Késik a bértranszparencia magyarországi szabályozása
Vállalkozás
Az új szabályok szerint a munkáltatóknak előre közölniük kell a kezdőbért vagy bérsávot, nem kérdezhetnek rá a jelentkezők korábbi fizetésére.
Magyarország az uniós határidő lejárta után sem ültette át a bértranszparencia-irányelvet, a vállalatoknak azonban már most meg kell kezdeniük a felkészülést - mondta dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász.
Az új szabályok szerint a munkáltatóknak előre közölniük kell a kezdőbért vagy bérsávot, nem kérdezhetnek rá a jelentkezők korábbi fizetésére, a nagyobb cégeknek pedig rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségekről.
Öt százalékot meghaladó, nem indokolható nemi bérkülönbségnél közös bérértékelés szükséges - figyelmeztetett a szakértő.
A bértranszparencia irányelv az egyenlő bánásmódnak a gyakorlati megvalósítását célozza. A szabályozás középpontjában az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesítése áll, különös tekintettel a nemek közötti bérkülönbségek csökkentésére.
A szabályozás rendszeres bérjelentési kötelezettséget is előír a munkáltatók számára. A 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek 2027-től évente kell jelentést készíteniük, míg a 150–249 fő közötti vállalatoknak háromévente kell adatot szolgáltatniuk. A 100–149 főt foglalkoztató munkáltatók esetében a kötelezettség 2031-től lép életbe.
