmentesen nyithatnak számlákat, hozzáférhetnek ezekhez a számlákhoz fejlett hang- és arcfelismerő szolgáltatásokkal, és bármely napszakban kérdéseket tehetnek fel a chatbotoknak, mindezt a gépi intelligencia segítségével. Ami az ügyfélvédelmi szolgáltatásokat illeti, a mesterséges intelligencia olyan hatékonysággal képes felismerni a tranzakciók szokatlan mintáit vagy a szervezetek közötti megkérdőjelezhető kapcsolatokat, amiket az embereket nem képes felismerni.

A részvénykereskedés területén a gépi tanulás alkalmazható a részvényinformációk elemzésére, a vállalati bevételek előrejelzésére és a pénzügyi kockázatok nyomon követésére. A mesterséges intelligencia rendszerek hatalmas képessége az információk átvizsgálására és elemzésére jól jön ebben az adatvezérelt törekvésben, amely gyakran függ a technikai elemzési módszerek használatától a múltbeli ár alakzatok megértéséhez.

Orvoslás

Larry Summers lelkesedéssel nyilatkozott a mesterséges intelligencia lehetséges felhasználási lehetőségeiről az orvostudományban, és nem ő az egyetlen, aki így gondolkodik. 2020-ban mesterséges intelligenciát alkalmaztak a Covid-19 vírussal való emberi érintkezés nyomon követésére és az új járványkitörések helyének előrejelzésére. Ezen túlmenően a mesterséges intelligencia egyedülálló képességekről tett tanúbizonyságot a betegek diagnosztizálásában. Amikor például néhány évvel ezelőtt a kutatók erre a célra létrehoztak egy DCNN (mély konvolúciós neurális hálózati modellt), az ugyanolyan jól teljesített a bőrbetegségek diagnosztizálásában, mint 21 okleveles bőrgyógyász. A gépek betanításához szükséges idő és költség elhalványul ahhoz képest, amennyit az orvosok képzése igényel. Nem világos, hogy a mesterséges intelligencia valóban helyettesítheti-e az emberi orvosokat, de az biztos, hogy számos feladatot hatékonyabban tudnak elvégezni, mint mi.

A mesterséges intelligencia orvosi felhasználási lehetőségei között szerepel a neurológiai rendellenességek, például az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek felfedezése, valamint a betegellátás javítása az időpontok hatékonyabb ütemezése révén.

Ellátási lánc kezelés

A vállalkozásoknak pontosan előre kell tudni jelezniük a termékeik iránti kereslet mértékét, hogy megfelelően tudják kezelni készleteiket. A mesterséges intelligencia különösen jól oldja meg ezt a feladatot. Egy tanulmány szerint a mesterséges intelligencia a szokásos ellátási lánc hibáinak 20-50%-át kiküszöböli, és az olyan nagyvállalatok, mint a Walmart, máris hasznot húznak a technológia ilyen jellegű alkalmazásából. Az AI-rendszerek képesek a készletszintek nyomon követésére, sőt a készletrendelések kezelésére és a jövőbeli készletek megtervezésére is. Mi több, aktívan tudják irányítani az ellátási láncokat, amikor a körülmények kiszámíthatatlanok.

Amikor az ellátási lánc vezetői a műveletek racionalizálásának módjait keresik, a mesterséges intelligencia képes hatalmas mennyiségű adatot átvizsgálni és megvalósítható javaslatokat készíteni. Ezek vonatkozhatnak például az erőforrások hatékony elosztására a költségek csökkentése érdekében, vagy arra, hogy automatizálásuk révén felszabadítsák az alkalmazottakat a rutinfeladatok alól. Az alkalmazottak energiáit így kifinomultabb típusú feladatokra lehet fordítani, ami növeli az általános termelékenységet.

A mesterséges intelligenciát be lehet vetni az árumozgást zavaró időjárási események elemzésére, és szükség esetén a fuvarozók átirányításában lehet segíteni. Meglátásaik segíthetnek az üzemanyagköltségek szerényen tartásában és a késések okozta károk mérséklésében. A mesterséges intelligencia technológiája képes elemezni a vállalati működést érintő másfajta kockázatokat is, például a piaci hangulat vagy a geopolitikai feszültségek változásait. Amikor mindezek elvégzésének feladata emberi vállakon nyugszik, azok a vállak könnyen elfáradhatnak, és a hibák felhalmozódnak, amelyek közül az összes váratlan költségekkel jár.

