Digitális lemaradásban Budapest
TechA Boston Consulting Group (BCG) Intelligent Cities Index 2026 jelentése szerint Budapest az 57. helyen végzett a 61 nagyvárost vizsgáló digitális felkészültségi rangsorban, ezzel az európai mezőny végére szorulva. A tanulmány alacsony innovációs szintet és forráshiányt jelöl meg okként, miközben a globális élmezőnyt London, Dubai és New York vezeti.
A neves amerikai szaktanácsadó csoport, a Boston Consulting Group (BCG) érdekes elemzést adott közre júliusban. (BCG’s Intelligent Cities Index 2026).
A tanulmányban 61 nagyváros digitális felkészültségét vizsgálták meg több szempont szerint. A szempontok között szereltek a különböző lehetőségek és azok használatának elterjedtsége is. Arra is kíváncsiak voltak, hogy például hol tartanak a városok a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásában, mennyire sikerült megkönnyíteni a városlakók, látogatók és vállalkozók életét az MI segítségével.
A különböző vizsgált mutatók alapján egy indexet alkottak meg, ez az „intelligens város index”, és ennek értéke alapján rangsort állítottak fel. A vizsgált városok között 20 európait, 12 amerikait, 17 ázsiai-csendes-óceánit és 12 közel-keletit és észak-afrikait találunk. A rangsor elején csupán két európai város van: London és Amszterdam. London az első, követi Dubai, New York City és Washington. Amszterdam az 5. helyen van, Berlin a 6., Bécs a 12., Koppenhága a 13., Stockholm a 17., Zürich a 18., és München a 19. helyre került. Párizst csak a 31., Rómát a 40. helyen találjuk.\
A V4-es városok közül csak Varsó és Budapest szerepel a listán. Varsó a 47., Budapest csaknem a lista legvégén, az 57. helyen van. Budapest után már nincs is európai város.
Csak Johannesburgot (Dél-Afrika), Casablancát (Marokkó), Kairót (Egyiptom) és Lagost (Nigéria) előzzük meg. A maximálisan elérhető 85 pontból Budapest csak 48-at kapott. Jellemző például, hogy a különböző digitalizációs lehetőségeket, közöttük az elérhető applikációkat, kevesen használják. A felhasználók inkább a fiatalok, a 35 éven aluliak közül kerülnek ki. A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy egy városnak az előrelépéshez vibráló innovációs ökoszisztémát kell kiépítenie, bátorítva a vállalkozószellemű cégeket és megoldásokat keresőket, és forrásokat is kell szánnia az MI infrastruktúrájának és tudáshátterének létrehozására.
Az elemzés szerint Budapest éppen ezeken a területeken van gyenge pozícióban: kevés az innovatív új cég és alacsony a finanszírozás. A szerzők szerint a digitális előrelépés növelné az életminőséget és új üzleti lehetőségeket teremtene. Az előrelépéshez azonban általában szükség van egy megalapozott „intelligens város stratégiára”, amely tartalmazza és időben ütemezi a feladatokat, kijelöli a felelősöket és hozzárendeli a feladatokhoz a forrásokat.
A folyamat sikeréhez egymással együttműködő, innovációs ökoszisztémát alkotó vállalkozószellemű cégekre és jelentős szakmai felkészültségre is szükség van. A szakmai felkészültség a városvezetés szintjén is követelmény.
A jó hír viszont az, hogy Budapest egyáltalán bekerült a vizsgált városok közé.
