Több országban arcfelismerő kamerarendszerekkel követik a fertőzöttek mozgását

A dél-koreai Pucshon városában januártól egy kísérleti projekt keretein belül mesterséges intelligencia által működtetett arcfelismerő rendszerrel fogják lekövetni a fertőzött személyek mozgását, azokat az embereket, akiknek esetleg átadhatták a vírust, valamint azt is, hogy viselnek-e maszkot vagy sem. Az algoritmus közel tizenegyezer térfigyelő- és biztonsági kamera felvételeit fogja kielemezni, amely hatalmas terhet vesz le a kontaktkutató csoportok válláról, így azok hatékonyabban és pontosabban tudnak dolgozni majd. A mesterséges intelligencia segítségével mindössze öt-tíz percbe telik feltérképezni tíz fertőzött tevékenységét, ez jelenleg egy beteg esetében fél-egy órát is igénybe vehet.

Mi lesz a kontaktkutatásra gyűjtött adatokkal?

Emellett még egy lényeges akadályt is áthidal az új rendszer: a kutatóknak nagyban kell támaszkodniuk a vizsgált személyek vallomásaira arról, hogy merre jártak és kikkel érintkeztek és ez lehetőséget ad arra, hogy esetenként ne a teljes igazságot árulják el.

Dél-Korea egyébként alapvetően eddig is elég agresszív high-tech kontaktkutatást folytatott, melynek keretein belül bankkártya tranzakciók és a mobiltelefonok helymeghatározása alapján próbálták feltérképezni a fertőzöttek mozgását, ez azonban még nagyszámú emberi erőforrást vett igénybe.

Az új rendszer kapcsán sok emberjogi aktivista és politikus fejezte ki aggodalmát, szerintük ugyanis a kormány nem csak a vírus elleni küzdelem folyamán fogja használni a projekt során begyűjtött adatokat.

„A kormány terve, hogy a járványt indokként használva Nagy Testvérré váljon egy teljesen autoriter gondolat” – mondta egyikük, George Orwell 1984 című klasszikusára utalva.

A döntéshozók ezzel szemben kiemelték, a rendszer használatába a jogszabályok szerint bele kell egyezniük a fertőzötteknek, valamint a felvételeken szereplő, de a nem vizsgált személyek arca ki lesz cenzúrázva. Ez annak tudatában, miszerint az algoritmus körvonalak és ruházat alapján is képes beazonosítani az embereket, elég csekély vigaszt nyújt az aggodalmaskodóknak.

Öngyilkosságok megakadályozására is használják

Dél-Koreában egyébként nem ez az egyetlen terület, ahol arcfelismerő rendszerrel képesek akár életeket is menteni, többek közt öngyilkossági kísérletek beazonosítására is alkalmazzák. A mesterséges intelligencia több tízezer órányi videófelvétel tanulmányozása után képes arra, hogy felismerje az emberek érzelmeit arcvonásaikból és ezek alapján riasztani az illetékes hatóságokat.

Ezt a módszert főként hidak esetében alkalmazzák, ami nem meglepő, tekintve, hogy a Han-folyó mentén évente közel ötszáz öngyilkossági kísérlet történik, a riasztások száma pedig 2020-ban harminc százalékkal megnőtt. A megnövekedett esetszámnak is van a koronavírushoz kapcsolódó vonatkozása, ugyanis az áldozatok többsége húsz-harmincas éveiben járó fiatal, akik a járvány miatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

Aggodalmak a technológia körül

Habár az arcfelismerő rendszerek nem új keletűek – elég csak okostelefonjainkra gondolni –, piacuk a járvány során jelentősen növekedett: a 2020-as 3,8 milliárdról 2021-re 4,5 milliárd dollárra. Ez többek között a kormányzati felhasználásuk elterjedésével is magyarázható. A rengeteg előny mellett, melyet a technológia kínál, bírálói sok kritikát is megfogalmaznak vele kapcsolatban.

Az algoritmus egyébként biometria segítségével térképezi fel a személyek arcát, majd azok kulcsjegyei alapján egy „arcaláírást” készít róluk, ami egy matematikai formula. Ezt aztán összehasonlítja egy adatbázissal, amely jogosítvány, személyigazolvány, vagy bűnügyi nyilvántartási fotókból áll.

A legfőbb aggodalom a technológiát érintő szabályozások hiánya miatt merül fel, ez a terület még a tövényalkotók számára is viszonylag új, azonban egyre inkább törekednek a megfelelő regulációk bevezetésére. Egyes amerikai tanulmányok arra is rámutattak, hogy az algoritmus a színesbőrűeket kevésbé pontosan tudja beazonosítani, ezáltal nagyobb az esély arra, hogy tévedjen.

A kutatások szerint ez leginkább az afroamerikai nőket érintő probléma. Abban az esetben, ha téved az algoritmus előfordulhat, hogy ártatlan embereket tartóztatnak le a hatóságok, vagy éppen olyan helyen tartanak házkutatást, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne.

