Most akkor tényleg megveszi az állam a Telekomot?

Komolyan vehető a Telekom felvásárlásáról szóló piaci pletyka? És ha igen, milyen célok állhatnak az ajánlattétel mögött? A Prémium Kategóriában Túrós-Bense Levente Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjével értékelte a tőzsdei hírt, mely néhány nap alatt régen nem látott magasságba lökte a Telekom árfolyamát. Piaci hírek szerint a Magyar Telekomban többségi tulajdonrésszel rendelkező Deutsche Telekom vételi ajánlatot kapott a hazai távközlési társaságban fennálló 59,21 százalékos részesedésére. A kétmilliárd euróról szóló ajánlat hírére a Telekom árfolyama néhány nap alatt több mint 10 százalékot emelkedett – ezzel megtörve a hónapok óta tartó negatív tendenciát. Bár a társaság működésében több jelentős kockázat is azonosítható – a Digi esetleges mobilpiaci belépésétől a jövőre várható, költséges frekvenciavásárlási tenderekig –, a Telekom legutóbbi negyedéves gyorsjelentése alapvetően pozitív képet mutat, így az ajánlattevő sikeres adásvétel után jó üzleti lehetőségekhez juthat. Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a jelenlegi információkból még nem derül ki, pontosan ki tett ajánlatot, így három különböző érdekeltről is röppentek föl pletykák. Az utóbbi napokban hírbe hozták többek között a Telenort nemrég megvásároló cseh PPF befektetési csoportot, de a szakértő szerint inkább a Konzum-Opus vagy a magyar állam sejthető a háttérben. Ezek közül az előbbi jelenleg még egyesülés alatt áll, és a folyamat lezárulta után is legfeljebb 1,5 milliárd eurós tőkeértékű társaság jöhet létre – mely valószínűtlen, hogy kétmilliárdos ajánlatot tudott volna tenni. Az első valószínűség-számítás szerint tehát az állam tűnik a legesélyesebb „befutónak”, ám ez esetben is felvetődhetnek komoly aggályok; a nagy összegű kiadás jelentősen megterhelné például az államadósságot, melynek kompenzálását nem olyan egyszerű megoldani. Az ajánlattevő személye mellett a hírrel kapcsolatos másik nagy talány, hogy pontosan mi tartozik bele a kétmilliárd euróba. Amennyiben az ajánlat csak a Deutsche Telekom 59,21 százalékos részesedésére vonatkozik, az a társaság kapitalizációjánál 158 százalékkal magasabb árat jelentene, azonban ha a Telekom egészét becsülték kétmilliárd euróra, még az is 53 százalékkal haladja meg a vállalat részvényeinek értékét. Miró József kiemelte: mivel a Telekom eladósodottsága az utóbbi időben jelentősen csökkent, és hitel/EBITDA aránya is kifejezetten jónak számít, valószínű, hogy a kétmilliárd euróban a vételár és a hitelkiváltás lehet benne, melyhez még hozzá adódik a könyv szerinti érték alapján meghatározott kivásárlási ajánlat. A Telekom felvásárlásával kapcsolatos pletyka hatására rögtön felütötték fejüket a különböző piaci spekulációk, melyek már az adásvétel mögötti lehetséges okokat feszegetik. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint, ha az állam áll az ajánlat mögött, a szektorra vonatkozó szabályok módosításával könnyen lefaraghatja a társaság megszerzésének költségeit. A Telekomot érinti például az évi hétmilliárd forintos közműadó és a 25 milliárdos távközlési különadó, melyek mérséklése vagy eltörlése hamar jelentős lökést adna a társaságnak. Az Erste elemzője szerint ugyanakkor a szektoradó beépült a szolgáltatók percdíjaiba, így ha eltörölnék, az a versenytársaknak ugyanúgy kedvezne, s az árverseny nagyon hamar kompenzálná a teher kieséséből származó előnyt. Miró József az adók módosítása helyett inkább a jövőre esedékes frekvenciapályázatnál lát lehetőséget az állami beavatkozásra. A szolgáltatók üzleti stratégiáját nagymértékben befolyásoló, jelentős anyagi ráfordításokkal járó 5G-s frekvenciatendert 2020 végéig az unió egész területén le kell bonyolítani, s előfordulhat, hogy a Telekom felvásárlását követően az állam a társaság számára kedvezőbb feltételeket szabna a pályáztatásnál. Az Erste elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai piacon a közeljövőben fokozódni fog a verseny, így nem mindegy, hogy egy nagy értékű beruházásnál „merre lejt a pálya”. A Digi az Invitellel együttműködve hamarosan a távközlési piac egészére kiterjesztené szolgáltatásait, a Vodafone pedig felvásárolta a UPC-t, s ezzel jelentősen növelte részesedését a szektoron belül. Míg korábban itthon kizárólag a Telekom nyújtott minden területre kiterjedő távközlési szolgáltatást, most hirtelen két új vetélytárs is megjelenik, melyekkel szemben nagy versenyelőnyt jelenthetne egy sikeres 5G-s frekvenciapályázat.