Tényleg veszélyben a Velencei-tó? - fényképes riport a helyszínről

A mögöttünk álló időszakban sorra jöttek a rossz hírek a Velencei-tóról. Mi is elmentünk tehát Magyarország harmadik legnagyobb állóvizéhez, hogy megnézzük, milyen most a súlyos vízhiány sújtotta tó.

Nem új a Velencei-tó problémája

Ezen a nyáron ugyan súlyos viharok tépázták meg Európát,azonban ezeket a viharokat aszály, szárazság előzte meg Magyarországon is,Ehhez kapcsolódik hazánk egyik, ha nem a legsúlyosabb megoldandó ökológiai problémája, méghozzá a Velencei-tó súlyos vízszint csökkenése.

Kiszáradt nádas a Velencei-tavon

Ha egészen pontosak akarunk lenni,a tó mostani alacsony vízállásának okai egészen a tavalyi csapadékhiányos évre vezetnek vissza. Valójában már akkor megindult az a folyamat: ez idén nyáron csúcsosodott ki a tartósan határérték alatti vízállásban, és a fellépő oxigénhiány miatti tömeges halpusztulásban.

Ez a kisebbfajta ökológiai katasztrófa persze nem annyira újkeletű, a történelem során többször is majdnem teljesen eltűnt a tó, és az elmúlt évtizedekben is megéltünk már hasonló eseményeket. Egyszer 1993-ban, amikor még a mostaninál is súlyosabb helyzet állt elő, illetve egyszer 2005-ben, akkor rövidebb és enyhébb volt a vízszint csökkenés.

Minimum alatti a vízszint

A Velencei-tó egyébként eleve sekély vizű. A Vízügy vízszintszabályozási protokollja szerint ilyenkor, tehát júliusban a minimum vízszint 130-140 cm között kellene legyen, míg az optimális vízszint 150 és 160 cm között.

Júliusban a minimum vízszint 130-140 cm között kellene legyen, míg az optimális vízszint 150 és 160 cm között; Forrás: vizugy.hu

Ehhez képest a Vízügy Agárdon lévő vízmércéje arról tanúskodik, hogy 2021. 07. 24-én szombaton a vízállás 87 centiméteren alakult, magyarul alig haladta meg az optimális vízállás felét. És ez nem egy friss jelenség, sajnos a Vízügy honlapján szereplő adatok szerint az elmúlt egy hónapban folyamatosan ilyen extrém alacsony vízállásokat mértek, sőt míg egy enyhén romló tendencia is megfigyelhető, amin szemmel láthatóan az elmúlt hetek brutális özönvízszerű esőzései sem segítettek.

A Velencei-tó vízszintjének alakulása 2021. 07. 03. és 2021. 07. 24. között; Forrás: vizugy.hu

Nyári idill Agárdon

De lássuk mi is a helyzet a helyszínen.

Pénetken megérkezve először nem éreztünk semmit azokból a problémákból, amiktől hetek óta hangos a sajtó. A nyár elfeküdt a nyaralók között húzódó szűk kis utcákon. A kertekben gyerekek játszottak a felfújt medence körül, miközben egy fiatal pár épp fürdő matraccal és strandtáskával a kezükben vágott át a partot a főúttól elvágó vasúti síneken.

Beérve a városba, az állomáson sokan várták a vonatot, ők épp haza készültek a tóról, miközben az utánpótlás épp most pakolt le a szállásokon.

Szinte festői, ahogy a csónak ringatózott a tükrén, itt nem érződött, hogy bármi baj volna

A parton szerencsére a haltetemeknek már nyoma sincs, sikeresek voltak a kármentő munkálatok. A víz ránézésre tiszta, azonban fürdőzőket tényleg alig lehet látni.

Fürdőzőket tényleg nem nagyon látni sehol

Több strandot bezártak

Hiába tűnik jónak a víz, a valóságban gondok akadnak a minőségével, így strandokat zártak ideiglenesen be. Ennek mi is utánajártunk a helyszínen, és sajnos azt tapasztaltuk, hogy a hírek igazak: valóban nem lehet fürdeni sem a Velence Resort&Spa Hotel strandján, sem az agárdi Napsugár Strandon, sem a Drótszamár Park és Kemping strandján, sem pedig a gárdonyi Tini Strandon. Ez utóbbin egyébként néhányan a tiltás ellenére is bemennek a vízbe, éppúgy, ahogy az agárdi Holdfény Sétányon is jópáran - szemmel láthatóan jókedvűen -lubickoltak a tóban az önkormányzat által kihelyezett ’’Fürdeni Tilos’’ táblákat figyelmen kívül hagyva.