Gyártás

Bár sokan közülünk talán nem is tudják, a gyártók „cobotokat” alkalmaznak, azaz mesterséges intelligenciával rendelkező robotokat, amelyeket arra terveztek, hogy az emberi munkásokkal együttműködve dolgozzanak a műhelyekben. Ezek a gépek mindenféle dolgot el tudnak végezni, például hegesztést, ragasztást és csomagolást, méghozzá úgy, hogy a valódi munkásokat nem veszélyeztetik. Sőt, a mesterséges intelligenciával működő rendszerek időben figyelmeztetnek a munkahelyi potenciális veszélyekre, és így megelőzik a balesetek bekövetkezését.

A Világgazdasági Fórum szerint

a mesterséges intelligencia megváltoztatja a tesztelés és a minőségellenőrzés világát.

Ez kifinomult hőképfelismeréssel történik, amely azonosítja a gépeken esetlegesen keletkezett károkat, így a gyári berendezések hosszabb ideig épek maradnak, és fenntartják az optimális termelékenységi szintet.

Ezen túlmenően a mesterséges intelligencia jelentősen hozzájárulhat a termékfejlesztés területéhez. A termékkutatással és a vásárlói visszajelzésekkel kapcsolatos adatokat be lehet táplálni ezekbe a rendszerekbe, lehetővé téve számukra új és továbbfejlesztett termékek kialakítását anélkül, hogy prototípusokat kellene készíteni. A General Motors például a mesterséges intelligencia segítségével könnyű, tartós üléskonzolt tervezett elektromos járművükhöz. Elemzők szerint a gyártáshoz használt mesterséges intelligencia világpiaca 2028-ra elérheti a 20,8 milliárd dollárt.

Kockázatok

Még a lelkes Larry Summers is megemlítette, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei

nem jelentik azt, hogy minden automatikusan rendben lesz.

Az innovátoroknak és a szabályozóknak valóban alázatosnak kell maradniuk, miközben az AI-technológia körül továbbra is tombol az őrület. Az AI nem tud mindent megcsinálni, amit az ember, sőt, egyes feladatokat még rosszabbul is végez el, mint az emberek. Ennek potenciálisan káros hatásai lehetnek.

Például, bár azt hihetjük, hogy a mesterséges intelligencia teljesen objektív módon elemzi az adatokat, ez nem így van. Mivel a mesterséges intelligencia rendszereket olyan adathalmazokkal képzik ki, amelyeket olyan emberek állítanak össze, akiket saját személyes elfogultságaik befolyásolnak, ezek az elfogultságok gyakran átragadnak elektronikus tanítványaikra. Így lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek faji vagy nemi elfogultságot mutatnak következtetéseik megfogalmazásakor.

És ott van még az a lehetőség, hogy a bűnözők ezt a technológiát tisztességtelen célokra használják fel. Ilyen például az emberek hangjának klónozása, hamis személyazonosságok létrehozása, valamint a személyes adatok ellopására vagy bankszámlákhoz való hozzáférés megszerzésére szolgáló, személyre szabott adathalász e-mailek generálása. 2024. szeptemberében a mesterséges intelligencia projekteknek csak 24%-a volt biztosítva az ilyen jellegű tiltott felhasználási esetek ellen, tehát még rengeteg munka vár ránk ezen a területen.

Összegzés

Mi a helyzet azzal a lehetőséggel, hogy a mesterséges intelligenciával rendelkező robotok fellázadnak emberi gazdáik ellen, és átveszik az irányítást a bolygó felett? Bár sokan közülünk talán elhessegetik ezt az aggodalmat, Geoffrey Hinton, az AI-guru nem így tett 2023. májusában, amikor őszinte aggodalmának adott hangot ezzel kapcsolatban. Az IBM szavaival élve: „Bár ezeket az egzisztenciális veszélyeket gyakran kevésbé tekintik közvetlen veszélynek más AI-kockázatokhoz képest, továbbra is jelentősek maradnak”. A világ ugyanis még soha nem próbálkozott önállóan gondolkodó technológia integrálásával a társadalmakba. Nem tudjuk, hogy mi lesz az eredménye.

Talán inkább az a lehetőség jár az emberek fejében, hogy egy robot helyettesítheti őket a munkahelyükön. Még nem tudni, hogy ez a tendencia a munkahelyek mekkora részét érinti majd, de ha megkérdeztük volna Sander van't Noordende-t a Randstadtól Davosban, azt mondhatta volna, hogy minden olyan munkakör, „amelyben szerepel a »hivatalnok«, a »tervező« vagy a »vezetői asszisztens«”, bajba kerülhet.

Remélhetőleg a jövő innovátorai az orvostudomány, a banki szolgáltatások és a részvénykereskedés területén kellő belátással fognak rendelkezni ahhoz, hogy féket vessenek a fejlődésnek, ha az már túlmutat a hasznosságán számunkra. Addig is, ragaszkodik Arthur Mensch, „ha ma valaki nem gondolkodik a mesterséges intelligencián és azon, hogyan fogja megváltoztatni az üzletét, akkor rosszul járhat”.