Hogyan profitálhatunk a globális chiphiányból?

Pénzügy2021. okt. 8.Harsányi Péter
A rovat támogatója:

Miró Józsefet, az Erste Befektetési Zrt. szenior stratégáját kérdeztük a globális chiphiány hátteréről, illetve arról, hogy milyen részvények teljesíthetnek jól a jelenlegi környezetben.

Jelentős chiphiány alakult ki a piacon az elmúlt egy év során, amely elsősorban a múlt év végétől vált fájdalmassá a termelők és a felhasználók számára egyaránt – mutatott rá Miró József. Az Erste Befektetési Zrt. vezető stratégája szerint ezt jól mutatja a DDR3 és DDR4 memóriachipek árának alakulása is. Például az utóbbi 8 Gb-os verziójának ára a 2020 szeptemberi, 2,58 dolláros mélypontról, közel duplázódott idén márciusra.

Augusztus óta viszont újra csökkenő trendet láthatunk mindkét termék piacán. Ez ugyanakkor ne tévesszen meg senkit, a chiphiány továbbra is fennáll. Számos termék nehezen vagy egyáltalán nem szerezhető be – fejtette ki Miró.

Például az AMD priorizálja termékpalettáját, s elsősorban a leginkább kelendő Radeon GPU-kat gyártja számítógépes játékosok számára, miközben a kriptovaluta bányászatra használt GPU eladás nem túl jelentős a cég életében.

Az AMD ugyanis nem rendelkezik saját gyártókapacitással, a Taiwan Semiconductor-nak mint szilíciumlapka gyártónak, s más chipkészítő és tesztelő cégekhez helyezi ki a CPU, GPU és SoC termelést (CPU=Central Processing Unit vagy processzor; GPU= Graphic Processing Unit vagy grafikai processzor; SoC=system on chip, speciális Integrált Áramkör, úgynevezett egylapkás rendszer, amelyeket tipikusan mobiltelefonokban használnak).

A fenti rövid leírás csak egy rövid bepillantást nyújt az igencsak szerteágazó, bonyolult üzleti vonalakra, amelyeket a beszerzési lánc sérülése súlyosan érinthet, hiszen egy kiegyensúlyozott beszállítói, vevői rendszerről van szó.

Azzal a kis szépséghibával, hogy az ellátási láncban szereplő cégek, egyenként képtelenek felmérni a piac változásait. Hiszen az éppen adott rendelésállomány nem feltétlenül tükrözi a piaci folyamatokat – mondta el Miró József.

Egy felhasználó ugyanis általában jóval többet rendel az aktuális szükségleténél. Mivel relatíve olcsó tételről van szó, a gyártási folyamat fél évet is igénybe vehet a megrendeléstől kezdve, s ráadásul a technológia, Moore törvénye szerint másfél évente megváltozik. (Moore törvénye: a legolcsóbb integrált áramköri elem integráltsága 18 hónap alatt megduplázódik. Ez az állítás az elmúlt 60 évben igaznak bizonyult.)

S itt kezdődik a baj az Erste stratégája szerint. Annak ellenére, hogy multimilliárd dolláros üzletekről, beruházásokról kell dönteni, kevés és nem feltétlenül jó adat áll rendelkezésre a piacról.

Mindeközben például ahhoz, hogy egy szilícium „öntöde”-i beruházás megtérüljön, közel 80 százalékos kapacitáskihasználtsággal kell működnie felépülő gyárnak.

Ráadásul 18-24 hónap és általában 2-4 milliárd dolláros beruházás szükségeltetik egy új gyártókapacitás üzembeállításához. Ebből következik, hogy a cégek általában későn kezdik meg a beruházásaikat, amikor már a feszültségek kialakulnak a piacon.

Így eleve egy ciklikus iparágról beszélhetünk, ahol egy ciklus jellemzően 3-5 évig tart.

Miért alakult ki a mostani chiphiány? Az egyszerű és egyértelmű válasz, „mert a kereslet meghaladta a kínálatot”.  A cinizmust félretéve a válasz picit bonyolultabb Miró szerint.

Míg 2018-ban a szektor 468,8 milliárd dolláros rekord árbevételt ért el, addig 2019-ben 12 százalékkal 412,3 milliárd dollárra csökkent az árbevétel.

Ráadásul a SIA (Semiconductor Industry Association) a járvány kitörésekor csak egy enyhe növekedést prognosztizált 2020-ra, s így ennek megfelelően kevés beruházás indult meg.

A tényleges növekedés ezzel szemben 26 százalék lett, amelyet idén egy 25 százalékos növekedés követhet, s így az iparág 551 milliárd bevételt érhet el szemben a korábban becsült 527 milliárddal.

A mögöttes okokat ismerjük: a jegybankok és kormányok sikeres, a járvány negatív hatásait elimináló intézkedései. A felfutó home office másfelől megnövelte a mobil elektronikai cikkek iránti keresletet. Ide lehet sorolni még az 5G telefónia és a gépjárművek iránti kereslet megugrását is.

Így mintegy 3,5 év után a ciklus újra csúcsra szaladt. A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy a most és jövőre épülő 20-20 új gyártókapacitásnak köszönhetően, a jövő év második felére enyhülhetnek a piaci feszültségek, s 2023-ra helyreállhat a rend a chip piacon.

Milyen részvényt vegyünk?

Mostanra beárazódtak a piacon ezek a változások, de lehet még találni olyan részvényeket, amelyek tudnak profitálni a fentebb vázolt trendből.

Ilyen például a Broadcom, amely árbevételének 72 százalékát félvezető eszközök értékesítéséből szerzi, míg a maradék 28 százalék infrastruktúra megoldások (szoftverek) eladásából jön.

Az idén közel négyszerező eredménye jelentősen növeli a készpénzállományát, amely lehetőséget nyújt számára, hogy akár még idén felvásárolja készpénzből és hitelből a SAS Institute mesterséges intelligenciát is alkalmazó statisztikai szoftver fejlesztő céget.

Ezzel a mintegy 15 milliárd dolláros üzemi eredményét 2 milliárd dollárral fejelné meg.

Ráadásul a 2021-es és 2022-es 17 és 16 körüli P/E (részvényárfolyam / egy részvényre jutó nyereség) rátája alacsonyabb, mint a szektortársak átlaga, amely rendre 22-es és 18-as értéket mutatnak.  

A másik izgalmas cég a sógoroknál jegyzett AT&S lehet, amely most épít szubsztrát és IC gyárat, Malajziában, 1,7 milliárd eurós beruházás keretében.

Az új üzem 2022 első negyedévében kezdheti meg a termelést, de a teljes kapacitást csak 2022 negyedik negyedévében éri el. A szubsztrát az a lapka, amire a processzort építik (integrált áramköri lemez), s csak az csatlakozik a számítógép alkatrészekhez.

Ez alapvetően egy alacsony árrésű üzlet. A nagy CPU, GPU gyártók az elmúlt években sakkban tartották ezeket a gyártókat, s csak alacsony jövedelmezőséget biztosítottak nekik. Emiatt a szubzstrát gyártók óvatosak lettek a beruházásokkal, amely végül azt eredményezte, hogy a kereslet enyhén meghaladja a kapacitásokat, amely 115 millió négyzet láb (10.7 négyzetméter).

A jelenlegi beruházási tervek alapján, a kapacitás 150 millió, míg a kereslet 180 millió négyzetláb körül alakulhat 2025-ben. Így a magasabb szubsztrát árakon és komplexebb IC gyártáson keresztül, emelkedhet az AT&T jövedelme és jövedelmezősége. Ez pedig kedvezően hat a vállalat részvényárfolyamára is.