Rejtett budapesti látnivalók, amelyekről az útikönyvek hallgatnak

Alkimista labor a Várban

A régi idők alkimistái, amig Mária Terézia nem tiltotta be a tevékenységüket főleg az aranycsinálásról váltak hírhedté, bár sokuk még ennél is ambiciózusabb volt, hisz voltak, akik az örök élet titkáról is le akarták rántani a leplet.

Hogy miként nézhetett ki a laborjuk, ahol „csodát akartak” tenni azt személyesen is megnézhetjük, ha felkeressük a Budai Várban a Patikamúzeumot.

Mándl-ház

Aki alaposan szemügyre veszi a budai rakpartot annak fel fog tűnni, hogy van egy épület, amely szinte már komikusan keskeny. Mintha egy rajzfilmből pottyant volna a Duna partjára, nem messze az Erzsébet-híd budai hídfőjétől. A szélessége alig több hat méternél. Budán a történelmi épületek közt ennél keskenyebbet nem találhatunk.

A mélysége is csak valamivel 15 méter felett van. 

Külsőre szinte Amszterdam historikus épületeit idézi. Eredetileg az 1890-es években épült, úgy hogy aztán az 1930-as években kapott egy kis bővítést: a tetőtér ekkor lett beépítve. 

A vörös téglás Mandl-ház a Döbrentei utca felől (forrás: GoogleMaps)

Egy régi kor mementoja

Miután a fővárosban kiépült a csatornarendszer a barokk épületekben feleslegessé váltak a kutak, ezért jó részüket elbontották. Ritka kivételek egyike a Vitkovics utca 12-es szám alatt álló ház, amelynek az udvarában a vörös márványkút átvészelte az évszázadokat.

Gólyavár

Eredetileg a Műszaki Egyetem hallgatóinak építették még az 1800-as évek végén. A nevét onnan kapta, hogy eleinte itt zajlott több olyan előadás is, amely az első éves hallgatóknak vagyis a gólyáknak szólt.

Az a szóbeszéd járja, hogy az átadása idején ennél nagyobb előadóterem nem is volt az országban.

Több mint félezer diák fért be. A Múzeum körúti Trefort-kertben található épület egy időben nyomdaként működött. 

(Forrás: golyavar.hu)

Károlyi–Csekonics Palotaegyüttes

A Palotanegyedben könnyű elsétálni mellette. Bár a Múzeum utcai homlokzat szépen mutat, nem tűnik ki különösebben és még csak nem is igazán sejteti, hogy a falak micsoda úri pompát rejtenek. Pedig a belső tereit tekintve ez a főváros egyik legszebb palotája. 

Elég csak a feszített textilekkel díszitett falakra, vagy a hársfából és tölgyből faragott impozáns körlépcsőre vetni egy pillantást. 

Az épület tervezői nem akárkik voltak: az a Ferdinand Fellner és Herman Helmer dolgozott rajta, akiknek a Vígszínházat és a Szegedi Nemzeti Színházat is köszönhetjük. 

Forrás: Facebook

Népligeti víztorony

A századforduló környékén divat volt a víztornyokat mutatósra tervezni. Elég csak a margitszigetire vagy a siófokira gondolni. A népligeti nem tartozik az ismertebbek közé, pedig a kialakítása ennek is igazán érdekes: úgy fest mintha egy vadászkastély tornya lenne. 

Nem sokkal azután épült meg, hogy 1892-ben a környéken nagy kolerajárvány söpört végig.

A tragédia után sürgős lett, hogy a helyieket végre tiszta ivóvizzel lássák el.

Kapisztory-ház

A budai Vízivárosban a Dunához közel könnyű kiszúrni az igazán régi épületeket, mivel ezek rendszerint az utcaszint alatt kezdődnek, a belépéshez kisebb lépcsőkön le kell hozzájuk menni.

Az egyik ilyen a Kapisztory-ház a Fő utcában, amelynek az alapja még a XV. századból származik.

Mint annyi más épület Budán az 1686-os ostrom idején ez is súlyosan megrongálódott. Mai arculatát - amelyet a XIX. század elején nyert el - egy Dankó András nevű építőmesternek köszönheti.

Bőv tíz éve kapott egy felújítást az épület, emiatt a korábbi sárga szín helyett fehér lett a külseje.

Budapest ezerarcú város és az ismert látnivalók mellett érdemes ellátogatni a cikkben szereplő kisebb reflektorfényt kapó látnivalókhoz is. Amennyiben így teszünk miért ne készítenénk magunkról egy szelfit ennek pedig stílusos eszköze lehet egy vintage szelfigép. Egy új szolgáltatás, a szelfigép bérlés segítségével ez mostmár könnyedén megvalósíthetó. 

A cikk fizetett linket tartalmaz.

X