Friss adatok mutatják: ennyivel javítja a cégek hatékonyságát a mesterséges intelligencia

A gyógyszeripar és az egészségipar tudott eddig a legtöbbet profitálni a mesterséges intelligencia (AI) használatából, miközben a foglalkoztatottságra nem hatott negatívan az AI használata – többek között ez derül ki abból a részletes tanulmányból, amely a mesterséges intelligencia hatását vizsgálja a hazai vállalatok termelékenységére és foglalkoztatására vonatkozóan.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára készülő felmérés eddigi eredményeit ismertették a Mesterséges Intelligencia gazdasági és biztonságpolitikai hatásáról rendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya rendezett ezen a héten.

A szakmai fórumon azt vették górcső alá, hogy az országos adatbázisból kiindulva a hazai vállalatok termelékenységét és foglalkoztatását hogyan változtatta meg a mesterséges intelligencia.

Mekkora az AI hatása a termelékenységre?

Lits Benedek, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza kiemelte, hogy a hazai kkv-k erősen lemaradtak az AI alkalmazása tekintetében a tavalyi adatok szerint. 

Az eddigi megállapításaik közül a lényeges pontok:

• nagyok az alkalmazkodási különbségek a vállalatok méretének függvényében

• erős az AI regionális hatása 

• egy százaléknyi AI-alkalmazkodás hatására a vállalatok egy főre jutó árbevétele 0,28 százalékpontot növekedett a termelékenység emelkedés hatására,

• a folyamat-automatizálásban, dokumentumok megértésében és a marketing területén is növelte a hatékonyságot az AI.Az AI jelentős foglalkoztatottsági hatása az elmúlt 3-4 évben nem látható, de a fiatalok körében történt egy 0.7 százalékpontos foglalkoztatási csökkenés, a 40 év körülieknél ez a hatás már eltűnik.

• Lengyelországban, Dániában, Finnországban, valamint Spanyolországban és Hollandiában markáns növekedési fordulat történt az AI adaptáció hatására.

• Szektorok szerint az informatikai és gyógyszeripar emelkedik ki az AI adaptációt követő fejlődésben

-A magyar kkv-k sokszor még a papír alapú adminisztrációnál leragadtak, ezért először egy digitalizációs ugrásra van szükség, ez után jöhet csak az AI használata – fejtette ki Kasznár Attila, a Neumann János Egyetem Nemzetközi Gazdaságtan Tanszékének nemzetközi ügyekért és fejlesztésekért felelős dékánhelyettese.

Nem az országok, hanem a nagyvállalatok szintjén nyíltak meg konfliktusok 

Tovább kell fejleszteni a digitalizációs tudást, és ezzel egy időben érdemes bevezetni az AI kultúrájának tanítását, miközben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiát is ki kell fejleszteni.Az AI-edukáció, a vállalatok képzése állami feladat lehet, ennek a területnek azonban még nincs gazdája, holott a kibertérből érkező biztonsági fenyegetésekre nincsenek felkészülve a cégek.

A vállalatok először a saját digitalizációs folyamataikkal legyenek tisztában, ezt követően lehet rátérni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalati tréningekre. Nagy szerep hárul a felsőoktatásra, hogy a leendő vállalatvezetőknél letegyék az alapokat - hangsúlyozta Csáki Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem mesterséges intelligenciáért felelős dékánja. Sikeres példának nevezte Lengyelország és Dánia AI-politikáját.

Bármelyik cég elindulhat az AI-alkalmazásban, a hagyományos adat- és eszközalapú AI-nál azonban komoly anyagi befektetésre van szükség, mert jelentős biztonsági kockázatok merülnek fel.

Az AI-nyelvek használata nyomán kialakult szuverenitási kockázatokról szólva Csáki Csaba kifejtette, hogy durván egy tucat AI nyelvi modell érhető el globálisan, ennek több mint fele amerikai fejlesztés, 3 kínai egy pedig francia. Saját, magyar nyelvi modell még nem létezik, kérdéses azonban, hogy érdemes-e egyáltalán saját nyelvi modellt létrehozni. Lengyelországban ugyan már elkezdtek nemzeti nyelvet fejleszteni, de még nem használják.

Az AI háborúkat is befolyásoló tényező lett

Átrendeződött az állam és a vállalat kapcsolata a mesterséges intelligencia területén: állam és vállalat közötti határok teljesen átalakultak, a vállalati beruházásokban az állam is részt vesz stratégiai és biztonságpolitikai okokból. Alapvetően háromféle AI fejlesztési modell rajzolódik ki:

• Az amerikai AI-fejlesztési modell a liberalizmusra és az innovációra épül, és a magánszektor uralja.

• Kínában nem tudni, az állam milyen forrásokkal szállt be az AI-fejlesztésekbe, teljes a kontroll az AI-vállalatok és az applikációikat felhasználók felett. 

• Az Európai Unió az amerikaitól és a kínaitól eltérő gazdasági modellt próbál építeni, ahol az adatvédelem és az etikai kérdések fontosabbak, és az állampolgárok adatai felett nem rendelkezhet csupán egyetlen vállalat.

Az AI által létrehozott fake-news, vagy kép kapcsán a szakértők kiemelték: az információk valóságtartalma sajnos ma már egyre kevésbé lényeges, az adott „információ” hatása azonban felértékelődött, akár igazi, akár AI által generált.Kevés embernek tűnik fel, hogy AI által létrehozott képről vagy épp videóról van-e szó, viszont nagy hatást lehet vele elérni, mindez például az ukrán-orosz háborúban már nagy szerepet játszik.

Ami az AI hardware hozzáférését illeti, felértékelődött a ritkaföldfémekért zajló háború, melyben 16-25 létfontosságú fémért megy versenyfutás.

Az EU-ban nincs annyi hardware kapacitás, mint amennyivel egy-egy amerikai óriásvállalat bír: gyakorlatilag a legnagyobb 15 AI-nagyvállalat már olyan elképesztő gazdasági fölénnyel rendelkezik, hogy egyes konfliktusok már nem is országok között, hanem egy-egy nagyvállalat szintjén zajlódhatnak.

A teljes kerekasztal-beszélgetés itt tekinthető meg.