A Facebook és a Google eladja az adatainkat – de mi is eladhatjuk!
TechA Facebook és a Google nagy mennyiségben kereskedik digitális személyes adatainkkal. De mi lenne, ha kiiktatva őket, a felhasználó saját maga bocsáthatná áruba ezeket? Dickens regénybe illő történet, amikor valaki annyira szegény, hogy a saját szerveit adja el - jó esetben csak halála után használják fel azokat. Napjainkban azonban sokkal nagyobb port ver fel a nagy technológiai cégek adatkezelési - adat kereskedési gyakorlata. Szinte hetente érkezik futószalagon egy újabb botrány arról, hogy a Facebook vagy a Google miként kereskedik adatainkkal. Több száz milliárd dolláros üzletté vált ez mára. A felhasználók dühösen tiltakoznak minden ilyen esetben. Igaz, hogy ingyen használják a technológiai cégek netes szolgáltatásait, s ezért akár elismerik ezt, akár nem, adataikkal fizetnek, de az adatkezelés és -kereskedelem ma még nagyon ingoványos terület.
Gregory Barber, a wired.com című szaklap újságírója gondolt egy nagyot és kipróbálta, hogy mi van akkor, ha ő, saját maga próbálja meg eladni digitális adatait, kikapcsolva a multikat.
Az ötlet Facebook legutóbbi botránya kapcsán jutott eszébe. Tavaly szeptemberben ő is benne volt abban a 90 millió felhasználóban, akit átmenetileg kizártak fiókjából, így elege lett a közösségi oldalból és elhatározta, hogy törli profilját. Előtte azonban megpróbált saját maga is némi profitot is csinálni abból, amiből a multik milliárdokat keresnek - a saját adataiból.
Abból indult ki, hogy ha profilja, adatai már úgyis a marketing cégek és politikai propagandisták adatbázisaiban, más alkalmazásokban szerepelnek, miért ne kereshetne velük ő is egy kis pénzt? Így elhatározta, hogy személyes adatait a kripto-deviza piacon próbálja meg eladni.
Ahogy egyre szaporodnak a nagy tech-cégek adatkezelési botrányai néhány kisebb cég stratégiát váltott - az adatkereskedelem új hullámát indítva el ezzel.
Olyan üzleti modellt alakítottak ki, amelyben a felhasználó úgymond “megőrizheti” az adatai feletti rendelkezés tényleges lehetőségét, viszont különböző applikációk révén részesedést kínálnak neki az adatkereskedelemből származó profitból.Ilyen cég például a Solid, amelyet Tim Berners-Lee az internet egyik alapító atyja hozott létre. Az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználónak, hogy kontrollálja, milyen más cégek férhetnek hozzá adataihoz. Egy másik ilyen projekt az Ocean Protocol amely egy tulajdonképpen egy decentralizált tőzsdée, ahol a magánszemélyek adataikkal kereskedhetnek - közvetlenül adhatják el azokat a mesterséges intelligenciát (AI) kereskedelmi célokra használó cégeknek. Ezek mellett persze van egy csomó más ilyen-olyan alkalmazás is, amely igyekszik korán beszállni a gyümölcsözőnek ígérkező bizniszbe. Ha valaki regisztrál egy ilyen applikációba, akkor közvetlenül megkeresik az adatkereskedők és kriptodevizát kínálnak az információkért: bankszámla- és kártya tranzakciók, korábbi orvosi kezelések, vagy akár a lakás okos termosztátjának beállítása - mind hasznosak számukra.
A felhasználó dönti el, hogy kinek és mit ad el. A tranzakció a blockchain (blokklánc) technológiával történik, ami a vevők szerint ideális erre a célra, hiszen egyrészt megőrzi az adatok és a tranzakciók titkosságát egyaránt.
Gregory Barber először a Datum nevű alkalmazásba regisztrált. Eladta nekik GPD koordinátáit, cserébe kapott 1 DAT-ot, egy olyen kriptodevizát, amelyet az Ethereum nevű blokklánc rendszerben lehet használni. Aztán ráment a Doc.ai nevű oldalra, ahol szinte mindenféle személyes adattal lehet kereskedni: a felírt receptektől kezdve a mikrobiológiai vizsgálatok eredményééig. Itt kapott 1 NRN-t. Feliratkozott egy allergia vizsgálatra és megígérte, hogy azonnal jelez, ha csak egyet is tüsszent. A regisztrációhoz kellett egy selfie, a helyadatok és az Iphone Apple Healthe adatai.
A következő állomás a Wibson volt. Itt a Facebookon található önéletrajzi adatokat, valamint a Strava nevű nyomkövető, tracking szoftver által tárolt adatokat kínálta fel Barber. Nyomban akadt is egy érdeklődő, az argentin bejegyzésű Big Data Analytics kínált értük 46 WIB-et, az alkalmazás saját kriptodevizáját. A Wibsont 2017-ben Mat Travizano alapította, aki egy olyan cég alapító-vezérigazgatója, amely a mesterséges intelligenciát használja fogyasztói trendek elemzésére. Ehhez már korábban is vásárolt felhasználói adatokat adatbrókerektől, aztán gondolt egyet: miért ne vehetne információkat közvetlenül a felhasználóktól? Ez logikusnak tűnik, de ebben a bizniszben a mennyiség nagyon fontos kérdés. A Facebook számára azért fontosak az adataink, mert olyan nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, amelyből részletes adatbázisokat lehet összeállítani. Travizano becslései szerint ahhoz, hogy a Wibson adatbázisai hasonlóan jók legyenk több millió felhasználóra van szükség - eladókból és vevőkből. A projekt korai fázisban van, jelenleg mindössze néhány ezer eladó és kevesebb, mint egy tucat vevő szerepel az applikációban.
A Wibson célja az, hogy olyan piac jöjjön létre, amelyen a felhasználók olyan kritikus mennyisége gyűlik össze, hogy az általuk eladásra kínált adatokból (bankszámlák, GPD kordináták, közösségi média adatok, vásárlási szokások) kirajzolódjon egy olyan kép, amely alapján jó közelítéssel meg lehet majd becsülni, hogy a jövőben mit vásárolnak, hogyan fogyasztanak. Egy ilyen adatbázis a marketingesek álma. Hogy ne tudják esetleg hamis adatokkal átverni, felvette a kapcsolatot a bankokkal és a telekom cégekkel, visszaigazolást kér a vásárolt adatokról. A Wibson pontosan ugyanazt csinálja, mint a Facebook és a Google: nyomon követi a neten hagyott adatainkat, hogy minél részletesebb személyiségprofilt állítson össze rólunk. A nagy különbség az, hogy itt - legalábbis az ígéret ez -, kontrolálhatjuk adatainkat. Minden adat személyes, egészen addig, míg úgy nem döntünk, hogy piacra dobjuk őket.
A wired.com újságírója jó két hétig foglalkozott azzal, hogy különböző cégeknek bitről bitre eladja személyes digitális adatait, aztán belefáradt az egészbe. Önmagunk adatbrókerének lenni fárasztó dolog.
A projektbe úgy vágott bele, hogy majd végre a saját kezébe veszi a sorsa (digitális adatai) feletti ellenőrzést. E helyett végtelenül belebonyolódott abba, hogy kinek milyen adatát adta el és a végén már otthon hagyta a telefonját, amikor futni ment és elrejtette a telefonszámát a Facebook elől is.
Úgy döntött, hogy ideje kiszállni. Az eredmény: 162 WIB, 1 DAT, O NRN. Összesen 3 dollárcent értékben.