Ezért nem megy a digitális átalakulás a kkv-knál
TechNem állnak jól a hazai kkv-k a digitalizáció szempontjából, mindössze 10-20 százalékra tehető azon cégek aránya, amelyek elmondhatják magukról, hogy az utóbbi időben valóban előreléptek – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Ságodi Attila, a KPMG vezetési tanácsadásáért felelős partnere.
Egyre több hazai cég ismeri fel a digitális transzformáció fontosságát, de még mindig nagy a lemaradásunk a többi európai országhoz képest.Nehéz egyébként a digitalizációt számszerűsíteni, mert a cégek sokszor úgy gondolják: ha beszereztek néhány új laptopot, számviteli programot, vagy fejlettebb eszközök segítségével látják el a menedzsmentet információkkal, akkor ezzel máris eleget tettek a digitális átállás követelményeinek – szögezte le Ságodi Attila.
Ságodi Attila
Hiába van azonban külön megoldásuk a számlázási rendszer átalakítására, a könyvelés digitalizációjára vagy akár a vállalatirányításra, ha ezek az elemek nem alkotnak egységes egészet és nem változtatják meg a vállalati kultúra egészét.
Amennyiben a cég vezetése nem rendeli alá a teljes üzletmenetét a digitális átalakulásnak, akkor a folyamatok továbbra is bonyolultak és munkaerő-igényesek maradnak, miközben mindenki erőforráshiányra panaszkodik.Paradox módon az üzleti transzformáció fő kerékkötői nem külső tényezők, hanem sokszor épp cégen belül találhatók meg. Az új struktúrák új alapkövetelményeket támasztanak az alkalmazottakkal szemben, sőt, a digitalizáció egyesek munkáját feleslegessé is teheti. – Sajnos gyakran találkozunk azzal a szemlélettel, hogy a cégvezető végül nem vállalja fel a konfliktust, és nem, vagy nem teljes mértékben használja ki az innovatív megoldások előnyeit – fejtegette a KPMG tanácsadó partnere. Pedig ezek számos valódi előnyt kínálnak a vállalkozások számára: pontosabb, naprakészebb adatokra tudják alapozni a működésüket, egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak a folyamatok, jóval kisebb lesz a hiba vagy a késés esélye, javul a szolgáltatások és termékek minősége, miközben csökkennek a költségek. Az elhatározáshoz azonban arra is szükség van, hogy a vállalatvezető rendelkezzen üzleti vízióval, higgyen a jövőben, és ne csak technológiai beruházásban gondolkodjon, hanem üzleti transzformációban is. Igaz, a vállalati működés digitalizálásába, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsadásba való beruházás költsége milliós nagyságrendű lehet, de a gazdasági környezet most különösen támogató e tekintetben, hiszen évek óta töretlen a konjunktúra. A kkv-k esetében különösen a háttérterületek munkájának automatizálása, valamint a fogyasztói igények pontosabb felmérése, jobb megértése, ezáltal a testre szabott termékfejlesztés terén van komoly létjogosultsága a digitalizációnak – vélekedett Ságodi Attila. Hazánkban nemcsak a kkv-szektorban, de a nagyvállalatoknál is szükség van a digitális kultúraváltásra a vezetői módszerekben. A digitalizáció már egyre jobban áthatja a működésüket, de ott is sokszor az “okos” eszközök, alkalmazások használatában merül ki, és nem helyezik teljesen digitális alapokra a cég szinte minden létező üzleti folyamatát, nem történik meg a szervezeti racionalizálás. – Pedig a digitalizáció nem cél, hanem eszköz a vállalatok kezében, a cégvezetőknek továbbra is arra kell válaszolniuk, hogy miként tudnak hatékonyan működni, hogyan tudják jól elérni a fogyasztóikat, vagy megtartani a dolgozóikat – mondta Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a tanácsadó cég sajtóbeszélgetésén. A vállalatvezetők körében végzett felmérésükből kiderült, hogy a cégek a változó fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást tekintik a legfontosabb kihívásnak, és épp a digitalizáció segíthet az ügyfelek jobb megismerésében.
Hazánk mégis lemaradásban van ezen a téren, amint azt az Európai Unió Digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) is mutatja. A 28 uniós tagállam között Magyarország a 23. helyen áll, vagyis csupán öt országot előzünk meg.Különösen nagy a lemaradásunk a vállalati működés digitalizációja, a digitális technológiák integráltsága területén, e tekintetben hazánk csak a 25. helyet szerezte meg. Pedig az új üzleti modell révén hatékonyabban és kevesebb költséggel működhetne a vállalat. Komoly kihívást jelent még a cégek számára a megfelelő szakemberek hiánya is, ami a társaság vezérigazgatók körében végzett felmérése szerint a cégek kétharmadánál vált a fejlődés gátjává. – Hiába vannak ugyanis innovációs befektetések egy vállalatnál, ha nincsenek emberek, akik végrehajtják azokat. Ugyancsak a humánerőforrás fontosságáról beszélt Dános Pál, a KPMG ingatlan-tanácsadásért felelős igazgatója. – Aki jól érzi magát, az jobban is dolgozik – jegyezte meg annak kapcsán, hogy nem mindegy, hogyan alakítják ki az irodaterületeket, milyenek a munkakörülmények. Ám a digitális átalakulás sokkal lassabban zajlik az építőiparban, mint például a szolgáltató szektorban. Vannak azonban már előremutató elemek: a folyamat elején a tervezést különféle szoftverek, a végpontot jelentő értékesítést pedig internetes keresőszolgáltatások segítik. Ugyanakkor ma még nem túl nagy a kereslet a szenzorokkal felszerelt épület (például a villany csak akkor gyullad ki, ha arra jár valaki) és az üzemeltetés okos megoldásai iránt, mert a vásárlók – hiába a takarékos működés – egyelőre drágának találják ezeket. Jó hír viszont, hogy az egészségügy digitalizációja terén hazánk nincs különösebben lemaradva régiós versenytársaihoz képest. A megoldásoknak ezen a területen is fogyasztócentrikus megközelítésre, adatfeldolgozásra és elemzésre, valamint a digitális eszközök használatára kell irányulniuk – mondta el Kohanecz Margó, a KPMG egészségügyi szektorért felelős igazgatója. Miután 2030-ra Európában 34 százalék fölé emelkedik a 64 év felettiek száma, és a világban 13 millió orvos fog hiányozni az ellátásból, ezért egyre inkább prioritássá válik az egészségben eltöltött évek számának növelése. Ezen a területen azok az applikációk lehetnek hasznosak, amelyek segítenek eldönteni, hogy egy adott baleset vagy betegség esetén hova forduljunk: elég a háziorvoshoz menni, vagy a sürgősségi osztályra küldenek, netán megnyugtatnak, hogy nincs ezzel semmi tennivaló. A tervezett dél-budai centrumkórház is erőteljesen épül majd a digitalizációra.