A strandoknál rendszerint az mondták, hogy várhatóan nemsokára újra megvizsgálják a víz minőségét, és reményeik szerint akár napokon belül ismét kinyithatnak.

Összességében a fürdő-turizmus tényleg komoly mélyütést szenvedett a Velencei-tónál. Érdekesség, hogy ettől függetlenül elég sokan voltak a parton.

Lemenő nap a móló végén: egy helyi zenekar adott koncertet, amire jelentős hallgatóság összegyűlt

Biciklizés és borozás fürdés helyett

A turisták egy része a fürdés helyett így inkább biciklivel kerüli meg a tavat, sokan pedig a borvidék pincészeteit látogatja meg, vagy éppen a környék látnivalóit járja be, például ellátogatnak a szomszédos Székesfehérvárra, vagy megnézik Martonvásáron a Brunszvik-kastélyt.

Nem minden strand zárt be

Egyébként meg kell jegyezni, hogy nem minden strand van zárva a tó mellett. A velencei Korzó homokos strandján most is lehet fürdeni, és rengetegen élnek is ezzel a lehetőséggel.Még a kora esti órákban is voltak a parton, tele voltak a Korzó vendéglátóhelyei. Itt alig érződött, hogy bármi baj is volna,  de a víz szintje itt is nagyon alacsony.

A velencei Korzón még a kora esti órákban is voltak a strandon

A velencei Korzó homokos strandján most is lehet fürdeni

Van aki bizakodik

Persze ez másképp van a tó többi részén. Megkérdeztünk néhány büfést Agárdon, ahol szemmel láthatóan nagyobb problémákat okoz a strandok bezárása. Egy részük nagyon negatívan látta a helyzetet: szerintük az idei szezon számukra akár végzetes is lehet, azonban nem mindenki ilyen borúlátó. Abban mindegyikük egyetértett, hogy amikor megjelentek a haltetemek a parton, hirtelen visszaesett a kereslet, ám azóta elkezdett helyreállni a forgalom. Így többen úgy vélik, ha tényleg újra tudnak nyitni a strandok, akkor akár jól is alakulhat az augusztus, és megmenekülhet a szezon.

Mesterséges sziget Agárd mellett

Foglalásból nincs hiány

Hogy megtudjuk, mire számíthatnak a vendéglátósok, megnéztük, hogy állnak a foglalások a 2021. 07. 26. és 2021. 08. 01. közötti hétre a tóparti településeken. Ehhez az egyik legnagyobb hazai szállásfoglaló weboldal kínálatát böngésztük át, ahol azt tapasztaltuk, hogy Agárd településen csak egyetlen szálláson volt még szabad szoba a vizsgált hétre, Gárdonyban két helyen volt még lehetőség foglalni, míg Velencén mindösszesen három szálláshelyen maradt kivehető hely. Ez alapján egyelőre nincs gond, a szálláshelyek túlnyomó többsége le van foglalva, így várhatóan turistákból nem lesz hiány a Velencei-tónál, ami az éttermek, lángososok, halsütők, gyrososok számára is reményteli lehet.

Lesújtó helyzet a madárrezervátumban

Egy szó, mint száz, a turizmus várhatóan nem fog beszakadni idén a tónál, azonban ezen jócskán túlmutat a probléma, annak ugyanis ökológiai vonatkozása is van, sőt az ökológiai vonatkozása az igazán fontos. A városi strandokon is érződött, hogy alacsony a vízszint, azonban ott szemre nem tűnt igazán tragikusnak a helyzet, épp ezért elmentünk tehát a Velencei-tavi madárrezervátum területére, ahol egy kilátóból megnéztük, milyen állapotban van a nádas.