Nem utolsósorban pedig az a tudat, hogy az állam minden pillanatban megfigyelhet, kevés embernek imponál. „Nagyon invazív, a társadalomnak és az emberi szabadságjogoknak okozott potenciális kár messze meghaladja a vele járó előnyöket” – mondta a technológiáról a Fight for the Future aktivista csoport vezetője, Evan Greer.

Nem egyedülálló a dél-koreai gyakorlat

A Dél-Koreában tesztelésre váró rendszer a legmodernebbek közé tartozik, azonban a világ más országaiban is használnak ehhez hasonlót – akár már a járvány első hulláma óta –, ezekből kiderül, hogy alkalmazása igen sokoldalú.

- Oroszországban például 2020 tavasza óta térfigyelő- és biztonsági kamerákkal összehangolt arcfelismerő algoritmussal ellenőrzik, hogy az emberek betartják-e a kötelező karantént. Moszkvában számoltak be olyan esetről is, amikor valaki csak a szemetet vitte le, azonban pár perc múlva már az ajtaján kopogtattak a hatóságok, amiért megsértette a karanténra vonatkozó szabályokat.

- Lengyelországban erre egy külön telefonos alkalmazást fejlesztettek, melynek keretein belül véletlenszerű időpontokban kell magukról és lakásukról fényképet küldeniük az elzárt személyeknek, emellett a telefon helymeghatározási adatai alapján is ellenőrizni tudják, valóban otthon tartózkodik-e a vizsgált személy.

- Japán szinte Dél-Koreával egy időben jelentette be, hogy arcfelismerő digitális oltási igazolást vezet be, ami meggátolja annak a lehetőségét, hogy valaki hamis igazolvány felmutatással vehesse igénybe az oltottak számára elérhető szolgáltatások.

 - Az Egyesült Államok több államában az iskolák lettek az első számú intézmények, ahol arcfelismerős azonosítást vezettek be a járvány során. Ennek a későbbiekben is fontos szerepe lehet, akár az iskolai lövöldözések megelőzésénél, vagy azon személyek kiszűrésére, akik alapvetően nem tartózkodhatnának az oktatási intézmények területein.

Az igazi „Nagy Testvér”

 Kínában már a koronavírus-járvány előtt is magas szinten működtek az ilyen jellegű megfigyelő rendszerek, azonban a pandémiás időszak a fejlettebb technológiák tesztelésére kiváló lehetőséget nyújtott az államnak. Peking nem titkolt ambíciója, hogy 2030-ra az ország a világ első számú mesterséges intelligencia szuperhatalmává váljon. Ettől tulajdonképpen nem sok választja el jelenleg sem, mára már csak nüansznyi különbségek vannak a nyugati és kínai technológiák között.

Ennek fontosságát gyakran hangsúlyozzák amerikai szakértők is, mivel az új hidegháború egyik központi harcszíntere lehet a mesterséges intelligencia területe.

Előrejelzések szerint pár éven belül olyan kifejlett és jól kiépített lesz a kínai rendszer, hogy pillanatok alatt bárkiről, aki belép valamely közterületre, megtudható személyazonossága, sőt még mobiltelefonjáról, vagy bármilyen erre alkalmas eszközről küldött üzeneteire is fény derülhet.

Járulékos megfigyelések?

A járvány elején a rendszer egyből működésbe lépett: az algoritmus egy színkód alapján azonosította a személyeket, piros, sárga, vagy zöld besorolást kaptak, attól függően, hogy fertőzöttek, gyaníthatóan fertőzöttek, vagy nem jelentenek veszélyt. Ez a későbbiekben könnyedén átalakítható politikai ellenfelek kiszűrésére, ahol a színkódos besorolás a politikai preferenciákat jelölheti.

A legújabb technológiákat az ujgurok által lakott Hszincsiang tartományban tesztelték, az ország ezen régióját kvázi laborként használják a rendszer tökéletesítésének érdekében.

Az ujguroktól vérmintákat, DNS-minták, sőt még hangmintákat is vettek a járvány elleni védekezés jegyében, melyet aztán az algoritmus adatbázisának frissítésére és tökéletesítésére használtak, így most már arra is képes a rendszer, hogy az etnikumra jellemző jegyek alapján azonosítsa az ujgurokat.

Ennek ellenére jelenség pozitív oldala felett sem szabad szemet hunyni.

A folyamatos megfigyelés következtében sokkal hatékonyabban zajlik például az eltűnt személyek, vagy elhagyott tárgyak, bőröndök felkutatása, valamint a terroristákat is könnyebben és hamarabb le tudják leplezni. Emellett különleges, veszélyhelyzeti jelzést is bevezettek, melynek során meghatározott módon kell integetni a kamera felé, ha valaki segítséget kérne, ekkor az algoritmus ezt felismeri és azon nyomban riasztja a hatóságokat.