DIGITÁLIS ELMARADÁSBAN A HAZAI KIS- ÉS KÖZEPES CÉGEK
TechA technológiai fejlődést ki kell használni a kis- és közepes cégeknek, élniük kell a digitalizáció adta lehetőségekkel, hiszen ezáltal fokozhatják értékteremtésüket, versenyképességüket és profitjukat – nyilatkozták egybehangzóan iparági szakértők a növekedés.hu-nak. Bőven fejlődniük kell ezen a téren a magyar cégeknek.
A kis és közepes vállalatoknak (kkv-k) az a része, amelyik nem fektet digitalizációba a tapasztalat szerint elbukik a versenytársakkal szemben. Éppen ezért a kkv-k digitális átállásának egyik legfontosabb követelménye a korszerű módszerek és naprakész információk megismerése, összegyűjtése. A tapasztalat azt mutatja, azok a vállalatok, amelyek hajlamosak a modern kommunikációs csatornák használatára, közülük 40 százalék mégsem megfelelően használja például a közösségi média, vagy a felhőalapú szolgáltatások adta lehetőséget. Ezért számukra a folyamatos képzés, a hajlandóság a digitális transzformációhoz, a felzárkózáshoz elengedhetetlen – mondta a növekedés.hu-nak Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója. Hozzátette: tudomásul kell vennünk, hogy a digitális világ folyamatosan bővül, hiszen ha tudomást veszünk róla, ha nem, az életünk részét képezi az 5G hálózat, a Blockchain technológia, a 3D nyomtatás, az e-kereskedelem, a robotika és a virtuális valóság. Ezért nagy a kis és közepes cégeken a felelősség, hiszen igen nagy arányban járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez.
A kkv-k adják a hazai GDP bővülésének 54,4 százalékát, számuk tavaly meghaladta az 520 ezret és 1,8 millió embernek adtak munkát.
A szakértőtől lapunk azt is megtudta, hogy a technológiai fejlődés által indukált digitalizáció egy olyan lehetőség a hazai vállalatok kezében is, amit értékteremtésre használhatnak. Ugyanakkor a jelenség a már említett lemaradás veszélyét is magában hordozza. „A kkv-k számára különösen nehéz, hogy a szükséges szakképzett munkaerőt és pénzügyi forrásokat előteremtsék. Ahhoz, hogy elinduljanak a digitálissá válás útján, első lépésként digitális érettségüket és egyéb – e téren tapasztalható – hiányosságaikat tanácsos felmérniük, hogy mihamarabb meghatározhassák a szükséges fejlődési irányokat. Ez tehát egy lehetőség most a felzárkózásban, kitörésben számukra” – mondta Sere Péter. Úgy véli, van hová fejlődni, hiszen elszomorító jelenség a mai világban, hogy a kkv-k felének még honlapja sincs. Jó hír viszont, hogy a digitálisan elmaradottabbak 40 százaléka legalább már tervbe vette, hogy fejleszteni szeretne digitálisan a közeljövőben.
Lapunk azon kérdésére, hogy kell-e aggódnunk a kkv-k digitalizációs elmaradásával kapcsolatban, a szakértő nemmel válaszolt. Indokláskép elmondta, a kormányzat éppen ezért indított digitális felzárkóztatási programokat, az uniós és a hazai források és a nemzeti infokommunikációs stratégia is segíti a versenyképesség növelését.
A teljes digitális átalakulás számos, egymásra épülő mérföldkövekből álló folyamat, amely minden szervezet és iparág esetében eltérő lépésekből áll.
A szolgáltatóiparban tevékenykedők például gyorsabban, az építőipari cégek lassabban teszik meg ezeket a lépéseket. Úgy tűnik, az első lépés a legnehezebb a magyar kkv-k számára.
Ebben egyet ért kollégájával Mátrai Gábor, a Bell Research stratégiai tanácsadója is. Azon kérésünkre, hogy mi okozhatja a digitális lemaradást, elmondta: a háttérben valószínűleg az áll, hogy a kkv-k nem rendelkezne kellő és modern infokommuniációs megoldások ismeretével. Ezt bizonyítja, hogy felmérésük szerint a digitalizációt a hazai vállalkozók csupán 10 százaléka tartja fontosnak. Mint mondta, a kutatásaik alapján megállapítható, hogy a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az új ügyfelek elérése, illetve a versenyképesség növelése jelenti. Ennek ellenére nem érdeklődnek intenzíven a korszerű IKT-eszközök és alkalmazások iránt, és gyakran megszokásból vonakodnak azok bevonásától a napi szintű ügymenetbe. „Az ICT2017 jelentésünkből látható, hogy ennek megfelelően sok hazai kkv a digitális technológiák integrációja terén egyelőre jóval az európai átlag alatt van”.
Ezt mutatja, hogy az Európai Unió országai közül hazánk e téren az utolsó harmadban helyezkedik el a szlovákok után és a lengyelek előtt. A legnagyobb ellentmondás tehát éppen az, hogy miközben minden kkv-k számára nagyon fontos a hatékonyságnövelés és a versenyképesség, addig a digitalizáció kérdése csupán minimális résznek fontos. Pedig nélküle nem lehet sikeres a működés, ami ráhatással van az első két célra is.
B.G.A.