A kiszáradt Velencei-tavi madárrezervátum

Itt sajnos lesújtó kép fogadott minket. A nád maga ugyan egyelőre rendben van, azonban a víz gyakorlatilag teljesen eltűnt a tónak erről a részéről. Itt-ott vannak még tocsogók, azonban többnyire csak a felrepedezett tófenék látható ott, ahol megszakad a növényzet. Lehangoló a látvány, itt érzi át igazán az ember, hogy baj van.

A kiszáradt Velencei-tavi madárrezervátum

A kiszáradt Velencei-tavi madárrezervátum

A tó a Bence-hegyről

A nap végén, hogy kicsit feledjük az iménti látványt felmentünk a Bence-hegyi kilátóba, ahonnan végig tekintve a nádasok szabdalta víztükrön szinte idillikusnak tűnt a Velencei-tó, ez a gyönyörű és csodálatos természeti kincsünk, ami most segítségre szorul, és a mi feladatunk, hogy megmentsük, azért, hogy ha majd az unokáink is felmennek a Bence-hegyre ők is elgyönyörködhessenek a tó nyugati partján alábukó nap látványában.

A Bence-hegyi kilátó

Panoráma a Bence-hegyről

Nem tűnhet el

Összességében tehát valóban van baj a Velencei-tónál, ami a turizmust rövid távon ugyan még nem, vagy csak enyhén, hosszú távon viszont jelentősen fenyegeti, ám az élővilágot és a természeti egyensúlyt már most komolyan veszélyezteti ez a krízis. Persze lehet azt mondani, hogy ez a tó természetes életciklusának a része, azonban mivel a hazai állóvizek túlnyomó többsége mesterséges, ráadásul a folyószabályozások negatív mellékhatása miatt megszűntek a madárvilágnak otthont adó időszakos alföldi állóvizek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy ilyen jelentős természetes tavunk akár csak időszakosan is jelentősen zsugorodjon, vagy eltűnjön.

Panoráma a Bence-hegyről

Van megoldás

Felesleges a felelősöket keresni, mert a valóság az, hogy nincsenek, hiszen már a 90-es, sőt a 70-es években is bajok voltak a tóval, tehát nem újkeletű a probléma, ehelyett inkább a megoldásra kell koncentrálnunk.

Rövid távon a Székesfehérvár melletti karsztvíz tározókból az Antall-kormány által épített vezetéken keresztül fogják várhatóan pótolni a tó vizét, azonban ez hosszú távon nem megoldás, mert a tározó állandó lecsapolása a megyeszékhely vízellátását veszélyeztetné.

Jobb, és hosszabb távú alternatívát kínál a Császár-víz állandó vízfolyás mentén lévő két tározó, a Zámolyi tározó és a Pátkai tározó felújítása és használhatóvá tétele. A Császár-víz a legjelentősebb és az egyetlen, amelyik állandó a tó vízutánpótlását biztosító vízfolyások közül. Ennek mentén alakították ki a ’70-es években a fenti két víztározót, pont azért, hogy aszályos nyarakon fel lehessen tölteni az őszi és tavaszi nagy esőzések után a bennük felfogott vízből a Velencei-tavat. Sajnos azonban ezeknek az állapota már a ’90-es évekre használhatatlan szintűre romlott, és most is olyan magas a vizük klorofill tartalma, hogy nem lehet utántölteni belőlük a tavat, ráadásul elég víz sincs bennük, alig félig van a vízszintjük.

A fenti térképen látható a Császár-víz és a két említett víztározó; Forrás: vizugy.hu

Ennek a két víztározónak a rekonstrukciója tehát mindenképp fontos és hasznos lenne a tó szempontjából.

A tó, és a tározók optimális vízszintje; Forrás: vizugy.hu

Emellett egy átfogó és hosszútávú megoldásra is szükség van, hasonlóhoz, mint a Hajdúság víz problémáit a jövőben megoldó, már kivitelezés alatt álló Civaqua terv, tehát ki kell építeni egy olyan komplex rendszert, ami minden körülmények között biztosítani tudja a Velencei-tó vízszintjét anélkül, hogy veszélyeztetné a környező települések vízellátását akkor is, ha az éghajlatváltozás miatt még aszályosabbak lesznek a nyarak.

Egyelőre úgy tűnik, a szándék minden szereplő oldaláról megvan a helyzet jobbá tételére. Remélhetőleg ez a jövőben is így marad, és a Velencei-tó vízproblémái hosszú távon is megoldódnak majd.