Most akkor tényleg megveszi az állam a Telekomot?

Tech2018. dec 5.Növekedés.hu

Komolyan vehető a Telekom felvásárlásáról szóló piaci pletyka? És ha igen, milyen célok állhatnak az ajánlattétel mögött? A Prémium Kategóriában Túrós-Bense Levente Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjével értékelte a tőzsdei hírt, mely néhány nap alatt régen nem látott magasságba lökte a Telekom árfolyamát. Piaci hírek szerint a Magyar Telekomban többségi tulajdonrésszel rendelkező Deutsche Telekom vételi ajánlatot kapott a hazai távközlési társaságban fennálló 59,21 százalékos részesedésére. A kétmilliárd euróról szóló ajánlat hírére a Telekom árfolyama néhány nap alatt több mint 10 százalékot emelkedett – ezzel megtörve a hónapok óta tartó negatív tendenciát. Bár a társaság működésében több jelentős kockázat is azonosítható – a Digi esetleges mobilpiaci belépésétől a jövőre várható, költséges frekvenciavásárlási tenderekig –, a Telekom legutóbbi negyedéves gyorsjelentése alapvetően pozitív képet mutat, így az ajánlattevő sikeres adásvétel után jó üzleti lehetőségekhez juthat. Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a jelenlegi információkból még nem derül ki, pontosan ki tett ajánlatot, így három különböző érdekeltről is röppentek föl pletykák. Az utóbbi napokban hírbe hozták többek között a Telenort nemrég megvásároló cseh PPF befektetési csoportot, de a szakértő szerint inkább a Konzum-Opus vagy a magyar állam sejthető a háttérben. Ezek közül az előbbi jelenleg még egyesülés alatt áll, és a folyamat lezárulta után is legfeljebb 1,5 milliárd eurós tőkeértékű társaság jöhet létre – mely valószínűtlen, hogy kétmilliárdos ajánlatot tudott volna tenni. Az első valószínűség-számítás szerint tehát az állam tűnik a legesélyesebb „befutónak”, ám ez esetben is felvetődhetnek komoly aggályok; a nagy összegű kiadás jelentősen megterhelné például az államadósságot, melynek kompenzálását nem olyan egyszerű megoldani. Az ajánlattevő személye mellett a hírrel kapcsolatos másik nagy talány, hogy pontosan mi tartozik bele a kétmilliárd euróba. Amennyiben az ajánlat csak a Deutsche Telekom 59,21 százalékos részesedésére vonatkozik, az a társaság kapitalizációjánál 158 százalékkal magasabb árat jelentene, azonban ha a Telekom egészét becsülték kétmilliárd euróra, még az is 53 százalékkal haladja meg a vállalat részvényeinek értékét. Miró József kiemelte: mivel a Telekom eladósodottsága az utóbbi időben jelentősen csökkent, és hitel/EBITDA aránya is kifejezetten jónak számít, valószínű, hogy a kétmilliárd euróban a vételár és a hitelkiváltás lehet benne, melyhez még hozzá adódik a könyv szerinti érték alapján meghatározott kivásárlási ajánlat. A Telekom felvásárlásával kapcsolatos pletyka hatására rögtön felütötték fejüket a különböző piaci spekulációk, melyek már az adásvétel mögötti lehetséges okokat feszegetik. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint, ha az állam áll az ajánlat mögött, a szektorra vonatkozó szabályok módosításával könnyen lefaraghatja a társaság megszerzésének költségeit. A Telekomot érinti például az évi hétmilliárd forintos közműadó és a 25 milliárdos távközlési különadó, melyek mérséklése vagy eltörlése hamar jelentős lökést adna a társaságnak. Az Erste elemzője szerint ugyanakkor a szektoradó beépült a szolgáltatók percdíjaiba, így ha eltörölnék, az a versenytársaknak ugyanúgy kedvezne, s az árverseny nagyon hamar kompenzálná a teher kieséséből származó előnyt. Miró József az adók módosítása helyett inkább a jövőre esedékes frekvenciapályázatnál lát lehetőséget az állami beavatkozásra. A szolgáltatók üzleti stratégiáját nagymértékben befolyásoló, jelentős anyagi ráfordításokkal járó 5G-s frekvenciatendert 2020 végéig az unió egész területén le kell bonyolítani, s előfordulhat, hogy a Telekom felvásárlását követően az állam a társaság számára kedvezőbb feltételeket szabna a pályáztatásnál. Az Erste elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai piacon a közeljövőben fokozódni fog a verseny, így nem mindegy, hogy egy nagy értékű beruházásnál „merre lejt a pálya”. A Digi az Invitellel együttműködve hamarosan a távközlési piac egészére kiterjesztené szolgáltatásait, a Vodafone pedig felvásárolta a UPC-t, s ezzel jelentősen növelte részesedését a szektoron belül. Míg korábban itthon kizárólag a Telekom nyújtott minden területre kiterjedő távközlési szolgáltatást, most hirtelen két új vetélytárs is megjelenik, melyekkel szemben nagy versenyelőnyt jelenthetne egy sikeres 5G-s frekvenciapályázat.  

A műsor az alábbi linken érhető el:

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.