DIGITÁLIS ELMARADÁSBAN A HAZAI KIS- ÉS KÖZEPES CÉGEK

Tech2018. ápr 22.Növekedés.hu

A technológiai fejlődést ki kell használni a kis- és közepes cégeknek, élniük kell a digitalizáció adta lehetőségekkel, hiszen ezáltal fokozhatják értékteremtésüket, versenyképességüket és profitjukat – nyilatkozták egybehangzóan iparági szakértők a növekedés.hu-nak.  Bőven fejlődniük kell ezen a téren a magyar cégeknek. A kis és közepes vállalatoknak (kkv-k) az a része, amelyik nem fektet digitalizációba a tapasztalat szerint elbukik a versenytársakkal szemben. Éppen ezért a kkv-k digitális átállásának egyik legfontosabb követelménye a korszerű módszerek és naprakész információk megismerése, összegyűjtése. A tapasztalat azt mutatja, azok a vállalatok, amelyek hajlamosak a modern kommunikációs csatornák használatára, közülük 40 százalék mégsem megfelelően használja például a közösségi média, vagy a felhőalapú szolgáltatások adta lehetőséget. Ezért számukra a folyamatos képzés, a hajlandóság a digitális transzformációhoz, a felzárkózáshoz elengedhetetlen – mondta a növekedés.hu-nak Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója. Hozzátette: tudomásul kell vennünk, hogy a digitális világ folyamatosan bővül, hiszen ha tudomást veszünk róla, ha nem, az életünk részét képezi az 5G hálózat, a Blockchain technológia, a 3D nyomtatás, az e-kereskedelem, a robotika és a virtuális valóság. Ezért nagy a kis és közepes cégeken a felelősség, hiszen igen nagy arányban járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. A kkv-k adják a hazai GDP bővülésének 54,4 százalékát, számuk tavaly meghaladta az 520 ezret és 1,8 millió embernek adtak munkát.    A szakértőtől lapunk azt is megtudta, hogy a technológiai fejlődés által indukált digitalizáció egy olyan lehetőség a hazai vállalatok kezében is, amit értékteremtésre használhatnak. Ugyanakkor a jelenség a már említett lemaradás veszélyét is magában hordozza. „A kkv-k számára különösen nehéz, hogy a szükséges szakképzett munkaerőt és pénzügyi forrásokat előteremtsék. Ahhoz, hogy elinduljanak a digitálissá válás útján, első lépésként digitális érettségüket és egyéb – e téren tapasztalható – hiányosságaikat tanácsos felmérniük, hogy mihamarabb meghatározhassák a szükséges fejlődési irányokat. Ez tehát egy lehetőség most a felzárkózásban, kitörésben számukra” – mondta Sere Péter. Úgy véli, van hová fejlődni, hiszen elszomorító jelenség a mai világban, hogy a kkv-k felének még honlapja sincs. Jó hír viszont, hogy a digitálisan elmaradottabbak 40 százaléka legalább már tervbe vette, hogy fejleszteni szeretne digitálisan a közeljövőben.   Lapunk azon kérdésére, hogy kell-e aggódnunk a kkv-k digitalizációs elmaradásával kapcsolatban, a szakértő nemmel válaszolt. Indokláskép elmondta, a kormányzat éppen ezért indított digitális felzárkóztatási programokat, az uniós és a hazai források és a nemzeti infokommunikációs stratégia is segíti a versenyképesség növelését.   A teljes digitális átalakulás számos, egymásra épülő mérföldkövekből álló folyamat, amely minden szervezet és iparág esetében eltérő lépésekből áll. A szolgáltatóiparban tevékenykedők például gyorsabban, az építőipari cégek lassabban teszik meg ezeket a lépéseket.  Úgy tűnik, az első lépés a legnehezebb a magyar kkv-k számára. Ebben egyet ért  kollégájával Mátrai Gábor, a Bell Research stratégiai tanácsadója is. Azon kérésünkre, hogy mi okozhatja a digitális lemaradást, elmondta: a háttérben valószínűleg az áll, hogy a kkv-k nem rendelkezne kellő és modern infokommuniációs megoldások ismeretével. Ezt bizonyítja, hogy felmérésük szerint a digitalizációt a hazai vállalkozók csupán 10 százaléka tartja fontosnak. Mint mondta, a kutatásaik alapján megállapítható, hogy a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az új ügyfelek elérése, illetve a versenyképesség növelése jelenti. Ennek ellenére nem érdeklődnek intenzíven a korszerű IKT-eszközök és alkalmazások iránt, és gyakran megszokásból vonakodnak azok bevonásától a napi szintű ügymenetbe. „Az ICT2017 jelentésünkből látható, hogy ennek megfelelően sok hazai kkv a digitális technológiák integrációja terén egyelőre jóval az európai átlag alatt van”.   Ezt mutatja, hogy az Európai Unió országai közül hazánk e téren az utolsó harmadban helyezkedik el a szlovákok után és a lengyelek előtt.  A legnagyobb ellentmondás tehát éppen az, hogy miközben minden kkv-k számára nagyon fontos a hatékonyságnövelés és a versenyképesség, addig a digitalizáció kérdése csupán minimális résznek fontos. Pedig nélküle nem lehet sikeres a működés, ami ráhatással van az első két célra is. B.G.A.

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.