A bérelhető farmer lesz a jövő divata?
Vállalkozás
Mekkora jelentősége van a divatiparnak a világgazdaságban? Mennyire fenntartható és mekkora a társadalmi jelentősége az ágazatnak? Miért olyan környezetszennyező a ruhagyártás? A divatipar legégetőbb kérdéseire keresik a választ a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Környezetgazdasági Szakosztályának "Bérelhető farmer a jövő ruházata" című podcast adásában.
Az adás során Edőcsény Klára, a Budapesti Corvinus Egyetem alumnája (volt hallgatója) és Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Menedzsment és Környezetgazdasági tanszékének egyetemi docense, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának titkára körbejárták a fashion ágazat gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait.
A podcast során többek közt az is kiderül, hogy a divatipar teljes globális volumene 3 000 milliárd amerikai dollárt tesz ki, ami a világ GDP-jének 2 százalékát szolgáltatja; eközben több mint 65 millió főnek ad munkát, akiknek a háromnegyede nő.
Mint a beszélgetés közben elhangzik csak az Egyesült Államokban 10,5 milló tonna textil hulladék keletkezik. Ha mindez nem lenne elég, a textilipar vízigénye is elképesztően magas a gyapot termesztés következtében. Egy kilogramm pamut előállításához 10 köbméter víz szükséges, az ágazat pedig világszinten összesen 79 milliárd köbméter vizet használ fel évente. Azonban hiába kevésbé vízigényes mint a pamut, a műszálas textil is komoly problémákat okoz, ide sorolható a mikrómüanyag kibocsátás is. Összességében maga a textilhulladék is környezetszennyező, és az iparág karbon kibocsátása sem elhanyagolható, hiszen a teljes globális kibocsátás 2-8 százalékáért felel.
A környezeti hatásai mellett az ágazat társadalmi szerepe is megkérdőjelezhető. Ennek oka, hogy a textilgyártás esetében nagy az iparág olcsó munkaerejű országokba való kiszervezésének mértéke, ahol nagyon alacsony bért fizetve, extraprofitra tesznek szert a vállalatok, miközben ezekből a bérekből a munkavállalóknak nem lehet normálisan megélni, mindez ráadásul rendre rosz munkakörülményekkel társul.
Eközben a gazdasági fenntarthartóság oldaláról a bevétel koncentráció nagyon nagy, az iparági profit 97 százaléka 20 vállalat kezébe összpontosul, ráadásul torz az import – export arány Európában. Háromszoros az import, az exporthoz képest. Emiatt pedig erősödik a tiltakozás az európai gyártok részéről.
A teljes adás megtekinthető az alábbi videóban, az MKT csatornáján:
